Drámai a helyzet a magyarországi szőlőkben, egyes borászok már a jövőjük, a megélhetésük miatt aggódnak

Ha eddig nem lett volna elég a hazai agráriumban a ragadós száj- és körömfájás, a sertéspestis és a jelentős aszály, most, a szüret idején az aranyszínű sárgaságról beszél mindenki, aki szőlészetek környékén dolgozik, illetve érdekeltsége van a területen. A borászoktól lapunkhoz eljutott visszajelzések szerint az aranyszínű sárgaság fitoplazma immár „kétségbeesésre okot adó problémát jelent az országban”. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oldala „a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozójaként” említi a betegséget. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 százalékkal csökkenhet, a beteg növények száma pedig egyik évről a másikra megtízszereződhet. A hivatal igyekszik nyugtatni is, hogy a fitoplazma az emberi egészségre semmilyen veszélyt nem jelent. A Nébih rámutat, hogy a betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás. Terjedését azonban meg lehet állítani, mivel a betegség fő terjesztője az amerikai szőlőkabóca, amely ellen kezelésekkel lehet védekezni. Ahol ez nem megoldott, vagy a védekezés elmarad, ott a tőkék 80-100 százaléka is megfertőződhet, és az erre fogékony fajták néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.

A kialakult helyzet súlyosságát jelzi, hogy a kormány összesen 3,8 milliárd forintot különített el a helyzet kezelésére és a betegség elleni küzdelemre. Az összegből 1,7 milliárdot az őszi és a tavaszi permetezésre, 1,3 milliárdot az ültetvények kivágására, 800 milliót pedig drónos felderítésre fordítanak. Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón úgy nyilatkozott, hogy a kórokozó 19 vármegyéből 13-ban igazoltan jelen van, és a 22 történelmi borvidékből 15-öt már érint. Ahogy fogalmazott, a teljes magyarországi szőlőállomány komoly veszélyben van.

Nagy István agrárminisztert a hét elején a MTI is idézte, miszerint az említett elkülönített forrásból oldják meg a területi szemléket, a felderítést és a vegyszeres kezelést. Sőt, szükség esetén támogatják az ültetvények újratelepítését is - mondta. A cselekvési terv részeként országos felderítés indul. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat állít föl, amelyek országszerte bejárják a szőlőterületeket. Előszűrés céljából a Nébih mobil laborautója helyszíni méréseket is végez. 

A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karanténlistáján, így az ezzel összhangban álló hazai növényegészségügyi rendeletben is. Így abban már semmi meglepő nincs, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági törvény szerint az észlelését kötelezően be kell jelenteni. Európa néhány országában évtizedek óta jelen van az aranyszínű sárgaság, nyugati és déli szomszédainknál pedig több éve. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.

Megszólaló borászok véleménye alapján pedig éppen ebben a térségben mondható a legjelentősebbnek a probléma. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) Népszavának elküldött válaszai szerint a területen

Ezek nagyságát jelzi az említett terület. A HNT-nél hangsúlyozták, hogy a szőlők közül lényegében mind veszélyben van. A kor nem számít, minden fajta megfertőződhet, és egyes fajták különösen fogékonyak – válaszolták. A fertőzés akár a teljes ültetvény kipusztulásához vezethet, és ha a fertőzés mértéke meghaladja a 30 százalékot, akkor az egész ültetvényt fel kell számolni. Visszajelzések alapján erősen veszélyeztetettek már a Balaton-felvidéki szőlészetek is.

Lapunknak nyilatkozó szakemberek ennek kapcsán azt is felvetették, hogy könnyen drámai helyzet alakulhat ki. Azok a gazdák, akiknek a területei érintettek, akár egyik napról a másikra elveszthetik teljes megélhetésüket. Ami ennél is nagyobb gond, hogy a kivágott tőkék telepítése esetén pedig minimum 3-4 év, mire az új ültetvény termőre fordul. Munka viszont ettől nem állhat meg, így költségek is lesznek, ezért sokan attól tartanak, ha nem érkezik időben a kártérítés, támogatás, egyszerűen elvesztik megélhetőségüket. Úgy tudjuk, ennek kapcsán az Agrárminisztériumban hétfőn munkaértekezletnek nevezett, valójában inkább válságértekezletet tartottak, ahol ezt is felvetették szakmai szervezetek. Úgy tűnik, a kormányzat reagálni is kíván, és a lényegében ellehetetlenülő borászok számára valamiféle megoldást akar kínálni, hogy miként lehetne a kieső éveket átvészelni. Így azok, akik elvesztik szőlőjüket kaphatnának valamilyen fajta jövedelempótló támogatást. Ennek módja azonban még nem tisztázott. Ezzel együtt komoly szükség lenne rá – tette hozzá forrásunk –, mert különben tucatjával lesznek olyanok, akik lakatot tehetnek a pincéjükre.

Elképzelhető, hogy valamit rosszul tudunk erről a betegségről...

Az aranyszínű sárgaság elleni védekezés stratégiáját 2014-ben kidolgozták és közreadták a NÉBIH szakemberei. Már akkor indokoltnak látták, hogy a termelők évente 2-3 alkalommal permetezzenek rovarirtóval a kabócák ellen, tudtuk meg Kun Ágnes, növényvédelmi szakmérnöktől, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkatársától. A szőlőtermelők azonban nem fogadták meg ezt az ajánlást, illetve jelentősen elodázták a javasolt védekezések megkezdését. Ugyanis ahhoz voltak szokva, hogy többnyire nem a rovarok veszélyeztetik a szőlőjüket, hanem a gombabetegségek, melyek miatt évente 6-9-szer kell permetezni. Az, hogy még a kabócák miatt is permetezni kelljen, ijesztő volt számukra. Ez érthető, hisz általánosságban elmondható, hogy a rovarölők nagyobb környezeti terheléssel járnak a környezetünkre, mint a gombaölők, ráadásul a - látszólag feleslegesnek tűnő - plusz permetezések jelentősen emelik a termelés költségeit és rontják a szőlő és a bor értékesíthetőségét. A gazdák kicsit talán abban is bízva, hogy az ő ültetvényüket elkerülik ezek a rovarok, nem kezdtek rutinszerűen a kabóca ellen permetezni.

Kun Ágnes hozzátette: a védekezés elmaradása azonban önmagában nem magyarázza meg azt, hogy miért terjed immár exponenciális mértékben a fitoplazma-fertőzés az ország nyugati régióiban. Főleg, hogy gyakran ott sem tudják megállítani a fertőzés terjedését, ahol sűrűn permeteznek rovarirtóval. A szakmérnök szerint elképzelhető, hogy valamit rosszul tudunk erről a betegségről. Eddig úgy gondoltuk, hogy az amerikai kabóca csak lárvaként és kifejlett rovarként képes továbbvinni a fitoplazma fertőzést, vagyis akkor, amikor már elég hosszú a szívókája ahhoz, hogy elérje a szőlő szöveteinek háncsrészét, ahol a fitoplazma él. A lárva nagyjából júniustól lesz erre alkalmas, ezért akkortól ajánlott a permetezéseket megkezdeni a kabóca ellen. A kabóca tojásáról úgy tudjuk, hogy nem képes átörökíteni ezt a fertőzést, vagyis átvinni az őszi nemzedékről tavaszra a fertőzést. Okunk van kutatni az amerikai kabóca életmódját, hogy pontosan tisztában lehessünk azzal, mikor képes átvinni a betegséget, és mikor lehet leginkább hatékonyan védekezni ellene. Szintén kiemelt fontosságú megismernünk a fitoplazma terjedését, a szaporítóanyaggal való átvitelét és a szőlőfajták fogékonyságát - tette hozzá.

Hazánkban 2023 óta egyre inkább terjed egy szintén Amerikából áttelepült kabócafaj, melyről eddig a szakirodalom nem említette, hogy vektorszerepe lenne fitoplazma fertőzésben, ám a betegség terjedése épp akkor gyorsult fel, amikor ez a kabóca is megjelent és elszaporodott nálunk.

A PTE szőlőültevényeiben idén háromszor permeteztek az amerikai szőlőkabóca ellen, ennek ellenére a rajzást csak fékezni lehetett. Az utolsó kabóca elleni permetezést a szürethez igazodva végezték el, úgy, hogy a szüretelendő fajták szedésével megvárták a használt rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejének lejártát. Idén mégis találtak olyan tőkéket, amelyek a fertőzés jeleit mutatták, ezért a bejelentést megtették a Baranya Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályán, és a hatósági mintavételezés megtörtént.

A PTE szőlőterületein egy 1570 szőlőfajtából álló fajtagyűjteményt tartanak fenn. Ha a magyarországi szőlőket valamilyen betegség megrokkantaná, akkor épp ebben a génbankban lehetne megtalálni azokat rezisztens szőlőfajtákat, melyek ellenállóbbak lehetnek például a fitoplazma fertőzésével szemben. Mivel a felbecsülhetetlen értékű, pécsi ültetvényt is veszélyeztetheti az aranyszínű sárgaság, válságterv készül a kutatóintézet szőlőjének megóvására.

Amúgy aligha kérdéses, hogy a fitoplazma fertőzés heves terjedése is egyfajta bizonyíték a globális felmelegedésre, hisz a betegséget terjesztő kabóca dél felől jőve az ezredforduló után érte el hazánkat, és terjedt el rendkívüli sebességgel országszerte.