Míg a szervezetünk kiválóan alkalmas a méregtelenítésre, a folyamatos és nagymértékű terhelés tönkreteszi a természetes mechanizmusokat, ami hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Észre se vesszük, hogy akár a felkelésünktől az elindulásunkig mennyi de mennyi olyan vegyszer, adalékanyag, vagy akár méreg épül bele a napi rutinunkba, ami negatív hatással van a szervezetünkre, de rövid távon is nagy károkat okoz akár az egészségünkben, akár a mentális állapotunkban.
Mit teszünk ha felkelünk? Legtöbbünknek a napi kávé rögtön ébredés után az első, egyszerűen kell ahhoz, hogy magunkhoz térjünk. A kávé magas koffeintartalma igazi áldás reggel, de vajon tényleg az? Rohanó világunkban minden azonnal kell csinálnunk, semmire sincs időnk, magunkra sem. Mentálisan tönkrevághatja a napunkat ha nem adunk magunknak egy kis időt a felébredésre, a „betöltődésre”. A nap során szervezetünk egy adenozin nevű vegyületet termel, amely az agyi receptorokat aktivizálja, tehát megvan az ébredéshez bennünk ami kell, a koffein blokkolja ezt, és ad egy plusz löketet, de ez nem tart ki egész napon át, mint az adenozin, állítja Marilyn Cornelis koffein-kutató. Ennek hatására alakul ki bennünk a függőség és szükségünk lesz újabb és újabb koffeinadagra. Ez a koffein ébren tart, meggátolja a test természetes fáradékonyságát és a melatonin termelésbe is beleszól, így kialakulhat álmatlanság, ami mint tudjuk, napjaink egyik népbetegsége.
További reggeli rutinba tartozik a tisztálkodás. A kozmetikai ipar és a háztartási tisztítószerek hatalmas választékot kínálnak, ezek mindennap érintkeznek a bőrünkkel. A samponok, testápolók, sminktermékek és dezodorok számos olyan összetevőt tartalmazhatnak, amelyek felszívódva a bőrön keresztül bejutnak a véráramba. Régen azt gondolták, hogy a különféle kozmetikai termékeket „csupán “ a bőrünkre kenjük, tehát külsőleg nem ártalmas. De mára már bebizonyosodott, hogy minden, de minden anyagot felszív a bőrünk. A reggeli frissítő krémek, a fogkrém, a különféle illatosítók és az izzadásgátlók remek és különlegesen egzotikus illatokkal kínálják magukat. A gyártók tökéletesen tisztában vannak az illatmarketing jelentésével és azzal, hogy az illatok által hogyan hassanak a receptorainkra, így szintén függőséget alakítsanak ki.
Egy átlagos nő reggel tíz óráig 160-180 különféle vegyületet ken magára, férfiak ennek körülbelül a felét. Egy egyszerű arctonik nagyjából 12 féle komponenst tartalmaz és akkor ott van az arckrém, a hajspray, egyebek.
A fő probléma az, hogy az emberi szervezet nincs fölkészülve erre a robbanásszerű fejlődésre amit a XXI. század diktál, tulajdonképpen nincs felkészülve a modern társadalomra. A betegségeink 80-90 százalékát a környezetünk határozza meg, tehát mi okozzuk és tudunk rá hatással lenni. Olyan betegségek jelennek meg fiatalon, amit korábban nem volt jellemző. Már a fiataloknál is előfordul a csontritkulás, a policisztás betegségek, az inzulinrezisztencia, a pajzsmirigy-betegségek. De hogyan lehetséges ez? A WHO idei jelentése szerint a lakosság 40 százaléka valamilyen gasztroenterológia hasi panasztól szenved. Ez a duplája a pár éve mért adatnak. Ez azt jelenti, hogy közel minden második embert érint a probléma, és ha gasztóenterológia, akkor bizony a probléma fő forrása a táplálkozásunkban rejlik. Egyszerűen az emésztőrendszerünk nem bírja megemészteni a rengeteg ultrafeldolgozott élelmiszert.
A hormonrendszer, kimondhatjuk bátran, alapvető motorja az életünknek. Ha ebben zavar van, akkor az kihat a csontjainkra, állóképességünkre, testzsírunkra, hangulatunkra és tulajdonképpen mindenre. Az ultrafeldolgozott élelmiszereknek köszönhetően a homonháztartásunk folyamatos bombázás alatt áll és a bombák gyakran találnak is. Olyan vegyületekkel vagyunk körbevéve, amelyek képesek utánozni az emberi hormonok hatását, ezeket élelmiszerekből és akár kozmetikumokból is be tudjuk vinni. Ezek úgy működnek, hogy kötődnek az ösztrogén-receptorhoz és megváltoztatják a működésüket (ilyen például az alumínium, vagy alumínium-oxid tartalmú kozmetikumok, dezodorok vagy magas faktorszámú napozó krémek és spray-k.). Az európai unió jogalkotása a legvédelmezőbb és legszigorúbb e téren, de így is sok olyan termék kerül itt is piacra melyeknek nem megfelelő a határértéke. Viszont a nagy probléma abban rejlik, hogy sokszor azok a kozmetikumok, amiket magunkra kenünk, bekerülnek a szervezetbe, de nem csak felszívódás által: lenyaljuk a rúzst, a szájfényt. Nos, itt az a baj, hogy ezeket a kozmetikumokat nem tesztelik fogyasztásra és így fogalmunk sincs, hogy mi lehet a hatása. Gyakran találkozunk olyannal, hogy csokoládés masszázs vagy sörfürdő. Ezek mind fogyasztásra nem alkalmas élelmiszerek amiket így próbálják értékesíteni. Néha tartok natúrkozmetikum és szappankészítő workshopokat. Ott is mindig kizárólag fogyasztásra alkalmas, erre tesztelt alapanyagokkal dolgozom és mindig felhívom a résztvevők figyelmét, hogy
olyan nincs, hogy kozmetikai olaj vagy csokoládé, csak olyan van, hogy fogyasztásra alkalmatlan, kemikáliákkal teli alapanyag és azért vagyunk itt, hogy ezt kiküszöböljük.
Évente 3 millió tonna növényvédő szert használunk az egész világon, melyek több évig benne maradnak a földben tovább mérgezve azt. Naponta 7 új vegyületet engedélyeznek világszerte. Az engedélyezésnél úgynevezett izolált hatást néznek, ami annyit jelent, hogy önmagában nézik egy-egy új kémiai anyag hatását, de az úgynevezett koktélhatást már nem. Ez annyit tesz, hogy a különböző anyagok együttes hatására sem a gyártóknak sem pedig nekünk felhasználóknak nincsen rálátásuk. Ilyen koktélhatás leginkább az ösztrogénnel együtt lehet végzetesen káros, mint például az osztrogén-azbeszt.
Sok összetevőre mondják, hogy rákkeltő, de mit is jelent ez valójában? A szervezetünknek vannak különböző védekező mechanizmusai, a kialakulóban lévő daganatokat és gyulladásokat a saját testünk próbálja megölni. Ezt gátolják meg, ezt az öngyógyítást, a mesterséges ösztrogént tartalmazó vegyületek. Tehát nem hagyják maguktól gyógyulni a szervezetet és így tud elburjánzani a testünkben a rákos megbetegedés.
Kérdés, hogy mi a kiút, hogyan lehetne ezt meggátolni, vagy lassítani a folyamatot? Térjünk vissza a XIX. századhoz? A múlt életvitele segít leküzdeni azokat a kémiai hatásokat, melyeket önként veszünk magunkhoz? Mi a megoldás erre? Hogy lépjünk ki ebből a mérgezésből, amiben vagyunk? Először is fontos megvizsgálni, hogy hol és honnan kapjuk a legnagyobb szennyezéseket, ott próbáljuk mérsékelni a kárt. Egyértelműen az egyik legnagyobb probléma az ultrafeldolgozott élelmiszerek. A kapható élelmiszerek 70 százaléka tartalmaz valamilyen ízfokozót, tartósítószert, illatosítót, mesterséges aromát vagy színezőt. A mai rohanó világban nincs idő előkészíteni saját magunk az élelmiszert, sőt sokan nem is tudják, hogy hogyan kell, így lekapkodják a polcokról a félkész termékeket amelyek tele vannak a fent felsorolt dolgokkal. Mit tehetünk? Próbáljunk meg nem bemenni az ilyen helyekre, nem ott vásárolni. Érdemes piacokon beszerezni az árut a kistermelőktől. Ők is használnak ugyan különféle növényvédő szereket, de jóval kevesebbet mint a határon kívüli termelők. Közelebbről hozzák az árut, rövidebb a szállítási illetve a hűtési lánc. Fontos a tudatos választás és vásárlás. Mi az amit a leginkább igyekezzünk elkerülni? Első helyre került a tiltólistán a különféle mesterséges színezékek, főleg a piros, mely bilirubint tartalmaz, ami szintén a hormonrendszerünkre van negatív hatással.
A mesterséges színezékek, mint például az azoszínezékek, összefüggésbe hozhatók a gyermekeknél jelentkező hiperaktivitással és más viselkedési problémákkal.
A második legrosszabb, amit fogyaszthatunk, a különféle édesítők. Azt hisszük, hogy ezt fogyaszthatjuk büntetlenül, hiszen nem hizlal, de nem tesz jót a szervezetünknek. Az aszpartám, szacharin és szukralóz elterjedtek a diétás termékekben. Bár a hatóságok biztonságosnak minősítették őket, a hosszú távú fogyasztásuk és a bélflórára gyakorolt hatásuk még mindig vita tárgyát képezi a tudományos közösségben.
A harmadik óriási vörös zászló a különféle tartósítószerek. Ugyanis az élelmiszerek tartósításával a természetes baktériumokat öljük ki a finom falatokból, melyek jótékony hatással vannak a bélflóránkra, afféle probiotikum szerepet töltenek be. De ha nincsenek benne, az élelmiszer ugyan nem romlik meg hamar, de a megfelelő bélflóra sem alakul ki bennünk, ami az egészséges élet egyik alapeleme.
A fenti vegyületek nem okoznak azonnali, látványos tüneteket, de a folyamatos terhelés hatására a szervezetünk méregtelenítő rendszere kimerülhet. A máj és a vese, amelyek a méreganyagok kiszűréséért felelősek, túlterhelődhetnek. Ez a folyamatos terhelés krónikus gyulladást idézhet elő, amely számos betegség alapja lehet. A „hormonzavaró" vegyületek, mint a parabének és a ftalátok befolyásolhatják a pajzsmirigy, a mellékvese és a nemi hormonok működését, ami meddőséget, fejlődési zavarokat és elhízást okozhat. A karcinogén (rákkeltő) vegyületek, mint a peszticidek és a finom por károsíthatják a DNS-t, ami rákos sejtek kialakulásához vezethet. Egyes vegyi anyagok, mint a nehézfémek vagy a bizonyos peszticidek, károsíthatják az idegrendszert, ami memóriazavarokat, hangulatiingadozásokat és akár neurodegeneratív betegségeket is okozhat.
Ez így nagyon ijesztőnek hat és úgy érezzük, hogy nincs kiút, de megpróbálhatunk úgy élni, hogy a lehető legkevesebb káros anyagot vegyünk magunkhoz.
Az első és legfontosabb dolog, főleg nekünk nőknek, hogy kevesebb kozmetikumot használunk, illetve próbáljuk kerülni a nagyon illatosított és fehérített fajtákat. Legtöbb drogéria polcain vannak natúrkozmetikumok, de ezeket kis utánanézéssel magunk is könnyen elkészíthetjük, csak figyeljünk a lejárati időre, mert ezen termékek hamarabb romlanak meg. Próbáljunk kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztani, és keressük inkább a biotermékeket. Igyunk sok vizet, mert a megfelelő hidratáció segíti a veséket a méreganyagok kiürítésében. Válasszunk természetes festékeket, burkolatokat a lakásban, natúr takarítószereket és szellőztessünk gyakran. Kocsi helyett használjunk kerékpárt vagy sétáljunk és mozogjunk többet, hogy szervezetünk ellenállóbb legyen a mérgekkel szemben. Érdemes különféle étrendkiegészítőket is fogyasztani, de alaposan nézzük meg az összetevőket. A cink, C- és B-vitamin pótlás nagyon fontos.
Az egészségünk megőrzése érdekében fontos, hogy tudatosítsuk, milyen anyagokkal érintkezünk nap mint nap. A tájékozott döntésekkel és a hétköznapi szokások apró változtatásával jelentősen csökkenthetjük a szervezetünkre nehezedő kémiai terhelést, és hozzájárulhatunk a hosszú, egészséges élethez.
