Akadnak azért, ha nem is sokan, akik az össznépi örömködés közepette is meg tudták őrizni a józanságukat. Ez a józanság akkor jön jól, amikora a kormányfő tetteiről kellene higgadt ítéletet mondani, de a hév elsodor bennünket. Majdnem így jártunk most is, amikor hírét vettük, Donald Trump amerikai elnök Budapestre jön, hogy az ukrajnai háborúról tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Normál esetben ilyenkor a diplomáciai öröm úrrá lesz a várható közlekedési káoszon, és az ember belenyugszik, hogy végül is Európa közepébe, egy huzatos átjáróházba született, el kell viselnie ennél többet is.
Aztán elolvassuk Vásárhelyi Mária bejegyzését a közösségi médiában, és ráébredünk, hogy nem kell. Nincs minek örülni.
„Lehet, hogy rövid távon politikai hasznot jelent a Fidesz számára, hogy Budapesten rendezik meg a Trump-Putyin találkozót, hosszabb távon azonban ez egészen biztosan szégyent és megvetést hoz az országnak. Mintha nem ért volna véget a XX. századi szégyenteljes nemzetközi politikai szerepvállalásunk, az hogy ’árulók lettünk, a legpocsékabb nemzet’ és ismét a gonosz utolsó csatlósának szerepét húzza az országra a politikai vezetés. A tervezett budapesti tárgyalásoktól nyilvánvalóan semmiféle - a béke ügyét szolgáló - komolyabb előrelépés nem várható, hiszen ez a találkozó éppen annyira előkészítetlen, improvizatív, mint az alaszkai, kudarcos tárgyalás volt, ezt jelzi előre a Trump-Zelenszkij megbeszélés eredménytelensége is. Az igazán szégyenteljes azonban az, hogy Budapest ad helyszínt egy olyan béketárgyalásnak nevezett színjátéknak, amelyre sem Ukrajnát, a megtámadott országot, amelynek bőrére megy a vásár, sem az Európai Uniót nem hívták meg, amely a legközelebbről érintett a háborús veszélyt tekintve és egyébként a szövetségesünk.
Úgy akarnak megegyezni a béke feltételeiről, hogy az egyik háborúban szenvedő országot meg sem hívják a tárgyalóasztalhoz. Úgy akarják felosztani Ukrajnát, ahogyan Lengyelországot legalább négyszer felosztották egymás között a nagyhatalmak. Úgy, hogy az érintett országot oda sem ültették a tárgyalóasztalhoz. De ezekre az eseményekre az európai történelem szégyenfoltjaiként emlékezünk. Az, hogy most Orbán a ’világpolitikai tényező’ szerepében tetszeleghet, bizonyára megerősíti saját szavazói körében a pozícióját és esetleg a bizonytalanok egy részét sem hagyja érintetlenül, hiszen közülük azok, akik végül elmennek szavazni, elsősorban az erő irányába mozdulnak, de az, hogy újra és újra eláruljuk szövetségeseinket, és az agresszió áldozata helyett az agresszor mellé állunk, újabb lemoshatatlan szégyenfolt lesz az ország történelmében”.
Ehhez képest apróság, hogy mit keres Putyin Magyarországon, amely hivatalosan továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja, még akkor is, ha áprilisban bejelentette a kilépését. Így elvileg köteles együttműködni a testülettel - tették világossá az Európai Bizottság múlt pénteki sajtótájékoztatóján. A hágai bíróság ugyanis háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen. Az Európai Bizottság szerint az uniós álláspont az ICC ügyében változatlan, és minden tagállamtól, így Magyarországtól is elvárják, hogy tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot és a bíróság függetlenségét. Az orosz államfő először lép egy uniós ország területére azóta, hogy 2022. február 14-én hadserege lerohanta Ukrajnát. Putyin látogatása biztonságos: nem esik bántódása Magyarországon.
„Anyád javasolta” – ezért lesz Budapesten a találkozó a Fehér Ház szóvivője szerint. Karoline Leavitt szavaihoz nincs mit hozzátenni, de alighanem beleíródnak a történelemkönyvekbe.