Háromszáz év bűvöletében

Kecskés D. Balázs a Népszavának legutóbb 2018-ban nyilatkozott, amikor Accusativus című kompozíciójával Amerikában megnyert egy zeneszerző-versenyt. A hangszeres művészek rendre elmondják, hogy nem jók a versenyek, de szükséges részt venniük rajtuk, mert nagyon fontosak a pályafutásuk kezdetekor ahhoz, hogy megismerjék őket. “Szerintem ma már a hangszeresek esetében sem annyira egyértelmű, hogy olyan nagy jelentősége van egy versenygyőzelemnek. Húsz-harminc éve talán még igaz volt, de ma már nem biztos, hogy akár egy a budapesti Liszt zongoraversenyen elért első helyezés önmagában elindít egy nagyívű karriert. A zeneszerzők esetében még kevésbé lehet megmondani, hogy mekkora egy ilyen győzelem jelentősége - válaszolta Kecskés D. Balázs a kérdésre: hasonló-e a helyzet a zeneszerző-versenyekkel is. "Az persze jól hangzott, hogy Amerikában nyertem versenyt, sokan megkerestek akkor, hogy beszéljek erről, és jutottam bizonyos lehetőségekhez ennek révén, de sok a verseny. Ami viszont inkább probléma, hogy az intézmények kihátrálnak a zeneszerzők mögül, mindenki egyre inkább a saját erejére, kezdeményezőképességére van utalva. A kottakiadók nehéz helyzetben vannak, egy fiatal szerző előtt nincsenek kitaposott utak” - reagált a kérdésre: mit profitált az amerikai első helyezésből.

A pénteki koncert a Budapest Music Centerben lesz, amely elkötelezetten támogatja megjelenési lehetőségekkel a kortárs zeneszerzőket, emellett ott él - nyilván ettől nem függetlenül - Gőz László, az alapító, vezető meghívására Kurtág György egy lakásban, és ott működik az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány. Kecskés D. Balázs 2021-ben lett mentoráltja Eötvös Péternek, akkor, amikor a másik mentorált a karmester Rajna Martin volt. Rang volt a két kiválasztott egyikének lenni, hiszen vagy százhuszan  jelentkeztek. Jó kapcsolatok alakultak ki a programban résztvevők között, és mivel az alapítvány egy luzerni szervezettel is együttműködött, nemzetközi projektekben is részt vehettek. Eötvös Péter zeneszerzési tanácsai rengeteget segítettek, és beleláthattak egy kicsit abba, hogyan működik az az európai kortárs zenei élet, amelynek Eötvös tevékeny részese volt. Nagyon praktikus tanácsokat adott, például, hogy egy nagyobb teremben milyen hangzással érdemes kezdeni, mert előfordulhat, hogy a halkabb hangok nem hallatszanak.

Kecskés D. Balázs írt egy blogbejegyzést honlapján arról, hogy azzal szemben, amit az ötvenes években gondoltak, az elektronikus zene - és ennek mai leszármazottja a digitális, mesterséges intelligenciával illetve annak segítségével szerzett zene - nem vált, utóbbi nem is válhat uralkodóvá, illetve ez még a jövő kérdése. “Nehéz megítélni azt a kort, amelyben élünk, majd húsz-harminc év múlva, ha visszatekintünk, jobban látjuk. Eddig soha nem látott, példa nélküli sokasága van a megoldási lehetőségeknek, szinte mindent lehet csinálni. Hogy én melyiket választottam? Rögeszmém a harmónia: olyan zenét írok, ami az 1600 és 1900 között írt, manapság a legtöbbet játszott zeneművek harmóniai világára jellemző, de ezeket úgy próbálom meg újjá teremteni, hogy közben nem reprodukálok. Hasonló hatásokat szeretnék létrehozni más eszközökkel. A világot nagyon sokrétűnek, összetettnek, ugyanakkor töredezettnek, befejezetlennek látom, ezt kísérelem meg visszaadni a zenémben. Pont ezt jelenítettem meg a pénteken bemutatandó 24 Postludes című műsorozatomban, amelyben megjelenik a barokos, a popzenei és az experimentális zenei világ is. Már Chopin is, akinek Prelűdjei az én posztludiumaim előképei, egy évszázaddal korábbi barokk zenei hagyományra utal - Bach 48 prelúdiumára és fúgájára -, és utána is írtak prelűdöket rá utalva, például Szkrjabin és Sosztakovics. Ehhez az egész kis világhoz kapcsolódom, de inkább csak szellemiségében, koncepciójában: azt próbálom megmutatni, milyen szerepe van ma zongorának, mit tud, és mit mond nekem a harmadik évezred harmadik évtizedében. Ezt úgy tudtam elérni, hogy eltérő stílusvilágokat, zongoratechnikákat mutatnak fel a tételeim - ebben eltérek Chopintől. Csúszkálnak a stílusvilágok akár pár ütemben belül. Művészeti körökben ma már gyakran metamodernről beszélnek posztmodern helyett; amikor valami egyszerre ez is az is, ez az új művem az egyik legösszetettebb az eddigiek közül” - magyarázta Kecskés D. Balázs.

Egy korábbi művének, a Bagatellek bemutatása Csabay Domonkos nevéhez fűződik, ő fog most is pénteken a BMC-ben játszani, Kecskés 24 posztlúdiuma előtt elzongorázza Chopin 24 prelűdjét is. Róla azt mondta el a zeneszerző, hogy annak ellenére, hogy maga is zongorista, hallgat arra, amit Csabay mond: változtat, legyen szó hangszertechnikáról, zenéről, de társa dramaturgiai tanácsokat is tud adni.

Fontos a közönség értő érdeklődése, és az a zenei világ - az a bizonyos háromszáz év amely alatt a legnépszerűbb, leghallgatottabb művek íródtak -  vonzó a hallgatók számára. “Szeretnék olyan zenét írni, ami tetszhet másoknak - ez nem értékítélet, de vannak olyanok, amelyek csak nagyon keveseket érdekelnek -, amit legalább úgy értenek, mint az említett korszak zenéit. De komponálás közben nem szabad arra gondolni, hogy ez hogyan fog hatni. Az alkotás magányos tevékenység, egy ideát keres az alkotó, az nem lehet az közben szempont, milyen lesz a hatása a műnek” - vallott erről végül Kecskés D. Balázs.