Világhírű lesz a betiltott Pécs Pride is, több EP-képviselő jönni akar

Lassan az EU ingerküszöbét is átlépi a pécsi Pride betiltásának híre, négy európai parlamenti frakció vezetője közös levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a rendezvény védelmében – tudta meg a Népszava. – A budapestihez hasonlóan a betiltott Pécs Pride-ra is figyelnie kellene a világnak – hangsúlyozta Kim van Sparrentak európai parlamenti képviselő lapunknak, aki egyike azoknak az EP-képviselőknek, akik jövő héten Pécsre látogatnak a felvonulásra.

A holland zöldpárti képviselő szerint a Budapest Pride esetében is időbe telt, mire a világhoz eljutott a tiltás híre. Akkor – mint arról többször írtunk – Orbán Viktor kormányfő be akarta tiltani a rendezvényt, módosította az Alaptörvényt és a gyülekezési törvényt is, végül minden korábbinál nagyobb lett a rendezvény. Júniusban viszont a Fővárosi Önkormányzat egy kerülőúttal, saját rendezvényeként megszervezve kivonta a felvonulást a törvény hatálya alól.

Az október 4-ére tervezett pécsi rendezvénynél viszont egyelőre ilyen segítség nem látszik, a rendezvényt hivatalosan betiltotta a rendőrség, amit a Kúria helybenhagyott. A résztvevőkre így pénzbüntetést szabhatnak ki, a szervezőket pedig börtönnel is fenyegeti a törvény.

Tavasszal az Európai Bizottság ugyan felléphetett volna jogi eszközökkel a Budapest Pride védelmében, de a kellő lépések nem történtek meg. A gyermekvédelminek nevezett hírhedt 2021-es homofób magyar törvényt az Európai Bizottság az uniós szabályokkal ellentétesnek minősítette, be is perelte miatta az Orbán-kormányt miatta az Európai Unió Bíróságán. Az Európai  Bizottság kérhette volna a bíróságon ideiglenes intézkedésként, hogy függesszék fel a törvény hatályát az ítéletig, de ilyen kérés akkor sem született. Információink szerint ez azért maradt el, mert az Európai  Bizottság nem akarta, hogy tovább húzódjon a bírósági ítélet. A betiltás alapjául szolgáló gyülekezési törvényt külön is megtámadhatta volna az Európai Bizottság, de hivatalosan még mindig vizsgálják, hogy szerintük megfelel-e az uniós elveknek a magyar tiltás. Csütörtöki levelükben a szocialista, liberális, zöld és baloldali frakció vezetői ismét kérték Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy tegye meg ezeket a lépéseket.

A fővárosi rendezvény előtt végül néhány nappal Ursula von der Leyen videóüzenetben kérte a magyar kormányt, hogy védje meg a rendezvényt, az esélyegyenlőségért felelős uniós biztos, Hajda Lahbib pedig Budapestre látogatott a Pride előtt.

– magyarázta lapunknak Kim van Sparrentak, aki az EP-ben az LMBTQI+ jogokkal foglalkozó frakcióközi munkacsoport társelnöke is.

A politikus szerint extra védelmet biztosít a szervezőknek és részvevőknek, ha diplomaták, EP-képviselők és külföldi politikusok is jelen vannak az eseményen. Tapasztalata szerint Budapesten és néhány éve Belgrádban is fontos volt a nemzetközi figyelem, és így a hatóságok jobban figyelnek a rendezvény védelmére. – Nem nézne ki jól, ha külföldieknek veszélybe kerülnének – emlékeztetett.

A kisebb Pride-felvonulások szerinte sokszor meghatározóbbak is, mint egy nagyvárosi rendezvény, hiszen nagyobb a hangsúly a közösségen, és még fontosabb, hogy az LMBTQ+ közösség tagjai érezzék, nincsenek egyedül.

Ráadásul az Orbán-kormány több esetben sem hajt végre jogerős bírósági ítéleteket. A menedékkérőkről szóló törvény kapcsán Magyarországnak már 670 millió eurónyi büntetést kell fizetnie, ami naponta egy millió euróval növekszik, ameddig át nem alakítja a kormány a magyar menekültügyi szabályokat. Orbán már többször jelezte, erre nem hajlandó.

„Szívszorító lenne, ha azt látnánk, hogy a helyzet nem változna a bírósági döntés hatására sem, de mégis egy védelmet és támogatást jelent, ha az intézmények kimondják, ezt nem lehet megtenni” – mondta Kim van Sparrentak.