Fidesz;időközi önkormányzati választás;Csurgó;

Függetlenek, civilek és fideszesek kampányolnak egymás mellett

Három kampány, két csapat: Csurgón is tudják, hogy ha valakit a Fidesz támogat, akkor csökken az esélye

Időközi önkormányzati választást tartanak vasárnap Csurgón: tavaly legyőzték a civilek a várost korábban vezető kormánypártiakat, ám most őket buktatták meg. Riport.

- Többségük volt, vezethették volna a várost, a polgármester semmit sem tudott volna ellenük tenni. Miért álltak fel? Mert nem volt elég, hogy megszerezték a hatalmat, hanem a polgármesterség és az alpolgármesterség is kell nekik, hiszen abban van a nagy pénz – magyarázza nagy hangon Péter a csurgói Lidl előtt. Okfejtéséből hamar kiderül, a jelenlegi városvezető, Ilia Csaba támogatója, s bizonyosan rá szavaz majd vasárnap az időközi önkormányzati választáson.

A dél-somogyi kisvárosban azért kellett új voksolást kiírni, mert a héttagú képviselő-testület június végén feloszlatta magát: a grémiumból négyen döntöttek a közös munka befejezése mellett, ketten ellene szavaztak, s akadt egy tartózkodó képviselő is. Csurgón tavaly óriási meglepetésre veszítette el a város vezetését a Fidesz-KDNP. A településen a rendszerváltás óta Szászfalvi László KDNP-s honatya volt a főnök, az első szabad önkormányzati voksolástól öt cikluson át polgármesterként, 1998-től pedig a térség országgyűlési képviselőjeként uralta a vidéket. A képviselő ugyan rengeteg beruházást intézett, ám kiderült, egy alig ötezres településen nincs szükség gigaberuházásokra. Az immáron hét és fél éve épülő, eredendően 2019-re ígért sporthotel viszontagságairól szeptember elején számoltunk be, amikor kiderült a 3 milliárdból felhúzni tervezett, ám már a költségek duplájánál járó szállóra a 2025-'35 közötti fejlesztési ciklusra újabb 3 milliárdot ígért a kormány. A gazdasági gondok mellett nagy demográfiai problémák is sújtották a várost, 

a gazdaságilag halmozottan hátrányos helyzetű dél-somogyi térségben – az ország egyik legfejletlenebb vidékéről van szó – nehéz a megélhetés, így nem meglepő, hogy rendkívüli az elvándorlás: tíz év alatt több, mint 10 százalékkal csökkent a lakosságszám.

Mindez ráomlott Szászfalvira – a képviselő jövőre nem is indul a parlamenti választáson –, illetve a helyi embereire a tavalyi helyhatósági voksoláson: mindössze két kormánypárti képviselő jutott be a testületbe, s elbukott a 14 éve regnáló Fidesz-KDNP-s polgármester, Füstös János is. A vezetés a helyi civilek, a Csurgó Város Fejlődéséért Egyesület (CSVFE) kezébe került, a városvezetői székbe pedig Ilia Csaba ülhetett: a helyi vállalkozó korábban, Szászfalvi polgármestersége idején fideszes alpolgármesterként is dolgozott, ám később eltávolodott a párttól. Az átadás-átvétel után a civilek komoly problémákkal szembesültek, sorra dőltek a csontvázak a szekrényből, s a működőképesség megőrzése érdekében az idei büdzsét is csak komoly megszorításokkal tudták összerakni. Természetes, hogy az ellenzék megpróbálta kihasználni a nehézségeket. A két fideszes képviselő, valamint a kezdetektől velük tartó független társuk sikeresen csábította át az egyik civil képviselőt, így tavasz közepe óta a városvezetés kisebbségbe került. A négyek aztán június végén feloszlatták a testületet.

Ilia Csaba civil városvezető korábban fideszes alpolgármester volt

- Ilia nem csinált semmit, csődbe menne a város, ha maradna, egy települést nem úgy kell vezetni, mint egy éttermet – jelentette ki egy idős asszony, utalva a polgármester vállalkozói múltjára – Mindig csak arra hivatkozott, mi mindent rontott el az előző vezetés, s azért került ilyen helyzetbe a város. De ez nem igaz, a Fidesz alatt nem voltak problémák, épült-szépült a város. Ők meg egy év alatt teljesen amortizálták.

- Beszél hülyeséget! – torkollta le egy másik, hasonló korú férfi. – Hát éppen a fideszesek tettek tönkre mindent, aztán most Csabáéknak kellene helyrehozni: az emésztőgödör is akkor önt ki, amikor csordultig megtelik, nem, amikor először lehúzza valaki a vécét.

A páros vitája is jól mutatta, meglehetősen komoly a feszültség a kisvárosban. Noha egy időközi választás kevésbé szokta lázba hozni az embereket, jelen állás szerint akár 50 százalékot is elérheti a részvétel, ami nem sokkal maradna el a tavalyitól.

- Mennyire hiteles az a jelölt, aki függetlennek mondja magát, pedig mindenki tudja, hogy a Fidesz fizeti a kampányát? 

– tette fel a kérdést válasz helyett Marika. A harmincas asszony ezzel arra utalt, hogy a tavalyi zakó után mindössze ketten indulnak Fidesz-KDNP-s színekben a mandátumokért, a többi, akkor még kormánypárti jelölt függetlenként méreti meg magát. Ahogyan Ilia riválisa, a testületi feloszlatást kezdeményező Kozmáné Radák Edina is, aki ugyan 2024-ben is függetlenként került a testületbe, de végig együttműködött a fideszesekkel.

A városban látszólag valóban három kampány fut, a civilek plakátjai mellett a kormánypárti duó, illetve a függetlenek is hirdetik magukat, ám a helyiek oldaltól függetlenül abban egyetértettek, hogy utóbbi két csapatnak ugyanaz a finanszírozója. Érdeklődésünkre, mit tudnak róla, miért nem indult újra a városvezetői posztért Füstös János többen azt állították, a korábbi polgármester már nem tervez hosszú időre Csurgón: tavaly ő bukott meg, az idén nyár óta pedig már nem a felesége az igazgatója a helyi református gimnáziumnak.

– Sokat elmond azért a Fidesz renoméjáról, hogy a jelöltjei többsége tudja, ha pártlogóval indul, akkor kevesebb az esélye

 – jelentette ki a negyvenes éveit taposó Tamás. – A kérdés, mennyien hiszik el a korábbi fideszeseknek, hogy immár függetlenek: ha sokan beveszik, akkor nyerhetnek, ha átlátnak rajtuk, maradnak Iliáék. S akkor talán megtisztul a testület is, s neki lehet állni normálisan dolgozni. És persze megtenni a szükséges feljelentéseket. Mert látva, mi történt is a nagy építkezéseknél, azokat sokan hiányolják…

Tabon is feloszlott a testület

Csurgó után egy másik somogyi kisvárosban, a Balaton-közeli Tabon is feloszlatta magát a képviselő-testület: a grémium a hét eleji ülésén döntött a kérdésről. Nagy Gyula polgármester közleményében a konstruktív munka hiányára panaszkodott, s bízott benne, hogy az időközi voksolás után a település érdekeit szem előtt tartó, együttműködő testület alakulhat.

Az észak-somogyi kisvárost 2002 óta 22 éven át Schmidt Jenő vezette. A fideszes politikus a Település Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökeként többször is markáns, a kormány álláspontjától eltérő véleményt fogalmazott meg. A 2024-es választásig rendre könnyedén nyert Tabon, ám tavaly olyan független kihívója akadt, akit háttérből a Fidesz-KDNP is támogatott, s 137 voks különbséggel le is győzte a pártfegyelem helyett a szakmaiságot előnyben részesítő városvezetőt.

Több mint két tucat természet-és környezetvédelmi, civil, szakmai szervezet új klímavédelmi törvény létrehozását kezdeményezi azok után, hogy az Alkotmánybíróság júniusban alkotmányellenesnek nyilvánította a fideszes kétharmad által 2020-ban megszavazott rendkívül hiányos szabályozás egy passzusát.