Trump az Uniót fenyegeti

Az EU - hasonlóan a világ számos országához-, az elmúlt években komolyabban kezdte el szabályozni az internetes felületeket. A törvények betartatását a legnagyobb online platformok esetében közvetlenül az Európai Bizottság végzi, a szabálytalankodók ráadásul akár a globális forgalmuk tizedét érő gigabírságot is kaphatnak.

Az Apple céget ezek alapján büntette meg az Európai Bizottság áprilisban 500 millió euróra, mert a cég különböző módokon a saját applikációit előtérbe helyezni a riválisaival szemben az eszközökön. A Facebook anyacége, a Meta pedig 200 millió eurós bírságot fizethetett, mert olyan modellt épített, amiben a felhasználók vagy fizetnek vagy több személyre szabott reklámot kapnak.

A digitális jogszabályokról szóló jogszabály (Digital Services Act, vagy DSA) azt fekteti le, hogy a platformok hogyan lépjenek föl az illegális tartalmakkal és hamis hírekkel. Itt jelenleg több vizsgálat is zajlik az X (korábban Twitter), a Tiktok és a Meta ellen.

A geopolitikai valóság és az ideológiai harcok ugyanakkor azt mutatják, a törvények betartatása nem egy bürokratikus feladat. JD Vance amerikai alelnöktől Elon Musk X-tulajdonoson át számos európai szélsőjobboldali politikusig sokak szerint a törvények- amelyek részben a platformok saját vállalásait kérik számon-, valójában online cenzúrát jelentenek.

Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépése óta válogatott fenyegetéseket intézett az EU „cenzorai” felé, a vámoktól egészen a Bizottság munkatársainak Amerikából való kitiltásáig.

A nyár folyamán mindeközben megszületett az EU és USA közötti új vámmegállapodás, amivel az európai cégek sokkal nagyobb vámmal exportálhatnak Amerikába, mint korábban, miközben az EU több engedményt és ígéretet is tett azokon a területeken, amiket Trump igazságtalannak címkézett, a digitális kérdések ugyanakkor kimaradtak a megállapodásból.

Dávid Dóra, a Tisza EP-képviselője, aki az Európai Néppárt frakciójában digitális jogszabályokkal foglalkozik, a Népszavának hangsúlyozta, nem szeretnék, ha külföldről mondanák meg nekünk, hogy milyen szabályokat hozhatunk a saját piacunkon. „Ez szuverenitás kérdése” - fogalmazott.

A szabályok betartatása ugyanakkor mostanság inkább csendben történik. Amíg néhány évvel ezelőtt az akkori versenyjogi biztos Margarethe Vestager büszkén érvelt az európai fogyasztók védelmében, szeptember elején a Bizottság péntek este, mindössze egy közleményt kiadva jelentette be, hogy 2.95 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-re piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt.

Egyesek szerint az Európai Bizottság versenyjogért felelős alelnökét, a spanyol Teresa Riberat félreállította Ursula von der Leyen, míg Dávid Dóra szerint ez csak annak a jele, hogy a Bizottság most sokkal egységesebben és egyértelműen kommunikál. A büntetésre Trump egy közösségi médiás felháborodással válaszolt, igazságtalannak nevezve azt, eddig valódi lépések nélkül.

Eközben mivel az unió politikai reklámokra vonatkozó szabályainak betartását a nagy platformok túl költségesnek és kockázatosnak ítélték, a felületeiken- köztük a Google alá tartozó YouTube-on, a Meta kezében lévő Facebook-on és Instagramon-, vége lesz Európában a politikai hirdetéseknek. Ez különösen fontos Magyarországon, ahol az egész EU-n belül a legtöbbet a Fidesz és környezete költött hirdetésre. A Political Capital gyűjtése szerint augusztus végén lépte át a kétmilliárd forintot az idei összeg, amit az Orbán-rezsimhez köthető szereplők politikai reklámra költöttek. Dávid szerint egy kicsit csökkenti a pálya egyenlőtlenségét a kampányban, ha a Fidesz nem költ milliárdokat online, aminek szerinte máshol jobb helye lenne. 

Jövőre újabb jogszabályokat kezdeményez az Európai Bizottság a digitális térre vonatkozóan, az úgynevezett digitális igazságosság szabályait szeretnék lefektetni. Dávid Dóra a kérdésünkre azt mondta, számára és a Néppárt számára többek között a fiatalkorúak védelme, így különösen a gyerekek számára függőséget okozó algoritmus szabályozása vagy a kizsákmányolási gyakorlatok lesznek a fókuszban. Információnk szerint ugyanakkor baloldali és zöld frakciók sokkal tovább mennének a platformok szabályozásában, nem csak a kiskorúakkal esetében tiltanák be az addiktívra tervezett elemeket, illetve a techcégeket súlytó különadót is javasolnának.

A jövőben várható amerikai támadásokról Dávid nem akar spekulálni, de kiemelte, őt ez nem befolyásolja, hiszen a magyar emberek érdekeit képviseli és védené a gyerekeket az online térben. Ezzel ráadásul nincs is Európa egyedül, hiszen Amerikában is dolgoznak új szabályokon, emlékeztetett.