díj;beszélgetés; Magyarországi Esterházy Alapítvány;

Ottrubay István alapítványi vezető, Margócsy István irodalomtörténész, Rieder Gábor kurátor és Winkler Nóra moderátor a shortlistesek kiállításán tartott pódiumbeszélgetésen

„Sikerült tönkretenni a hivatalos állami elismerések tekintélyét, ezért a független, kisebb díjak jelenthetik az alternatívát”

Megvan az Esterházy Art Award közönségdíjának nyertese. Az esemény alkalmából is szervezett pódiumbeszélgetésen kiderült, az ehhez hasonló független elismerések vehetik át a jó hírét vesztett állami díjak szerepét a magyar kulturális életben.

Sikerült tönkretenni a hivatalos állami elismerések tekintélyét, ezért a független, kisebb díjak jelenthetik az alternatívát - erről is beszélt Margócsy István irodalomtörténész az Esterházy Magyarország Alapítvány eseményén pénteken, a budapesti Ludwig Múzeumban. A Mi a feladatunk a kortárs művészettel? című pódiumbeszélgetésnek az a kiállítás adott otthont, amely a 2025-ös Esterházy Art Award szakmai zsűrije által kiválasztott 21 kortárs, díjra jelölt művész alkotásait mutatta be az elmúlt hónapokban. Az elismerés 2009-ben nemcsak azzal a céllal jött létre, hogy tovább éltesse az Esterházy hercegi család négyszáz éves mecénási tevékenységét: egyike azoknak a független díjaknak Magyarországon, amelyek az érdemes alkotók kiemelésével nemcsak azok pályafutását támogatják, hanem emellett fogódzkodót adnának a kortárs művészetek széles társadalmi megítéléséhez is.

Idén áprilisban szintén hasonló céllal jött létre az Esterházy Irodalmi Díj, amelyet az alapítvány a kortárs írók elismerésének szán, az anyagi támogatás mellett egyfajta szakmai motivációként is. (A tavasszal kihirdetett jelöltek közül a szakmai zsűri októberben hirdet nyertest.) A Winkler Nóra által vezetett pénteki pódiumbeszélgetésen ugyanis a megszólalók mind egyetértettek abban, a díjak jelentősége nemcsak presztízskérdés: fontos érvényesülési lehetőséget jelent a kulturális életben, amely nemcsak a magyar képzőművészeti, irodalmi élet össztársadalmi megítélését segíti, hanem az alkotók számára fontos tényező megélhetési szempontból is. Rieder Gábor kurátor, az Esterházy Art Award zsűritagja és Margócsy István ugyanis egyaránt kiemelte, számos tehetség van a képzőművészeti és az irodalmi életben, de nekik lehetőséget kell teremteni rá, hogy megmutathassák magukat a szélesebb nyilvánosság előtt is. “A kortárs irodalom végtelen halmaz, el sem tudjuk képzelni, mennyi mű születik egy olyan korban, amelyet úgymond “kultúra ellenesnek” szoktunk beállítani. Pedig épp ellenkezőleg, ez a társadalom minden rétegében jelen van, de csak nagyon csekély százaléka kerül bele a nagy társadalmi diskurzusba.” - emelte ki a problémát Margócsy, példaként említve, csak a versesköteteket tekintve körülbelül 300-350 mű születik kortárs írók tollából évente. A szakértő szerint a tehetségek kiemelése pedig nemcsak az ő megélhetésük garanciája, hanem a szakma alakításának záloga is, ugyanis karrier szempontjából nagyon nem mindegy, ki, hogyan kerül bele abba az irodalmi diskurzusba, amelyet a piaci igények, konkurencia, és szakmai elismerés mellett még rengeteg tényező folyamatosan alakít. “A művek megítélése épp ezért rendkívül kockázatos és felelősségteljes vállalkozás.” - tette hozzá.

Ottrubay István, az Esterházy Alapítványok vezetője hangsúlyozta, büszkék rá, hogy segíthetik az alkotók karrierjét: az elismeréssel ugyanis számos díjazott képes volt nemcsak a hazai piacon, hanem a nemzetközi színtéren is áttörni.

Megújult belső terekkel várja látogatóit az újra megnyitott Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, ahol a 160 éve született mester művészetében mélyülhetünk el.