Orbán-kormány;Németország;Magyarország;Franciaország;per;törvény;homofóbia;

Az EB már 2021-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben

- Itt a bejelentés, a németek és a franciák is beszállnak az Orbán-kormány melegellenes jogszabályai ellen indított perbe

Tizenöt EU-tagország és az Európai Parlament fogja támogatni az Európai Bizottságot a törvénycsomag miatt indult bírósági eljárásban. Szlovénia az egyetlen közép-európaiként jelentkezett.

A csütörtöki határidőig 15 uniós tagország jelentette be, hogy részt vesz az Európai Bizottság (EB) oldalán a a melegek jogait sértő törvényi rendelkezések miatt Magyarország ellen indított európai perben – derült ki hivatalos kormányzati megnyilatkozásokból és emberi jogi szervezetek közléseiből. Utolsóként a német és a francia kormány jelezte, hogy együtt csatlakozik az eljáráshoz.

„Láttuk a különböző sajtóhíreket. Számunkra egyértelmű: a magyar törvény sérti az uniós jogot, az alapvető jogokat és az uniós értékeket. Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé vittük, és most a Bíróságon múlik, hogy ítéletet hozzon. Az eljárás lépéseit nem kívánjuk kommentálni” – válaszolta megkeresésünkre az Európai Bizottság szóvivője.

A tagállamok közül Ausztria, Belgium, Görögország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovénia, valamint az Európai Parlament közölte hivatalosan, hogy az EB pozícióit kívánja erősíteni a perben. Csatlakozásuknak nem jogi, inkább fontos jelképes jelentősége van. A közreműködő országok a tárgyalás során fejthetik ki a felperes, vagyis az EB álláspontját támogató véleményüket. Az ilyesfajta részvétel teljesen megszokott az uniós bíróság gyakorlatában. A tárgyalásra előreláthatólag az év második felében, az ítélethozatalra jövőre kerül sor az Európai Unió Bíróságán.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában február 13-án jelent meg annak a keresetnek az összefoglalója, amelyben az Európai Bizottság arra kéri az uniós bírói testületet, hogy állapítsa meg, Magyarország megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelméről szóló törvénymódosításokat.

Mint arról beszámoltunk, a magyar jogszabály egyebek mellett megtiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy „öncélú szexualitást” jelenítsenek meg, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból. Az ellenzék és a jogvédők szerint 

tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással.

Az Európai Bizottság 2021. nyarán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést alkalmazó nemzeti jogszabályok miatt. Megítélése szerint a törvényi változtatások sértenek bizonyos belső piaci szabályokat, a polgárok alapvető jogait és az EU alapértékeit. Miután a magyarországi hatóságok nem voltak hajlandók megszüntetni a jogsértést, a brüsszeli testület tavaly decemberben úgy döntött, hogy az ügyet az uniós bíróság elé utalja.

A phenjani rezsim csak márciusban hét kis- és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a térségben.