Amikor szeptember elején Kim Dzsongun észak-koreai vezető Vlagyimir Putyinnal találkozott, úgy látszott, felhőtlen a kapcsolatuk. Kim megerősítette, hogy hazája teljes egészében Moszkva oldalán áll, barátságukat nem fenyegeti veszély. Putyin köszönetet mondott az észak-koreai vezetőnek csapatainak „bátor bevetéséért” Ukrajnában. Kim viszont „testvéri kötelességének” nevezte Oroszország további katonai támogatását.
Ez csak a felszín. Valójában egyáltalán nem ennyire rózsás a két ország viszonya. Kimet egyre jobban dühíti a két ország egyenlőtlen kapcsolata, a támogatás ugyanis eddig nyilvánvalóan a reméltnél sokkal kevesebbet hozott Észak-Koreának gazdasági szempontból. Erre a következtetésre jutott az ukrán származárú Olena Guseinova, a szöuli Hankuk Külföldi Tanulmányok Egyetemének kutatója a dél-koreai Friedrich Naumann Alapítvány számára készített tanulmányában.
A jelentés szerint Észak-Korea eddig mintegy 9,8 milliárd dollár értékű fegyverrel, lőszerrel és csapatokkal látta el az orosz fegyveres erőket az Ukrajna elleni háborúhoz. Ez Észak-Korea becsült éves gazdasági teljesítményének több mint egyharmada.
A közvetlen orosz támogatás összértéke viszont legfeljebb 1,2 milliárd dollár értékű.
A számok megfelelnek azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint a dél-koreai titkosszolgálat egyre növekvő haragot észlelt Kim és Putyin között. A dél-koreai Dong-A Ilbo című lap idézte a szöuli nemzetgyűlés hírszerzési bizottságának belső jelentését. E szerint Észak-Korea „nagyon dühös” Oroszországra.
Észak-Korea a mintegy 15 ezer katona és a jelentős mennyiségű fegyver fejében élelmiszer- és fegyvertámogatást, valamint stratégiai, fegyverekkel kapcsolatos technológia átadását vagy más gazdasági kompenzációt várt. De úgy tűnik, hogy Oroszország nem viszonozta kellőképpen a cseppet sem önzetlen segítséget. Kim már panaszkodott Putyinnak emiatt – értesültek Szöulban.
Tanulmányában Olena Guseinova számos hírszerzési jelentésre, dokumentumra és egyéb értesülésre hivatkozott, emellett a hitelesebbnek tartott Telegram-csatornákon megjelent bejegyzéseket is értékelte. A kutató részletesen felsorolta, hogy Észak-Korea mit szállított az ukrán frontra a katonák mellett: 5,7-6,7 millió tüzérségi, 1,05-1,24 millió aknavető lövedéket, 649 640-878 300 rakétát több rakétavetőhöz, legfeljebb 248 KN-23/24 ballisztikus rakétát és 479-794 löveget.
Ennek fejében Oroszország elsősorban élelmiszer és kőolaj, valamint korlátozott számú légvédelmi rendszer, GPS-zavaró berendezés, valamint esetleg vadászgépek szállítását helyezte kilátásba. Ezen túlmenően azonban Olena Guseinova szerint nincs bizonyíték más jelentős ellenszolgáltatásra, például a devizabeáramlásra.
Ha pénzáramlás van, a tranzakciókat szankciókkal sújtott bankokon keresztül kellene intézni, az összegeket pedig aligha lehetne az orosz pénzügyi rendszeren kívül.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a német liberális FDP politikusa, az Európai Parlament Biztonsági és Védelmi Bizottságának elnöke szerint "Putyin bábként használja Észak-Koreát, hogy kinyilvánítsa befolyását az indiai-csendes-óceáni térségben is." Nem hiába Oroszország Ukrajna elleni támadása után a csendes-óceáni államok, Új-Zéland, Ausztrália, Dél-Korea, Japán és Tajvan azonnal támogatást kezdtek nyújtani Ukrajnának. Az EU-nak szorosan együtt kell működnie ezekkel az országokkal. "A NATO azon vágya, hogy NATO-irodát nyisson Japánban, hogy onnan figyelje az indiai-csendes-óceáni helyzetet, több mint ésszerű" - folytatja Strack-Zimmermann, bírálva Franciaországot, amiért megakadályozza ezt a kezdeményezést.
Park Szeonvon dél-koreai parlamenti képviselő, a hírszerzési bizottság tagja szintén úgy tudja, hogy Kim Dzsongun csalódott a Kremllel való partnerség hosszú távú kilátásainak hiánya miatt. – Az Észak-Korea és Oroszország közötti tárgyalásokon Kim kifejezte akaratát a szövetség kiterjesztésére, de Putyin nem beszélt a jövőről – idézi a Dong-A Ilbo című lap. Észak-Korea például aggódik amiatt, hogy Oroszország támogatása gyorsan véget érhet, ha befejeződik az orosz-ukrán háború. Ez az egyik oka annak, hogy Kim Dzsongun megpróbálja újjáépíteni Kínával a gazdasági kapcsolatokat, amelyeket az utóbbi időben kissé elhanyagoltak.
Hszi Csin-ping: Kína fenntartja, megszilárdítja és fejleszti a kapcsolatait Észak-KoreávalEljött az autoriter vezetők nagy erőfitogtatása, Hszi, Kim Dzsongun és Putyin mellett Szijjártó és Fico is tündökölhetett a pekingi parádénOlena Guseinova tanulmányában néhány példát is idéz arra, hogy Oroszország nem tekinti magát Észak-Korea állandó partnerének. Nincs arra utaló jel, hogy a Kreml közvetlen szerepet játszana Észak-Korea technológiai modernizációjában. A kutató szerint egyes zászlóshajó projektek mögött több a látszat, mint a valóság: például az új észak-koreai rombolók csak külsőleg hasonlítanak az orosz fregattokra. A tanulmány szerint azonban valószínűleg nem rendelkeztek sem működő rakétaplatformokkal, sem hajtóművekkel.
Az észak-koreai műholdprogram 2023 novemberében is sikeresen indulhatott el. A későbbi kudarcok azonban azt jelzik, hogy nincs tartós technológiai partnerség Oroszországgal.
