Velünk ásatják meg a saját sírunkat – fakadt ki Érd polgármestere. Nem hiányzik már sok. Az önkormányzatok jó része alig látszik ki a gödörből. A települési költségvetések több sebből véreznek. Az Orbán-kormány módszeresen megfosztotta őket a bevételeiktől – pl. gépjárműadó –, cserébe egyre emeli a szolidaritási hozzájárulást. Az iparűzési adót még meghagyták, de a növekményt már elvonják a Versenyképes Járások Program révén. A feladatellátásra adott állami normatíva messze elmarad az infláció és a rezsiválság miatt elszálló kiadásoktól, az önkormányzatoknak kell saját zsebből kipótolni. Csakhogy nincs miből, régen eladták már a családi ezüstöt is. A hitelfelvételi tilalmat kijátszva sokan éven túli adósságot nem keletkeztető folyószámla-hitelből pótolják a működési hiányt, egyre nagyobb mínuszt görgetve maguk előtt. A városok többsége bevétele 85-90 százalékát a kötelező feladatokra költi, a falvaknak már ez se megy állami segítség nélkül.
Az önkormányzatok több mint felének már öt évvel ezelőtt is legfeljebb két hónapra elegendő pénzügyi tartaléka volt, 14 százalékuk már akkor hiteltől hitelig működött. De az igazi lejtmenet akkor indult. A növekvő kormányzati elvonásokat tetézte a járvány, az energiaválság. Orbánék egyre inkább a településekkel finanszíroztatják az önkormányzati feladatellátást, vagyis saját működésüket. 2020-ban 821 milliárd forint költségvetési támogatást kaptak, az idén 1350 milliárd forintot, de közben bő 48 százalékos volt az infláció és a szolidaritási sarc 58 milliárdról 360 milliárdra nőtt. Miközben az állam egyre kevesebbet költ az önkormányzatokra, az esélyek kiegyenlítésére szánt programokat is politikai nyomásgyakorlásra használják. Az arra érdemeseknek kötelet dobnak és kicsit kijjebb húzzák a gödörből, a többieket gyorsabb ásásra ösztökélik.