Lázár János;Magyar Közlöny;vasútfejlesztés;Európai Beruházási Bank;

Egy elgépelés miatt lemaradt 200 milliárd forint a vasútfejlesztési tervből, tizenöt hónap után javította a hibát a kormány

Visszavonták a 2024. júniusi határozatot, és helyette megjelentettek egy újat.

Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy Lázár János tárgyalhat az Európai Beruházási Bankkal a vasútfejlesztésre szánt egymilliárd eurós hitelkeretről. Tavaly nyáron majdnem pontosan ugyanez a határozat már egyszer megjelent, ráadásul majdnem szó szerint ugyanez volt a szöveg, most mégis visszavonták a 2024. júniusit, és helyette megjelentettek egy újat – vette észre a hvg.hu.

Mint arra a portál felhívja a figyelmet,

a mostaniban javítottak ki egy egészen banális, minden jel szerint elírásból származó hibát, amely kétszázmilliárd forintba kerülhetett volna.

Tavaly ugyanis a kormány beleírta azt a felsorolást, hogy mely vasútvonalakat újítanák fel, és ezek mennyi pénzbe kerülhetnek. A portál kiemeli, már akkor látszott, hogy nem jön ki a matek, ha összeadjuk az egyes sorokban megadott értéket, akkor 582 milliárd forint a végösszeg, miközben a hivatalos jogszabályban 782 milliárd forint szerepel összegként. Úgy tűnik,

valakinek a döntéshozók közül ez mostanra szúrhatott szemet, ugyanis az új határozat táblázata szóról szóra megegyezik az előzővel, egyetlen számjegyet kivéve: a pécsi vonal felújítására már nem 72, hanem 272 milliárd forint költséget írnak. Így pedig már ki is jön a 782 milliárd az összeadás után.

Az új határozat még egy dologban tér el a régitől, tavaly a nemzetgazdasági minisztert és a pénzügyminisztert felhatalmazták, hogy segítse az építési minisztert, azóta viszont a Pénzügyminisztérium megszűnt, úgyhogy a PM-et kivették a szövegből. Minden más szempont változatlan maradt, a hitelkeret, amelyre pályázik a kormány, egymilliárd euró, a futamideje 30-35 év, a türelmi idő pedig 3-5 év.

Jövőre lassulhat az áremelkedés üteme, de nem az élelmiszereknél, amelyeknél a jegybank szerint éppen hogy gyorsulás várható. A választási évben a bérek jelentősen emelkednek, és kis mértékben nő a munkanélküliség kockázata is.