Mintha üldözné az autósokat, 2024-től 2026 végéig mintegy 444 milliárd forintot venne ki többletadóként a zsebükből az Orbán-kormány

Az Európai Unió lapjának tegnapi számában megjelent az üzemanyag-jövedékiadó legalsó, az Unió által még engedélyezett szintjének 2026-ban érvényes, forintban kifejezett mértékét meghatározó érték – hívta fel lapunk figyelmét Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. Eszerint az üzemanyag-jövedékiadó 2026-ban érvényes alsó határa 388,7 forintos euróárfolyamon alapul. Félreértés ne essék: az üzemanyagok jövedéki adójának alsó határát az EU euróban határozta meg és a szint a benzin esetében 21, a gázolajnál pedig 15 éve változatlan. A Fidesz-propaganda mégis azt a látszatot kelti, mintha a Magyarországon érvényes alsó szintet Brüsszel évente módosítaná. Ehhez képest a valóság, hogy a forintban kifejezett mértéket az uniós szabályok alapján évente az előző év október 1-jei hivatalos árfolyam alapján kizárólag a hazai fizetőeszköz árfolyamváltozása miatt szükséges frissíteni.

Mindezek nyomán Magyarországon a jövedéki adó EU által elismert legalsó lehetséges mértéke 2026-ban benzin esetén 177, gázolajnál pedig 163 forint (a cikkünkben közölt, kerekített, literenkénti adómértékek bruttóban értendők). A tényleges jövedéki adó viszont jelenleg a benzin esetén 202, a gázolajnál pedig 189 forint. Az idei minimumszint a tavaly figyelembe vett, a mostaninál közel 10 forinttal magasabb, 398 forintos euróárfolyam miatt 181, illetve 167 forint. Az Orbán-kabinet tehát az Unió által még engedélyezett alsó szinthez képest benzin esetében 19-20, gázolajnál pedig 22 forinttal már ma is túladóztatja az autósokat.

A jelenség eddig is komoly felzúdulást keltett a magát adócsökkentőként, nem kevésbé pedig az autósok védelmezőjeként bemutató Orbán-kabinettel szemben. A mindenkori magyar kormányok az elmúlt évtizedek során hagyományosan igyekeztek az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós alsó küszöb közelében tartani. Igaz, hat évvel ezelőtti tudósításunk szerint a Fidesz-KDNP az uniós minimumszint felett meghúzott jövedékiadó-mértékekkel 2011 és 2018 között már nem kevesebb mint 665 milliárd forintot húzott ki az autósok zsebéből. Miközben a Covidra és az ukrajnai háborúra hivatkozva, kiváltképp a 2022-es benzinárstop időszakában, a kabinet jóval a küszöbérték alá csökkentette a jövedéki adót, a forintgyengülés nyomán az átszámított alsó szint közben egyre nőtt. Brüsszel 2023-ban küldött figyelmeztetést, hogy Magyarország 2024-től ismét emelje a megengedett alsó határ fölé a mértékeket. Az Orbán-kabinet ezt a rá jellemző, sajátos módon hajtotta végre: bár a minimumszint eléréséhez 28-26 forint is elegendő lett volna, az EU-ra mutogatva mindkét üzemanyagfajta esetén 41 forinttal emeltek. Ebből tehát 13, illetve 15 forintról valójában saját hatáskörben döntöttek.

2024-ben aztán a jelek szerint az uniós alsó határ végképp a kormány holtterébe került. Csökkentés helyett ugyanis úgy döntöttek, hogy a következő évi jövedéki adót mindig az adott esztendő általános áremelkedési üteme szerint növelik. Ez idén januárban 4,1 százalékos emelést hozott, amivel a túladóztatási mérték már 20-22 forintra nőtt. A – friss szabályok szerint - idén júliusi, 4,3 százalékos infláció újabb 9-8 forintos srófolást jelent, amivel a túladóztatás mértéke már 33-34 forintra nő. Igaz, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptemberben bejelentette, hogy ezt a lépést fél évvel, vagyis 2026 júliusáig elhalaszthatják. Bár az érdemi indoklás hiányzott, az országgyűlési választások áprilisi időpontja közismert.

Az Orbán-kormány a túladóztatással számításunk szerint 2024-ben 117 milliárd forintot húzhatott ki az autósok zsebéből. Hasonló üzemanyagforgalmat alapul véve ez a becslés idén 140 milliárd, 2026-ra pedig, az első és második félévre eltérő adómértéket feltételezve, 187 milliárd forint. A három év összege pedig 444 milliárd forint.