Különös dolgok történnek a Balatonnál, ahol gyakorlatilag elkezdődött a magyarországi természetvédelem új szakasza. Méghozzá azzal az árvaszúnyog invázióval, amit úgy emlegetnek, mint harminc éve nem látott mértékűt, gyakorlatilag pedig emberemlékezet óta nem volt példa hasonlóra. És ne vegyünk rá mérget, hogy jövőre jobb lesz a helyzet, mert ugyan mitől lenne? Az árvaszúnyogok újabb és újabb generációi lepik el a déli partot, majd az északit is, hiszen a tudományos magyarázatokon túl igazából semmi nem történik. Illetve dehogynem történik, vagyis fog: most épp a tópart újabb részei kerülhetnek magánbefektetőhöz a Balaton új szabályozásáról szóló rendelet, a Baték nyomán. Az átminősítések egyik legnagyobb vesztese most várhatóan Balatonaliga, illetve Balatonvilágos lesz, amire a helyi fürdőegyesület elnökhelyettese felhívta a figyelmet.
Ergo újabb balatoni nádasok tűnnek majd el, újabb árvaszúnyog-invázióknak táptalajt, pontosabban tápanyagforrást adva az algásodó tóban. Valljuk be, nem könnyű megérteni a tudományos magyarázatokat, amelyek lényegében egy ökológiai öntisztulást végző tó érdekében kellő önmérsékletre és a természet megújulása feletti kvázi örömre buzdítanak, miközben továbbra sincs semmilyen konkrétum arról, hogy valami lényeges történne. A kövér pókok és madarak idén bőséggel lakmároztak a szúnyogokból, az invázió haszonélvezőiként, ami nagyon klassz. Az is csodálatos lenne, ha újra több fecske körözne a – lebetonozott? – tóparton, no meg ha ideális körülményeket biztosítana a Balaton újra a különböző őshonos állatfajoknak. Egyelőre azonban ideális körülményeket az árvaszúnyogok és az ingatlanbefektetők találnak a tónál. Utóbbiak miatt még az évtizedes rekordinvázió sem csípi a döntéshozók szemét, bár talán már kicsit tovább dörzsölgették a főszezoni balatoni belföldi vendégforgalom 5,3 százalékos csökkenését jelző friss KSH-adatokat látva.