Összesen 787 fő részvételével, Budapesten és 13 megyeszékhelyen kezdődött meg idén szeptemberben az új típusú köznevelési igazgatóképzés, ami az egyetemek által szervezett közoktatási vezetőképzést váltja fel - olvasható az Oktatási Hivatal (OH) közleményében. Az új szabályozás értelmében már csak az OH szervezhet ilyen országos lefedettségű képzéseket, amelyek elvégzése előfeltétele annak, hogy a jövőben egy pedagógusból iskolaigazgató válhasson.
Bár a képzésre felvehetők létszámát előzetesen 1500 főben határozták meg, a férőhelyeknek csak kicsivel több mint a felét sikerült feltölteni.
Ennek egyik oka lehet, hogy nem jelentkezhet bárki igazgatóképzésre, csak az, akinek a jelentkezését a fenntartó - állami iskolák esetében a tankerületi központ - jóváhagyja. A képzést azoknak az iskolaigazgatói posztra vágyó pedagógusoknak kell elvégezniük, akik korábban még nem szereztek ilyen irányú szakképesítést. Ám az új jelentkezőknek lényegesen könnyebb dolguk lesz, mint azoknak, akik az egyetemek által eddig szervezett, de idén januártól megszüntetett vezetőképzést végezték el: az OH által szervezett képzések 4 félévről 2 félévre rövidültek, így a tananyag is kevesebb lett.
Érdeklődtünk az OH-nál, miért volt szükség az iskolaigazgató-képzés központosítására, a mostani képzés miben más, mint az egyetemek által szervezett továbbképzések? Válaszukban azt írták, a pedagógusképző felsőoktatási intézmények 4 féléves, szakdolgozat készítésével járó vezetőképzése jelentős anyagi és időbeli terhet jelentett a pedagógusoknak, amelyekben véleményük szerint az igazgatói feladatok betöltéséhez nem feltétlenül szükséges tartalmak is helyet kaptak.
Egyre többen tanítanak pedagógus képesítés nélkül„Ha legalább csak egy évig békén hagynák a pedagógusokat, már attól is elkezdene jobbra fordulni minden”- Sok korábbi, közoktatási vezetőképzőt végzett hallgató jelezte hivatalunk vezetőinek, illetve a képzésen oktatóknak, hogy célzottabb, rövidebb idejű és ingyenes képzést láttak indokoltnak. A most elindított képzések ingyenesek, rövidebb idejűek, és megfelelő felkészítést adnak a pedagógusoknak az oktatásszervezés, az oktatásirányítás, a tanügyigazgatás, a gazdálkodás, a szakmai fejlesztés, a köznevelés jogi ismereteinek elsajátításához és a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásához – írták.
Néhány iskolaigazgató szeretné nagy csendben elküldeni a teljesítményértékelésen lepontozott tanárt, kár, hogy ez jogellenesTrencsényi László egyetemi oktató lapunknak azt mondta: mindig van elégedetlenség egyes hallgatók részéről, ám most úgy tűnik, a kisigényűséget felkarolta a kisigényű állam. Minek tanuljanak az iskolaigazgató-jelöltek még több pedagógiát, ha elég, hogy ismerik a jogszabályokat és tudják, ki a belügyminiszter? Egyébként is csak azok lehetnek igazgatók, akiket a tankerületi központok kiszemelnek maguknak – tette hozzá. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint az egyetemeken évtizedes hátterű, magas színvonalú vezetőképzés folyt, ahol széles látókörű, autonóm vezetőket próbáltak képezni. Véleménye szerint ezt váltja fel most egy szakmailag és ideológiailag is homogén képzési rendszer.
Több iskolában is figyelmeztették a tanárokat, hogy csak az állami kiadású tankönyveket használhatják az órákon