Időutazáson vettünk részt a szombaton újranyílt Róth Miksa Emlékházban, ahol egy tárlatvezetés keretében meséltek a 160 éve született Róth Miksa (1865–1944) mozaik- és üvegművész életéről és művészetéről. A hetedik kerületi, Nefelejcs utca 26. szám alatti épület a mester lakóhelye volt 1911-től 1944-ben bekövetkezett haláláig, az udvarban található hátsó, háromemeletes építményben a műhelye működött.
A múltidézést az első emeleten található lakásmúzeumban kezdtük, ahol az egykori étkezőben Kolocz Dóra, a múzeum szakmai vezetője beszélt a művészről, a családjáról és a történelmi korszakról. A mester a kiegyezés utáni boldog békeidőkben nőtt fel, mikor is az országra a gazdasági fejlődés volt jellemző, mely meghatározta a munkásságát is. – Nem Róth Miksa volt az első üveges a családjában, az apja és a nagyapja is már ezzel foglalkozott. Az 1880-as években aztán a huszonéves fiú megörökli az apja pesti Róth-műhelyét, de neki már egy új gazdasági környezetben, egy szabadpiaci helyzetben kell megújítania azt – mondta a muzeológus. Róth Miksa tehát nemcsak remek művész volt, de kiváló vállalkozó is, aki jó érzékkel adta el vevőinek az ólmozott ablakait és üvegművészeti alkotásait.
1939-től azonban gyökeresen megváltozik Róth Miksa élete: az első és a második zsidótörvények miatt be kellett zárnia a műhelyét, és át kellett adnia az Ozalid Fénymásoló Ipari Vállalkozásnak. 1944-es halála után a felesége, Walla Jozefin és gyermekeik, Erzsébet, Amália (Lili) és József három helyiséget tarthattak meg, az épület többi részét lakásokká alakították. A leszármazottak végül apjuk örökségét Erzsébetvárosnak ajándékozták azzal a kikötéssel, hogy a szülőházból létrejöhessen a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény.
A tárlatvezetésen Róth Miksa mozaikművészetét is megismertük közelebbről, mely 1898-ban kezdődik, mikor is a művész és felesége a nászútjuk során olasz területeken is jártak, ahol Róth Miksa a mozaikművészetet még inkább megkedvelte, ezért még ugyanabban az évben a Kender (mai Auróra) utcában működő műhelyében el is kezdte gyártani a köztéri mozaikjait – az elsőt a Rákóczi út 54. szám alatti egykori Atheneum ház épületének homlokzatára készítette.
Ám Róth Miksa alkotott keretbe foglalt műveket is, ilyen a tárlaton is látható Felkelő nap és a Pax (Béke) című, melyeket az 1900-as párizsi világkiállításon mutat be, melyen az utóbbi munkáért elnyerte az ezüstérmet. Kolocz Dóra kiemelte, hogy mindkét műben megfigyelhető a Tiffany-üveg, melyet Louis Comfort Tiffany amerikai üvegfestő talált fel. – Ez egy önmagában mintázatos, úgynevezett opalizáló üveg, amit nem kell megfesteni – mondta a muzeológus. Róth Miksa tehát szerette az újításokat, a Zsolnay-gyárral is együttműködött, a kiállításon látható Gránátalmás mozaik és Magyaros szecessziós mozaik című művein például Zsolnay kerámiát is felfedezhetünk.
1918-ban Róth mozaikművészete gazdasági okokból véget ért, de az üvegművészete tovább virágzik, amire számos példát láthatunk egy másik, elsötétített teremben és a földszinti kiállítótérben is. Itt szerepel például a Neumann-villa egy üvegfestménye, melyen a család három gyermekének címerállatai, a macska, a nyúl és a kakas látható, illetve az Éjszakai táj liliomokkal című alkotás, melyen a Tiffany-üvegből készült fehér virágszirmok és a vízen megcsillanó holdfény Róth művészetének magas fokáról tanúskodnak. A fenti, új, időszaki kiállítótérben a Róth-műhely üvegablakokhoz és -mennyezetekhez készült tervrajzait nézhetjük át, és közben meggyőződhetünk arról, hogy egy-egy ilyen alkotáshoz milyen komoly mérnöki tudás kellett.
Infó
Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény (Budapest, VII., Nefelejcs utca 26.)
