A magyar-ukrán kapcsolatok folyamatos romlása miatt a felelősség egyértelműen Kijevet terheli, de a kormány továbbra is a párbeszéd híve, ezért a héten Magyarországra látogat az ukrán diplomácia vezetője – jelentette be hétfőn Szijjártó Péter, hogy várhatóan Budapestre látogat Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter.
A vizitre Andrij Szibiha az ukrán-magyar viszony mélypontján keríthet sort. Csak a legutóbbi konfliktusforrás, hogy az Orbán-kormány következetesen akadályozza, hogy az Oroszország ellen háborút vívó Ukrajna megnyissa a csatlakozási fejezeteket az Európai Unióval, Kijev pedig a többi között csapásokat mér arra a Barátság kőolajvezetékre, amely kulcsjelentőségű szerepet játszik Magyarország energiaellátásában.
Az ukrán külügyminiszter felvilágosította Szijjártó Pétert, hogy oroszok kezdték a háborút, szóval inkább a moszkvai haverjainak panaszkodjonA lengyel külügyminiszter már meg is hívta a Schengen-tag Lengyelországba az Orbán-kormány által kitiltott kárpátaljai magyar parancsnokotUkrajna szerint egy primitív manipuláció a Voks2025, amelyen átlát a magyarok többségeOrbán Viktor: Ha Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak, beszélhetünk arról, hogyan adjunk pénzt, de ez az én életemben nem fog bekövetkezniSzijjártó Péter hétfőn az izraeli kollégájával, Gideon Szaárral közös sajtótájékoztatón a kijevi vezetésre hárította a felelősséget a magyar-ukrán kapcsolatok folyamatos romlása miatt. Ezt azzal indokolta, hogy nem Magyarország vette el az itt élő ukránok jogait, hanem Ukrajna veszi el folyamatosan a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait. – Hogy hogyan lehetne javítani a kapcsolatokon? Hát úgy például, hogy az ukránok visszaadják az összes olyan kisebbségi jogot a magyaroknak, amit elvettek. Ez csakis rajtuk múlik. Hogyha a korrupcióellenes jogszabályt vissza lehetett csinálni egy perc alatt európai nyomásra, akkor a kisebbségi jogokat is vissza lehet adni pont annyi idő alatt.
A probléma az, hogy amíg az Európai Uniónak valamiért fontosabb volt a korrupciós intézmények hovatartozása az ukrán államigazgatásban, addig egyáltalán nem érdekli őket a kárpátaljai magyarok sorsa. Ezt nekem egy négyszemközti beszélgetésben az Európai Unió bővítési biztosa el is mondta Koppenhágában, a fejemhez vágta konkrétan, hogy nekik fontosabb volt a korrupció, mint a kisebbségi jogok. Ez a helyzet
– jelentette ki Szijjártó Péter.
Megint szigorítaná Ukrajna az oktatási törvényt, tiltakoznak a kárpátaljai magyar szervezetekTörvényt módosított Ukrajna, ezután gyakorlatilag szabadon lehet magyarul tanulni a kárpátaljai iskolákbanSzijjártó Péter kiemelte, hogy ő továbbra is híve a folyamatos párbeszédnek, amelynek keretében ezen a héten Budapestre látogat ukrán kollégája, Andrij Szibiha, ha minden jól megy. – Készen állok rá, hogy megvitassam vele mindezeket a kérdéseket sokadszor. Az elmúlt tizenegy évben nem tudom hány tucatszor találkoztam négy különböző ukrán külügyminiszterrel. Mindig elmondtam, mit szeretnénk, mindig az ellenkezője lett, de hát, hogy is mondjam, a diplomácia és a külpolitika ilyen, próbálkozzunk újra – fogalmazott.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes kinevette az Orbán-kormány plakátjait, de nem tetszik neki az országát célzó agresszív magyar retorikaA kárpátaljai magyar kisebbség ügye mellett a magyar-ukrán viszony másik neuralgikus pontja az, hogy az Orbán-kormány egyre nyíltabban Oroszország pártján áll a Vlagyimir Putyin parancsára 2022. február 24-én megtámadott Ukrajnával szemben. Maga Orbán Viktor évek óta orosz szájíz szerint beszél az orosz-ukrán háborúról, következtetése mindig az, hogy Ukrajna úgysem győzheti le Oroszországot, és eleve csak nyugati támogatással tudja tartani magát. Nevezte már Ukrajnát senkiföldjének, 2023 áprilisában pedig pénzügyileg nem létező országnak is. Ez lehet az oka, hogy egy 2024. februári felmérés szerint az ukránok több mint fele, 52 százaléka Magyarországot ellenséges államnak tartja.
