David Cronenberg;

David Cronenberg elmondta, hogy szívesen forgatna Budapesten

Cronenberg: „Nincsenek univerzális határok”

David Cronenberg kanadai filmrendező, a testhorror műfajának világhírű alkotója mesterkurzust tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Színház- és Filmművészeti Egyetem meghívására a Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében. 

Már a beszélgetés elején kiderült, hogy A légy, a Meztelen ebéd és az eXistenZ rendezője szerint nemcsak szép hely Budapest, de szívesen forgatna itt: a magyarul is megjelent 2014-es Konzum (Consumed) című testhorror-regényét filmesítené meg, mivel annak története is a magyar fővárosban játszódik.

Cronenberg kitért arra, hogy filmjeiben az emberi test azért kap fontos szerepet, mert lenyűgözi a komplexitása, és számára természetes, hogy ezzel foglalkozzon. Szó esett a munkamódszeréről is: elmondta, hogy amint a forgatókönyvet írni kezdi, az fikcióvá válik, alapuljon bármennyire is valós történeten. 

A kitalált szereplők mint új teremtmények függetlenednek az írótól, aztán panaszkodnak neki, mert nem akarnak bizonyos dolgokat mondani vagy csinálni, mert ők valami mást akarnak, nekik saját életük lesz.

A rendező elárulta, hogy az analóg filmezés iránt nem érez nosztalgiát, hiszen sokkal könnyebb ma digitálisan forgatni, ráadásul laptoppal vagy telefonnal is lehet filmet készíteni. Felidézte például, hogy régen milyen nehéz dolga volt: az 1988-as Két test, egy lélek (Dead Ringers) című thrillerjének egy jelenetét három napon át kellett forgatni: ebben az ikerpár – mindkét testvért Jeremy Irons alakította – egy folyosón sétál végig egymással beszélgetve. Szóba került magyar származású kanadai producere, Robert Lantos is, aki szintén itt volt a Budapesti Klasszikus Film Maratonon. A rendező elmondta, hogy eddig négy filmet készítettek együtt, és az első közös munkájuk az 1996-os, a Cannes Filmfesztiválon nagy visszhangot kiváltó Karambol (Crash) volt – a történetben a szexualitás és a karambolfétis kapcsolódott össze.

A karrierjéről Cronenberg elmondta, hogy eleinte az irodalom nagyobb hatással volt rá mint a filmek, de a nagy rendezők közül inspirálta Federico Fellini, Ingmar Bergman, François Truffaut, Jean-Luc Godard és Akira Kurosawa – általuk jött rá, hogy a film egy művészeti forma. Ám sosem volt megszállottja egy-egy direktornak, mint ahogy Brian De Palma Hitchcocknak – Cronenberg szerint az amerikai rendező beállításai is hasonlóak mint az angol direktoré. A beszélgetés után a közönségből arról kérdezték, hogy filmjeivel átlépett bizonyos határokat. Szerinte azonban nincsenek univerzális határok, hiszen amikor a Karambol című filmjét 1996-ban bemutatták Cannes-ban, az hatalmas botrányt keltett, míg néhány éve Velencében is levetítették, ahol a fiatal közönség már nem botránkozott meg, és senki sem hagyta el a mozitermet. 

Perlaki-Borsos Noel és Zsámbéki Tóbiás szerint a kultúra nem elefántcsonttorony, hanem közösségi tér. A Kereszthuzat alapítóival arról beszélgettünk, miként teremtettek saját kulturális platformot.