Az adminisztratrív adatok vizsgálata után nehéz eltérő megállapításra jutni, minthogy a felperes az antiszmitizmust ürügyként használta fel az ország elitegyetemei ellen intézett célzott és ideológiailag motivált támadásához, áll a bostoni szövetségi bíró ítéletében, amelyben első fokon a Harvard Egyetemnek adott igazat a Trump-adminisztráció igazságügyi minisztériumával szemben. Az adminisztráció azonnal jelezte a fellebbezési szándékát, így minden bizonnyal ez a jogvita is a Legfelsőbb Bíróság előtt fog eldőlni, amely 5-4 arányú konzervatív többséggel ülésezik.
Az ítélet azt is jelenti, hogy jogerőre emelkedése esetén a kormánynak biztosítania kellene azt a kutatásokra fordítható 2,2 milliárd dolláros állami forrást is, amelyet korábban befagyasztott az említett vádakra hivatkozva.
Ez az intézmény számára jelentős győzelem a jogi támadások olyan sorozatában, amelyben a kormány a Harvard adómentes státuszának megvonását is kilátásba helyezte, valamint zajlik egy külön eljárás az intézmény azon jogának elvételéről is, hogy külföldi diákokat fogadhat a campusán. Az egyetem elleni nyomásgyakorlás a szövetségi intézményeket átívelően is zajlik. A kereskedelmi minisztérium például a Harvard által bejegyzett szabadalmak jogszerűségének megtámadásával is próbálkozik. Siker esetén a kormány átveheti a – szövetségi forrásból is finanszírozott – szabadalmak tulajdonjogát vagy harmadik fél felé lincencet biztosíthat ezekhez.
Fontos megjegyezni, hogy a Trump-adminisztráció és a Harvard közötti csörte csupán egy fejezete annak törekvésnek, amely az USA felsőoktatási intézményeit – így az oktatási és gondolati szabadságot is – kormányzati befolyás alá vonná. Az amerikai belpolitikában közismert tény, hogy a liberális woke mozgalom szellemi forrásvidéke az amerikai elitegyetemeken keresendő. A Biden-elnökség alatt a szövetségi kormány intézményein kívül a vállalati világban is gyökeret vertek DEI (Sokszínűség, Egyenlőség, Befogadás) irányelvek, az intézményrendszerekben fellelhető szisztematikus rasszizmust kritizáló workshopok, valamint a transznemű állampolgárok biológiai nemükkel ellentétes identitásának elfogadása is. Trump elnök már tavalyi kampányában is ígéretet tett ezek felszámolására, lévén Amerika-ellenesnek és a normalitással szembemenőnek tartja ezeket a gyakorlatokat. A trumpi kultúrharc fő csapásvonalát tehát itt kell keresnünk, amely időben megelőzte Izrael gázai háborúja után fellángolt Izrael-ellenes egyetemi tüntetéseket.
Amire a Trump-adminisztráció valóban törekedhet, az egy nagy értékű peren kívüli megegyezés az egyes felsőoktatási intézményekkel.
A Kaliforniai Egyetemmel szemben már napvilágra jutott az 1 milliárd dolláros kormányzati követelés, amelynek megfizetéséért az adminisztráció feloldaná a befagyasztott 584 millió dolláros forrást.
Ezt az ajánlatot az egyetem visszautasította, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó pedig szintén síkra szállt az iskola mellett és beillesztette a Trump-adminisztráció ellen vívott politikai szabadságharcába. A Harvarddal kapcsolatban Trump elnök nem is csinált titkot a terveiből, amikor Linda McMahon oktatási miniszternek nyilvánosan azt mondta, hogy „a Harvard nem fizethet 500 milliónál kevesebbet” és a miniszter ne is üljön le velük tárgyalni.
