Forrósodik a drónháború, Európa bekeményítene, a Kreml NATO-provokációt kiált

Alig néhány órával azután, hogy drónokat észleltek csütörtökön a müncheni repülőtér felett, azonosítatlan repülő tárgyak tűntek fel Belgiumban, egy katonai bázis közelében Liège-nél, nem messze a német határtól. Az AFP francia hírügynökség belga médiaértesülések alapján közölte: csütörtök este és péntek reggel között 15 azonosítatlan drónt észleltek véletlenül egy teszt során az Elsenborn katonai bázis felett, Liège délkeleti részén. Nem sokkal ezután a német -belga határ német oldalán fekvő Dürenben is észlelte őket a rendőrség. A médiainformációkat pénteken Theo Francken belga védelmi miniszter hivatala is megerősítette, és bejelentette, hogy vizsgálat indult az ügyben. A belga hatóságok egyelőre nem hoztak nyilvánosságra semmiféle részletet és nem utaltak arra, hogy a rejtélyes drónok mögött Oroszországot sejtenék.

A belgiumi eset csak egy újabb fejezet azon azonosítatlan drónok általi légtérsértések sorában, amelyek hetek óta folynak Európában és egyre komolyabb feszültségeket okoznak az EU és Oroszország, valamint a NATO és Oroszország között. A legutóbbi súlyos eset Münchenben a Franz-Josef-Strauss repülőtéren történt, ahol először csütörtökön, aztán péntek este több órára le kellett zárni a légteret és több járatot törölni. A müncheni incidenst megelőzte egy szeptember végi is, amikor Németország azt jelentette, hogy drónok „rajai” repültek át légterén, Schleswig-Holstein északi tartomány felett, a dán határ közelében. A német hatóságok – a Der Spiegel portál szerint – úgy vélik, hogy a drónok már szeptember végén is szándékosan, provokációs céllal repültek át kritikus infrastruktúra létesítmények fölött, ezért k kémkedés gyanúja miatt indítottak nyomozást.

Alexander Dobrindt belügyminiszter  csütörtökön a repülőtéri káosz nyomán azt nyilatkozta, az utóbbi időben drámaian megnövekedett a drónberepülések száma Németországba, éppen ezért a tárca módosítana a jelenlegi szabályozáson, a rendőrségtől a hadsereghez helyezné át az ilyen helyzetekre való reagálást.

A Der Spiegel biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a német nyomozók vizsgálják az Észak-Németország felett észlelt azonosítatlan drónok és a nyugati szankciók megkerülésére hivatott úgynevezett „árnyékflotta” egyik orosz hajója közötti lehetséges kapcsolatot. A kérdéses hajó karibi zászló alatt közlekedő teherhajó, a Balti-tengeren, Kiel közelében haladt, amikor a drónokat észlelték Schleswig-Holsteinban. A hajó útvonalának és viselkedésének alapján lehetséges a kapcsolat, megfelel a nagy drónok, köztük a több mint négy méter szárnyfesztávolságú, fix szárnyú modellek indítása és visszaszállítása műszaki követelményeinek is. Bár a hajó több tíz kilométerre volt és a német felségvizeken kívül tartózkodott, amikor a drónokat észlelték, bizonyos mozgások gyanút keltettek.

Volodimir Zelenszkij elnök szeptember 29-én a varsói biztonsági fórumon figyelmeztetett, hogy Oroszország a Balti-tengeren lévő olajszállító szellemhajókat használhatja drónok indítására a NATO légterébe.

A drónokkal végrehajtott légtérsértéseket Oroszország hibrid háborúja részének tekintik az európai országok, miközben Moszkva alaptalannak tartja a vádakat és azt állítja, hogy az európai és NATO országok provokálják Oroszországot. A drónkérdés és az orosz hibridháború uralta az Európai Politikai Közösség csütörtöki koppenhágai csúcstalálkozójának napirendjét is. Sajtóbeszámolók szerint a fenyegetettség érzését keltette az, hogy a jelen lévő 40 európai ország vezetője sem a tanácsadókat, sem mobiltelefonjaikat nem vitték be a zárt ajtók mögötti beszélgetésekre. Az európai vezetők többsége támogatja a keményebb fellépést a folyamatos dróntámadásokkal, orosz szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal és a szankciók kijátszásával szemben. Emmanuel Macron francia elnök fel is szólította Európát, alkalmazzon „agresszívebb megközelítést” Oroszországgal szemben. Álláspontja szerint (amit mások is osztanak) le kell lőni az európai légtérbe behatoló drónokat, a nemzeti hatóságoknak fel kell szállnia az árnyékflotta illegális olajszállító hajóira, hogy megfossza Moszkvát a háborús bevételektől. (Moszkva és Párizs között a napokban fokozódott a feszültség amiatt, hogy a francia hatóságok lefoglaltak egy ilyen fantomhajót.)

 A Kreml cáfol, nyugati provokációt emleget. A téma a Szocsiban rendezett Valdaj klubon részt vevő Vlagyimir Putyin részéről is felmerült. Az orosz elnök azt mondta: Oroszország gyorsan reagál, ha úgy érzi, hogy Európa provokálja, az Egyesült Államok vezette NATO pedig szinte teljes egészében Oroszország ellen harcol az Ukrajnában zajló háborúban.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője révén közölte: az EU és a NATO hazudik, az állítólagos orosz szabotázsakciókkal csak hatalmas katonai kiadásait próbálja igazolni. Marija Zaharova ugyanakkor azt is állította, hogy nincs hidegháború a NATO és Oroszország között, a mostani konfliktus nagyon is forrónak számít.