Tilos a harag?

Amikor a gyerek dühös, mit csinál a legtöbb szülő? 

Egyrészről megpróbálja elterelni a figyelmét. Nézd csak, ott egy ismerős! Másrészről elkezdi ijesztgetni a mumussal, a csúnya bácsival, aki majd elviszi, ha rosszul viselkedik. Természetesen nem rossz szándékból történik az elterelés, inkább ösztönösen, mert nem szeretnénk, hogy a gyerek szenvedjen. Csakhogy ilyenkor az rögzül a gyerekben, hogy az érzéseit nem szabad megélnie, el kell fojtania a dühét, a bánatát, mert ha nem ezt teszi, bajba kerül.

Pedig a negatív érzések is értük vannak és a gyerekeknek is joguk van a saját kis dühüket, szomorúságukat, bánatukat megélni. Ugyanis ezek az érzések segítik őket abban, hogy a jövőben ki tudjanak állni magukért. A szomorúság, a bánat felkészíti őket arra, hogy a később majd el tudják elengedni azokat a dolgokat, amelyek nem szolgálják őket minket. A félelem érzete például óvatosabbá és tudatosabbá teszi őket.