Sokakat tesz mozgásképtelenné a megkopott ízület okozta krónikus fájdalom, ez különösen korán érheti el azokat, akik extrém módon terhelik a testüket, mint például a röplabdázók, focisták vagy akár a túlsúlyosok. Erre a problémára fejlesztett ígéretes módszert még a kilencvenes évek elején egy magyar ortopéd sebész Hangody László, akinek tevékenységét most, 2025-ben életműdíjjal ismerte el az ízület tudományok nemzetközi szakmai társasága (Cartilage Regeneration and Joint Preservation Society (ICRS).
Hangody eredeti módszere arra épült, hogy porcszigetek beültetésével igyekezett helyreállítani a sérült ízület funkcióját. Ha az ízület egyszer roncsolódott, magától nem regenerálódik. A szervezet ugyan igyekszik valamennyire pótolni rostos porccal ezeket a szöveteket, ám ez csak hiányosan sikerül. Hangody László „túllépett” a szervezet önjavító kudarcán és azoknál a betegeknél, akiknél talál jó minőségű üvegporcot az ízületben, azzal oldja meg a pótlást. Ha van ép felszín az ízület perifériáján (nem terhelő felszínén), az onnan kimetszett kis henger alakú darabokat mozaikszerűen beültette a sérült porc helyére. Ezek a szövetszigetek képesek a még üresen maradt részeket reprodukálni. Kizárólag magyar orvosokból és egy orvosi műszereket gyártó hódmezővásárhelyi cégből álló csapat dolgozta ki az eljáráshoz szükséges műszerkészletet, majd kétéves alkalmazás után 1994-ben mutatta be az eljárást kollégájával, Kárpáti Zoltánnal egy németországi térdsebészeti kongresszuson, ahol a módszerért első díjat kaptak. Miután 1996-ban az Orthopedics Today, a világ legtekintélyesebb tudományos szakmai lapjában cikk jelent meg az eljárásukról, először az Egyesült Államokban is átvették a módszert.
A magyar eljárásként ismertté vált technikával világszerte sok tízezer ilyen műtétet csinálnak évente.
Az életműdíj odaítéléséhez minden bizonnyal az is kellett, hogy Hangody professzor folyamatosan fejlessze a módszerét. Néhány hete jelentették be a sajtóban, hogy egy új startuppal, egy újabb eljárással, hatékonyabb módszerrel segít a térdfájós betegeknek a protézis elkerülésében.
– A porchiányok kezelésére ugyanis nem minden esetben jó a mozaikplasztika – mondta lapunknak Hangody László professzor. Ezzel az eljárással csak kisebb vagy közepes nagyságú szövethiányt lehet pótolni, a nagyobb sérüléseket egy blokkban, csonttal együtt átültetett porccal lehet korrigálni.
A beültetendő csontot és porcot donációból nyerik. A szervátültetésre alkalmas halottakból a sebészek eltávolítják a szívet, a májat, a tüdőt, a vesét, majd a szaruhártyát. Ezután jönnek a mozgásszervi sebészek, akik ki tudják venni a térdporcot az alatta lévő csonttal együtt. A kimetszést követően átmossák, így a csontos részből a sejtes elemek eltűnnek, a porcnak viszont nincs immunválaszt kiváltó tulajdonsága. Hangody László szerint ez természetesebb megoldás, mint az, ha valakinek protézissel pótolnak egy elkopott térdet. A transzplantációig ezeket a donációból csontos porcokat a beültetésig világszerte szövetbankokban tárolják. Ezt a szövetet harminc napig lehet beültetni, de ha már néhány napos, akkor optimális esetben is csak a porcsejtek 60-70 százaléka marad meg.
Ez annyit jelent – magyarázta Hangody professzor –, hogy a használat során degenerálódik a porc, jobban kopik. Ha nem is tökéletes, de jó megoldás annak, akinek nagy porchiánya van. Egy kutatásuk is igazolta, hogy ha csökkenne a szövet eltávolítása és a beültetése közötti idő, úgy a porcsejtek túlélése is jobb lenne, ezért a szövetbank „megkerülésével” végzik a beültetéseket. Így a saját operáló teamjük vonul ki a donációs riasztásra, és a csontos porcot 24-48 órán belül be is ültetik. Azoknak a betegeknek, akiknek ilyen beavatkozásra van szükségük, tárolják az adatait és amelyiküknek hasonló anatómiai adottságú térd-felszíne van, mint a donációból nyert szövetté, őt behívják a műtétre.
A 2011-től próbált eljárásról azóta bebizonyosodott, hogy nagyon jól működik, a sejttúlélés 100 százalékos.
Erről tudományos konferenciákon, szaklapokban is beszámoltak. Hozzátartozik – egészíti ki a sikerük történetét a professzor –, hogy nem a csövön találták fel lyukat, ez csak egy technikai újítás. „Egy startup keretében tökéletesítettük az eljárást, Budapesten hamarosan megnyílik az első magyar mesterséges intelligenciával működő szövetbank. Mivel gyakorlatilag mindenkinek kicsit más a térdporca felszíne ennél a műtéti eljárásnál a minél jobb eredmény érdekében fontos, hogy a méret és az alaki különbségeket a lehető legkisebbre csökkentsük. Ebben segít a mesterséges intelligencia. A műtétre várók adatait, MR felvételeit tároljuk. Amikor megtörténik a donáció a kivett térddarabról is készül MR-kép, a mesterséges intelligencia pedig megmondja, hogy a kivett térd kinél kínálja a legjobb illeszkedést. Ezután már csak a műtétet kell elvégezni. Ezzel a technikával egy donor térdből akár három pácienst is meg lehet operálni. Sajnos Magyarországon ez az technika még egy értelmezhetetlen dolog, hiszen még finanszírozási kódja sincs a beavatkozásnak – tette hozzá Hangody László professzor.
