Megnézte a Republikon Intézet, az M1 esti híradója összesen 0, azaz zéró alkalommal mondott rosszat a Fidesz politikusairól

A Republikon nekirugaszkodott és 2025 februárjától júliusáig minden nap megnézte az állami média 19:30-kor kezdődő esti híradóját, tapasztalatait pedig jelentésben összegezte ezután. E szerint a Republikon Intézet és a Connect Europe közös monitoringja egy egyéves időtartamú projekt első féléves jelentése, célja pedig annak feltárása, hogy a közmédia megfelel-e a rá vonatkozó hazai és uniós szabályozásokban megfogalmazott függetlenségi és pluralizmus-követelményeknek.

A vizsgálat során a Republikon kvantitatív és kvalitatív módszertani eszközöket alkalmazott: naponta elemezte a híradó teljes tartalmát, értékelve többek között a politikusok képernyőn töltött idejét, említésük gyakoriságát és kontextusát, a hírek narratív keretezését, a megszólaltatott forrásokat, valamint a kulcsfontosságú politikai témák (például migráció, háború, gazdaság) jelenlétét és keretezését. A jelentés szerint az így nyert adatok összesítése alapján átfogó képet kaptak az állami média híradójának szerkezeti és tartalmi működéséről, s a hat hónapos periódusban egyértelműen kirajzolódott, hogy a híradó elsősorban a kormányzati kommunikáció szempontjait követi.

A vizsgálat egyik fontos elemét képezte a politikusok reprezentációja. Vizsgálták például, hogy egy-egy lényegesebb politikus mennyit szerepelt a képernyőn, illetve, hogy ezen szereplés pozitív, negatív, vagy semleges hangvételben zajlott-e. Figyelembe vették például a szereplés kontextusát, a híradó narratíváját és keretezését, az adott politikus szerepét a hírben, valamint, hogy a megszólaltatott szakértői vélemények a hírben a politikus szavait támogatják vagy cáfolják-e. Az eredmények nagyjából azok lettek, amire számítani lehetett, de azért van néhány különösen beszédes adat:

Ezzel szemben az ellenzékre 5 óra 23 percnyi lejáratás jutott és csak alig 42 percnyi pozitívum fért bele róluk. Ezzel összefüggésben a Republikon külön megjegyezte, hogy a Tisza Párt politikusai szinte kizárólag negatív felhanggal voltak feltűntetve, s ha pedig ellenzékiek esetleg mégis szerepeltek pozitív kontextusban, azok jellemzően mihazánkosok vagy jobbikosok voltak. Más ellenzéki pártok többnyire semlegesen voltak szerepeltetve (ha voltak).

Ami a képernyőidő megoszlását illeti, mintegy 73 százalék jutott a kormánypártnak és csak 27 százalék az ellenzéknek. A kutatásban ugyanakkor azt is felmérték, hogy egy-egy jelentősebb név hányszor szerepelt és milyen összefüggésben. A főbb név Orbán Viktor, Magyar Péter, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc volt, nem meglepő módon a miniszterelnököt szinte kizárólag pozitív kontextusban, Magyar Pétert pedig szinte kizárólag negatívban szerepeltették. Megjegyzendő, hogy a Tisza Párt elnökét még Karácsony Gergelynél és Gyurcsány Ferencnél is nagyobb arányban állította be kedvezőtlen fényben az állami média. 

A kutatás a fontosabb külföldi szereplőket is érintette: Donald Trump, Volodimir Zelenszkij, Vlagyimir Putyin, Ursula von der Leyen, Hszi Csin-ping, Emmanuel Macron, Friedrich Merz és Manfred Weber személyének említését figyelték.

A kutatás azt is figyelte, hogy mikor kit mennyire emlegettek. Áprilistól például a korábbinál jóval többet szerepelt a Tisza Párt, jellemzően olyan narratívában, amiben a Fidesz-KDNP vagy valamelyik politikusa fogalmazott meg kritikát Magyar Péterrel és a Tiszával szemben. Bár júniusban kevesebb szó jutott a Tisza Párt elnökére, júliusra féléves rekordot döntött a híradóban a magyarpéterezés. A híradó olyan kormánypárti toposzokat is bemutatott, minthogy a száj- és körömfájás terjedésében szerepet játszott Bóna Szabolcs, a Tisza agrárszakértője, vagy hogy Kollár Kinga felelős az uniós pénzek befagyasztásáért, de a fókusz továbbra is Magyar Péteren van - áll a jelentésben. Áprilistól az állami média már-már nagyobb figyelmet szentelt a Tisza Párt mocskolására, mint a Fidesz ajnározására. A nyomás csak júniusban enyhült valamelyest a Tisza politikusain, főleg azért, mert ekkor Karácsony Gergely került a Pride és a főváros anyagi helyzete kapcsán az állami média célkeresztjébe, pont úgy, ahogy a kormány kommunikációjában is ekkor a főpolgármesterre irányult a fókusz. A Republikon külön megjegyzi, hogy még Aranyosi Péter cigányozó vicceivel is megpróbálták ráhúzni a vizes lepedőt a Tisza Pártra, miután a humorista a Partizánban az Orbán-kormányt kritizálta.

Ami a külföldi politikusokat illeti, az amerikai elnökről a beiktatását követően gyakorlatilag futószalagon érkeztek az őt dicsőítő anyagok: Donald Trump neve februárban 346-szor hangzott el, ezután viszont csökkenő tendenciát mutatott. Márciusban összesen 228, áprilistól pedig minden hónapban 134 és 102 közötti említése volt az amerikai elnöknek. Ez érezhetően egybevág azzal, hogy a híradók külpolitikai blokkja hónapról hónapra egyre inkább háttérbe szorult a vizsgált időszakban, miközben Trump szerepe is elkezdett árnyalódni a híradóban. Bár továbbra sincsenek róla negatív hírek, de a kormánypártokat is jellemző év eleji hurráoptimizmust egyre többször váltotta fel a semlegesség - fogalmaz a jelentés.

A híradó tartalma és szerkezete nem tükrözi a politikai sokszínűséget, nem biztosít egyenlő lehetőséget a politikai szereplők számára, és nem kínál elfogulatlan, tényalapú tájékoztatást a nézőknek. A kutatás alapján megállapítható, hogy a híradó működését a kormánypárti politikai kommunikáció céljai határozzák meg. A jelentés hangsúlyozta azt is, hogy a híradó forrásainak torz eloszlása, a szakértői vélemények egyoldalúsága és a kormánypárti narratívák dominanciája azt mutatja, hogy a közmédia a vizsgált időszakban inkább kormányzati médiumként működött, semmint közszolgálatiként. Mindez aláássa a társadalom demokratikus tájékozódáshoz való jogát, és csökkenti a nyilvánosságon belüli viták minőségét.