Titkos brüsszeli kémhálózatot tartott fenn az Orbán-kormány, de lebukott

Az EU-s intézményekbe való beszivárgás és a hírszerző hálózat kiépítésének fő célpontjai a brüsszeli intézményekben dolgozó magyar állampolgárok voltak – írja Panyi Szabolcs a Direkt36 Telexen megjelent az orbáni brüsszeli kémhálózat lebukását bemutató írásában. – Az Orbán-kormány és az uniós intézmények megromlott viszonyának erről az eddig a nyilvánosság számára ismeretlen epizódjáról tucatnyi, az Információs Hivatal és a magyar Állandó Képviselet működését ismerő bennfentes forrás, valamint olyan uniós tisztviselők osztottak meg részleteket, akiket az IH be akart szervezni – emelte ki a szerző, ki szerint aez EU-s és belga hatóságok számára már évekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált a magyar szolgálatoknak ez a múltbeli akciója.

A Magyarország nemzetközi megítélésére meglehetősen negatívan ható kémügy egyik főszereplője V., a brüsszeli magyar állandó képviselet megnyerő modorú diplomatája volt, akinek és kollégáinak módszerei túlmentek azon a határon, ami Brüsszelben még szokványosnak számít egy EU-tagállamtól. – A magyar hírszerzők ráadásul óvatlanul és nyíltan kémkedtek, vagyis nem tartották be a biztonsági szabályokat: 2017-ben V. lebukott, és vele együtt az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat kompromittálódott. V. volt ugyanis az IH-rezidentúra vezetője, a hálózat feje, így bukása dominóként rántotta magával az egész rendszert.

– olvasható a lelepleződött brüsszeli magyar kémfőnökről az ügyet jól ismerő forrás, aki szerint a történet nagyon súlyos volt, mindenki lebukott, aki részt vett benne. V. az Európai Bizottság egyik dolgozójával is megpróbált beszervezési nyilatkozatot aláíratni, úgy hogy támogatást ígért egy számára kedves szervezetnek – „Tudunk rá találni finanszírozást” – ígérte, hozzátéve, hogy a pénz természetesen nem közvetlenül az IH-tól érkezne. „Megoldjuk” – bizonygatta V., amivel arra célzott, hogy az csupán részletkérdés, hogy melyik magyar állami vagy kormányzati intézmény állítja ki a számlát.

A beszervezést elutasító tisztviselő úgy érezte, hogy az IH Brüsszelben már nem a magyar érdek előmozdítása érdekében kémkedik, hanem sokkal inkább az Orbán-kormány és a hozzá kötődők politikai-gazdasági hatalmának megerősítése érdekében. A cikk felidézte, hogy a Direkt36  tavaly ősszel tárta fel, hogy az IH a 2010-es évek derekán megfigyelte és lehallgatta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Magyarországra érkező ellenőreit is, amikor azok Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak akkori cégét, az Eliost vizsgálták uniós forrásokkal való visszaélések miatt. Ekkorra már az IH-n belül egy külön részleg is létrejött az Európai Unió elleni hírszerzésre.

A Diret36 cikke szerint a tárgyalt időszakban a Brüsszelben diplomata fedésben kémkedő IH-sok hivatalosan a magyar állandó képviseleten dolgoztak, amelynek vezetője 2015–2019 között az a Várhelyi Olivér volt, aki 2019 óta a Bizottság tagja uniós biztosként. Az Európai Bizottság szóvivője most azt közölte, hogy Várhelyivel szemben nem merült fel, hogy megsértette volna EU-biztosi kötelezettségeit. Emásik szereplő, akit E.-ként említenek, az EU-s intézményekben dolgozó magyarok feltérképezésével foglalkozott, vagyis feladata volt kideríteni, hogy kik lehetnek azok a magyarok, akik hírszerzési szempontból értékes területen dolgoznak Brüsszelben, és akiket később érdemes lehet információszerzésre használni, vagy akár beszervezni, de hamar gyanússá vált, ahogy a D., illetve G. néven ugyancsak beszervezéssel foglalkozó fedett hírszerzők.

Több, az IH belső működését ismerő forrás szerint a 2010-es években a Brüsszelben működő magyar missziók közül csak a Várhelyi Olivér vezette Állandó Képviseletre telepítettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzőket, nagyjából féltucatnyit. – Bár Várhelyi közvetlenül nem vett részt a titkos hírszerzési akciókban, pozíciójából adódóan minden bizonnyal tudott arról, hogy a követségén kémtevékenység folyik, és részben arról is, hogy ebben mely diplomatái vesznek részt. Ráadásul mivel az IH jelentései a politikai döntéshozóknak készültek, így ő maga is a hírszerzési információk egyik végfelhasználója volt – fogalmazott a forrás.

Egy másik, a brüsszeli magyar hálózat lebukásáról szintén részleteket ismerő forrás ezzel egybevágóan arról beszélt, hogy V. „felelőtlenül” és szinte „leplezetlenül” környékezett meg magyarokat beszervezésre, tevékenysége pedig így szemet szúrt az EU biztonsági szervének is. Majd 2018-ban, az újabb Orbán-kormány megalakulása után nagyszabású belügyi razzia érte az IH központját. Leváltották a teljes felső vezetést, az addigi felügyeletet ellátó Lázár János kikerült a kormányból, az IH pedig előbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, majd a Miniszterelnöki Kabinetirodához került. Ugyanakkor azóta a belga szolgálatok éberen figyelik a magyar aktivitást, és kockázatként tekintenek a olyan intézményekre, mint az Orbán-kormány által 2024-ben megnyitott Magyar Ház Brüsszel szívében.