Tízezrek tüntettek egy új Magyarországért
Vasárnap este megtelt a Hősök tere, több tízezer ember tüntetett az az új Magyarországért és az Orbán-kormány gyűlöletpropagandája ellen. Miközben a színpadon Lengyel Tamás színművész azt feszegette, milyen nemzet az, amelynek a tagjai nem bírnak egymásra nézni, helyszíni tudósítónknak valaki a tömegben úgy nyilatkozott, reméli, hogy 2026-ban azért már jön a nép. Bár a 2024. februári influenszer-tüntetéshez hasonlóan ennek a demonstrációnak sem volt köze pártokhoz – a Molnár Áron fémjelezte Loupe Színházi Társulás szervezte –, Menczer Tamást nem lehetett megtéveszteni. A Fidesz kommunikációs igazgatója azzal intézte el az egészet, hogy „balliberális aktivisták tüntettek, akik magukat influenszernek, színésznek” nevezik.
„Nyíltan meg kell mondanunk...”
A Menczer-féle bornírt kiszólás előtt egy nappal még úgy tűnt, a Fideszen úrrá lesz a kozmikus szeretet, a Digitális Polgári Körök első nagygyűlésén legalábbis az első vendég, Kudlik Júlia és az utolsó felszólaló, Orbán Viktor is hangsúlyozta a szeretet jelentőségét. Azon túl, hogy a miniszterelnök bejelentette, október 23-án újra jön a csodálatos Békemenet, és tett egy világos célzást, hogy nem akar az Európai Unióban élni – „nyíltan meg kell mondanunk, hogy elutasítjuk azt az utat, amelyet Brüsszel ajánl nekünk” –, semmi volt habbal az egész. Egy résztvevő némi hezitálás után a Népszava kamerájába mondta, azt sem tudja, melyik Digitális Polgári Kör tagja, de az legalább kiderült, hogy a szervezők szerint magánadományokból – Magyar Péter szerint egymilliárd forint adófizetői pénzből – bérelték ki Magyarország egyik legnagyobb beltéri rendezvényhelyszínét, a Papp László Budapest Sportarénát. „Kiabálás. Totális pánik. Kádár János és az MSZMP újratöltve” – írta kórházi adományosztás után a Tisza Párt elnöke.
Ami azt illeti, a pánik egyik jele lehet, hogy Orbán Viktor elkezdett izomból migránsozni, de elővette az egyszer már bevált szólamot a politikai igazgatója, Orbán Balázs is, akinek végül Carl Bildt volt svéd miniszterelnök szólt, hogy nem, szívem, az Európai Unió nem a bevándorlók, hanem a korrupció miatt szankcionálta Magyarországot. Ennek kapcsán mellékletünkben, a Visszhangban azt feszegettük, miiért fogadjuk el a valóságban hazugságot, és teszünk csak szavakban ellene.
Gyermekvédelem a teljes összeomlás szélén
A gyermekvédelem katasztrofális helyzete a hét egyik központi témája lett. Nem véletlen, hogy a Népszava információi szerint előkészületeket tesz az Orbán-kormány arra, hogy végleg megszabaduljon az állami fenntartású gyermekvédelmi intézményektől. A Szőlő utcai nevelőintézet körüli botrány ügyében kihallgatták Kuslits Gábor volt Tegyesz-igazgatót, aki a rendőröket is meglepte egy titoktartási nyilatkozattal, amelyet öt évvel ezelőtt írattak alá vele. Dobrev Klára nyílt levelet írt az ügyben Pintér Sándornak, amelynek tartalma miatt a Belügyminisztérium jogi lépéseket tervez a Demokratikus Koalíció elnöke ellen, aki szerint viszont éppen ez az amivel leplezte magát az Orbán-kormány. És hogyan válhatott a gyermekbántalmazó bűnözők melegágyává a NER – erről is szól a Népszava Hol élünk? című podcastjének e heti adása.
Egészségpolitikai podcastünk, a Szike eközben azzal foglalkozott, hogy a szeptemberi iskolakezdés óta rekordokat dönt a forgalom a magyarországi gyermektraumatológiákon, a balesetek közül gyakoriak a közlekedési-, a játszótéri-, valamint az elektromos rollerrel elszenvedett sérülések, de az elmúlt 15 évben nem lett kevesebb a gyermekbántalmazás, valamint a kamaszkori öngyilkossági kísérletek miatt orvosi ellátásra szorulók száma sem.
Nemcsak a gyermekvédelem, de a magyar oktatás is gyakorlatilag csak egy problémahalmaz már. Gyarmathy Éva neveléslélektani szakpszichológus a lapunknak adott interjúban felsorolta, milyen problémákkal küzd az oktatás, és hozzátette: nem az óvodáknak, iskoláknak és a pedagógusoknak kellene megoldaniuk azt, amit elszúrt az oktatásirányítás.
Ettől az évtől még az iskolaigazgató-képzést is kivették az egyetemek kezéből, az Oktatási Hivatal tart gyorstalpalókat, de a meghirdetett létszám alig felére volt jelentkező. Ugyanakkor ahol pénzt kell(ene) kiadni, ott már kínosan ügyelnek a színvonalra, 13 ezer pedagógus nem kapott fizetésemelést szeptemberben. Hogy hány éves mélyponton van a magyar oktatási rendszer, és miért süllyedt ide – erről is beszélt Hiller István volt oktatásügyi miniszter a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat legújabb részében.
A lejárató cikk, az öngyilkosság és a politikusok
Az Orbán-kormány az életünk egyre több területét akarja maga alá gyűrni. Államosítják például az egészségügyben a CT- és az MR-vizsgálatok előjegyzését – cikkünkből kiderül, milyen fennakadásokat okozhat ez a betegellásban. Életbe lépett a plázastoptörvény is, amelyből kiderül, mely kereskedelmi egységeket akar az állam kontroll alatt tartani. A sportéletet is bedarálja a Fidesz: ha egy válogatott sportoló a Fideszt támogatja, az rendben van – a Népszava összeállítást készített ilyen sportolókról – ha az ellenzéket, akkor alkoholista, akinek szégyenpadon a helye.
Bedarálják a Hatvanpusztát is, azt egy kicsit szó szerint, Törésvonal című műsorunkban Bátonyi Péter, a Lázár János által menesztett korábbi kormányfőtanácsos mondta, műemlékvédelmi szempontból Orbán Viktor családjának a birtoka értelmezhetetlen, de információi szerint a NER az Országház épületét sem fogja kímélni.
Az Orbán-kormány, illetve a NER prominensei és Magyar Péter között újra kitört néhány szópárbaj. A Tisza Párt elnöke szerint a kórházi vezetők utasítást kaptak arra, hogy ne vegyék át az önkéntesek által összegyűjtött adományokat, Takács Péter a válaszában kijelentette, hogy Magyar Péter megint hazudik. Végül némi vita után 86 kórházba – egy kivételével mindegyikbe – be tudták vinni az ajándékcsomagokat. Ezután jött egy kis Lánczi Tamás vs. Magyar Péter, kiderült ugyanis, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke társalapítója egy Digitális Polgári Körnek, ami finoman szólva felveti az összeférhetetlenség gyanúját, hiszen a törvény betűje szerint Lánczi Tamás nem vehetne részt pártpolitikai tevékenységben.
A legszomorúbb vita Szabó Zsolt hódmezővásárhelyi rendőrfőkapitány halála körül tört ki, aki a Lázár Jánoshoz köthető portál, a Promenád24 lejárató cikke után vetett véget önkezével az életének. A Promenád24 „kizárólag kegyeleti okokból” végül törölte az írást, Központi Nyomozó Főügyészség jelezte, hogy nem indít eljárást az ügyben, amelyben Lázár János és Márki-Zay Péter is emlegetni kezdett egy-egy gazembert.
Magyar Péter adóterveivel pedig maga Orbán Viktor szállt vitába, aki azt mondta, a magyarok az egykulcsos adót támogatják. Ennek ellentmondanak a számok, Závecz Tibor szerint márciusi felmérésükben csak 26 százalék szavazott az egykulcsos adórendszerre. Igaz, a Nemzet hangja konzultációban a megkérdezettek 81.9 százaléka, viszont az egykulcsos szja-ra szavazott. Ez is igazolja azt, amit a Závecz Research alapítója és ügyvezető igazgatója a hetedik alkalommal megrendezett Népszava-est vendégeként is elmondott, hogy a közvéleménykutatók nincsenek könnyű helyzetben.
Viták ide, viták oda, a jelek szerint Magyar Péterrel a saját pártja teljes mértékben elégedett: belső verseny nélkül Magyar Pétert indítja Hegyvidéken a Tisza Párt. A párt elnöksége senkit nem tesz ki annak, hogy velem kelljen versenyeznie – kommentálta a döntést az elnök. A magyarok véleménye pedig a Publicus Intézetnek a Népszava számára készített felméréséből derül ki: a biztos szavazó pártválasztók közt a Tisza 9 százalékponttal vezet a Fidesz előtt, továbbá, hogy ma négypárti parlament alakulna a Mi Hazánkkal és a DK-val. Megbízásunkból készült egy közvélemény-kutatás is, hogy a magyarok megosztó személyiségnek tartják Sulyok Tamást, jelentős részük pedig úgy gondolja, hogy a Munkács elleni orosz rakétatámadás utáni csúfos baklövése miatt a köztársasági elnöknek le kellene mondania.
A társadalom elégedetlenséget mutatja idén az egyszázalékos adófelajánlások listája is. Miközben a TASZ duplázott, az élen a Telex és a Partizán, vagyis az egyelőre jegelt ellehetetlenítési törvény árnyékában élő média áll.
Mi lesz veled, magyar gazdaság?
A közvélemény-kutatások eredménye szorosan összefügghet a gazdasági mutatók alakulásával, amelyek ugyancsak nem a Fidesznek és kormányának kedveznek. A magyar gazdaság legalább a recessziót elkerüli az idén, de növekedni nem fog – lehet-e érdemi fellendülésre számítani jövőre? Fontos döntés jön a nemzetközi hitelminősítő S&P-től. Az MBH Bank elemzői szerint a forint erősödése jövőre beindulhat a gazdasági növekedés is – de milyen következményekkel járhat a választási osztogatás?
A Orbán-kormány számtalan problémával küszködik. A bankszektorban is vannak fennakadások, épp a fideszközeli MBH bankban. Padlón a magyar szarvasmarhaexport is, nehezen heveri ki az ágazat a száj- és körömfájás járványt – belegondolni is rossz, milyen mértékben esett vissza az élőállat-kivitel. Ugyanakkor a magas orosz gázárak miatt ismét több száz milliárd forinttal támogatott állami energiacsoport, az MVM az év első felében a tavalyival megegyező, kiemelkedő nyereséget ért el.
Az Otthon Start Program sem lett sikertörténet: augusztusban gyorsult a lakásdrágulás, a 3 százalékos hitelnek megfelelő kínálat pedig érezhetően csökken. Hogy milyen problémákat vet fel még az Otthon Start Program, azt elemzi az Erkély, a Népszava ingatlanpiaci podcastje.
Mészáros Lőrincnek jól megy továbbra is, most csaknem 30 milliárd forintot adott egy Fidesz-közeli cégnek. Eközben a Belügyminisztérium épületét is elárverezték, éppen annyiért, amennyiért meghirdették, az új tulajdonos neve ismeretlen. Amiatt viszont főhet Orbán-kormány feje, hogy a bíróság szerint – igaz, egyelőre nem jogerősen – közérdekű adatnak minősül a kabinet által tavaly tavasszal megkötött kínai hitelszerződés, így azt az Államadósság Kezelő Központnak 15 napon belül ki kell adnia.
Az Európai Bizottság eközben jelentkezett az Oroszország elleni 19. szankciócsomag tervével. Ursula von der Leyen jelentette be, hogy a többi között az orosz LNG-import tilalma lesz benne, ami kissé szórakoztató annak a fényében is, hogy az Orbán-kormány Magyarország történetében először nemrég, vagyis 2025 júniusában vásárolt először LNG-t a Kremltől. A szankciócsomagot az EU-tagországoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, Orbán Viktort ehhez 550 millió euró befagyasztott EU-s támogatás feloldásával puhítanák meg. Rebesgetik azt is, hogy az Európai Bizottság kereskedelmi lépéseket fontolgat, mégpedig a Barátság kőolajvezeték ellen, miután Magyarország és Szlovákia nem akar leválni az orosz kőolajról. Nem mintha Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szívélyes viszonya bármiféle védettséget jelentene Magyarország számára. Erről Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) korábbi műveleti igazgatója beszélt a Népszavának adott interjújában.
(Társadalmi) feszültségek a világpolitikában is
Ha valaki arra gondol, hogy közeleg a világvége, nincs egyedül, körképünkben meg is néztük, hogy ennek milyen forgatókönyvei és geopolitikai előjelei vannak.
Százezrek léptek sztrájkba és tüntetnek Franciaországban a kormányzati megszorítások miatt. A tüntetők több helyütt a rendőrökkel is összecsaptak.
Nem sokkal azután, hogy megkezdődött Izrael szárazföldi offenzívája Gázaváros ellen, az ENSZ pedig katasztrofálisnak nyilvánította a helyzetet, Kanada, Ausztrália és az Egyesült Királyság bejelentést tett a független palesztin állam elismeréséről. Az Európai Unió határozottan lépne Izraellel szemben, de úgy tűnik, a szankciók fenn fognak akadni az Orbán-kormány vétóján.
