A felismerés, hogy az emberi együttérzés korában is velünk él a kegyetlenség, lehet általános, mégis igényli azt a mélyebb vizsgálatot, melyet A kegyetlenség elméletei című, az Attraktor Kiadó gondozásában született kötet nyújthat nekünk. A frissen megjelent könyv Barcsi Tamás Embertelenség az együttérzés korában című munkájára reflektál és három nagy egységben közelíti meg a kérdést: a fogalmi értelmezések, a történeti tapasztalatok és a kultúra–etika metszéspontjai felől.
A Váradi Róbert filozófus vezette beszélgetésen megszólalt Balogh László Levente filozófus, Bene Adrián irodalmár, filozófus, Frivaldszky János jogász, K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, Nemes László filozófus, bioetikus, valamint maga a szerző, Barcsi Tamás filozófus is, aki szerint a kegyetlenség “menthetetlen szenvedés okozása és eltűrése”, amelyet elvileg meg lehetne akadályozni. A résztvevők azonban egyetértettek abban, hogy bár a modern jogrendszerek univerzálisan tiltják a kegyetlenséget, annak különböző – gyakran láthatatlan – formái továbbra is átszövik mindennapjainkat.
A vita során több hozzászóló hangsúlyozta: a XXI. század kegyetlensége nem mindig a klasszikus, fizikai erőszakban nyilvánul meg. Váradi a digitális korban tapasztalható láthatatlan sebeket emelte ki mint a toxikus munkahelyi gyakorlatokat, a cyberbullyingot vagy a #MeToo mozgalom által felszínre hozott visszaéléseket. Ezek a szofisztikáltabb, sokszor bújtatott formák nem kevésbé rombolóak, mint a múlt nyílt brutalitásai. Alaposabb vizsgálata pedig a hétköznapi, magánéleti kegyetlenségnek, a digitális korszak új jelenségeinek – például a ghostingnak – elengedhetetlen lesz a későbbiekben – vélte Váradi.
Bene Adrián hozzátette, hogy a jövő új formáit nem tudjuk előre megjósolni, visszafelé azonban elemezhetők a mintázatok. Szerinte
a hétköznapi kegyetlenségnek közös nevezője, hogy megtagadja a másik ember egyenlő méltóságát, kezdve a kirekesztő gesztusoktól a verbális megalázásig.
– A másik emberszámba vételének hiánya az alapja – fogalmazott, hozzátéve: a diskurzus fontossága abban rejlik, hogy ezekről a mindennapi tapasztalatokról is képesek legyünk közösen gondolkodni.
Balogh László Levente írásában a kínzás problematikáját vizsgálja, amely szerinte a kegyetlenség legtisztább megnyilvánulása. – A kínzásban jelenik meg legtökéletesebben a teljes hatalmi aszimmetria – fogalmazott, kiemelve: bár a nemzetközi egyezmények tiltják, az államok gyakorlataiban mégis újra és újra előkerül. A paradoxon abban rejlik, hogy a kínzás egyfelől titkolt és tiltott, másfelől köztudottan létező gyakorlat.
Nemes László a kegyetlenséget etikai oldalról közelítette meg. Arisztotelész nyomán arra mutatott rá: nem csupán cselekedetek lehetnek kegyetlenek, hanem maguk az emberek is. Ennek ellenpontja a kegyesség – ma már elavult kifejezés, de olyan erény, amelynek újragondolása segíthet tisztábban látni, mit is jelent a másik felé irgalmat gyakorolni.
A történeti fejezetek közül Frivaldszky János az első világháború sűrűsödő kegyetlenségeit vizsgálta. Szerinte ebben az időszakban tört meg végérvényesen a keresztény humanizmus egyensúlya, és olyan formák születtek, amelyek máig feldolgozatlanul hatnak identitásunkra. – A kegyetlenségről beszélni kényelmetlen, de elengedhetetlen – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szembenézés nélkül nincs valódi társadalmi önismeret.
A harmadik blokkban a kultúra és az etika összefonódásai kerültek előtérbe. K. Horváth Zsolt a hatvanas évek hírhedt Szöllősi-ügyét elemezte, amelyből Fejes Endre Jó estét, nyár, jó estét, szerelem című regénye született. Az irodalmi feldolgozás kapcsán arra világított rá, hogyan nézhetünk a kegyetlenségre nemcsak bűncselekményként, hanem társadalmi patológiaként is. Más szerzők Shakespeare és Krasznahorkai műveitől Borbély Szilárdig mutatták be, miként jelenik meg az erőszak és a kegyetlenség az irodalmi szövegekben.
A tanulmányok egyszerre nyújtanak elméleti keretet és esettanulmányokat, összekapcsolva a filozófiát a kultúra tapasztalataival egy átfogó egésszé. A kötet így nem lezár, inkább megnyit a csütörtök estihez hasonló, kiemelkedően fontos párbeszédeket – hiszen a kegyetlenség értelmezése nélkül önmagunkat sem érthetjük meg teljesen.
Infó: Bene Adrián-Tari Gergely: A kegyetlenség elméletei. Attraktor Könyvkiadó, 2025
