rezsicsökkentés;rezsiemelés;

Marad az emelt rezsi

Az Orbán-kormány 2025-ről 2026-ra módosítja a rezsicsökkentett áram- és gázárak hatályát – derül ki az erről szóló rövid, de „társadalmi egyeztetésre” bocsátott rendelettervezetből, amire pénteken az Energiaügyi Minisztérium (EM) hívta fel a figyelmet.

 Az irat bevezetője szerint „a rezsicsökkentés így jövőre is a 2022 augusztusa óta megszokott, bevált formában segíti majd a hazai fogyasztókat”. Az, hogy a 2022 augusztusában meghatározott fogyasztási szint felett több mint hétszeresére emelt gáz-, illetve megkétszerezett áramárak lakossági szemszögből mennyire megszokottak és beváltak, sokak szerint nézőpont kérdése. A kiindulópont szintén valótlan: míg 2022 augusztusában az emelt alaptarifát (34,9 megajoule-os fűtőérték szerint) köbméterenként 747 forintban határozták meg, 2022. októberétől ez 767 forintra nőtt, a csökkentett díjat pedig 2023 októberétől országosan 99,9 forintra egységesítették. (A kormányon belüli bizonytalanságokat mi sem jellemzi inkább, mint hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter szeptember végi soproni lakossági fórumán többször is köbméterenként 9 forintos gázárat említett.)

A lépés egyértelműsíti, hogy a kormány, korábbi ígéreteit megszegve, változatlanul nem igazítja a „piaci lakossági árakat” az azóta töredékükre eső valós piaci szintekhez. Míg a tőzsdei gázár, az elmúlt három évhez hasonlóan, 120 forint körül mozog, az emelt lakossági díj megfelelő tétele közel ötszörös. A megduplázott lakossági áramdíjnál a különbség kisebb, de általában az is meghaladja a piaci szintet. Bár a kormány szerint a korábban becsült 25 százaléknál kevesebbek fogyasztása kúszott az emelt szintek fölé, sokan – például a szigeteletlen családi házakban lakó milliók – ezt kétkedéssel fogadják.

Az intézkedés kapcsán a szaktárca a szokásos fideszes propagandacsúsztatásokat ismételte el. Szerintük a rezsicsökkentés meghosszabbításával Magyarország továbbra is Európa legalacsonyabb áram- és gázárait biztosítja a lakosságnak, miközben több Unión kívüli európai állam alacsonyabb díjakat szab. A minisztérium a szokásos Brüsszel-ellenes kirohanásokba ágyazva azt állítja, hogy ha Magyarország drágább energiát venne, megszűnne a rezsicsökkentés. Pedig a kettő között nincs kapcsolat: ha az Orbán-kormány megemelné a díjakat, azt a beszerzési áraktól függetlenül, saját hatáskörben tenné – figyelmeztetnek szakértők.

A magyarok fele ezer eurót sem keres nettóban. A családi adókedvezmény megemelte a nettó kereseteket.