Balatonaliga búcsút mondhat a tónak, a közvetlen vízpart magánbefektetőkhöz kerül

- A tóparti területünk köztulajdonból magántulajdonba torkolló metamorfózisát látjuk – mondta felháborodva lapunknak Bukovszki András, az évek óra a tópartért küzdő civil szervezet, az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese a Balaton vízparti területeinek felhasználási követelményeiről szóló rendeletről, valamint az ehhez kapcsolódó Vízparti Tervről. – Az új szabályozás egyértelműen a közcélokkal szembeni, a magánérdeknek megfelelő területhasználatot és rendeltetést határoz meg Aligán, ami az eddigi folyamatokat is látva oda vezet, hogy Balatonaliga búcsút mondhat a tópartjának, a közvetlen vízpart magánbefektetőkhöz kerül.

Augusztus 27-én jelent meg a Balaton új szabályozásáról szóló rendelet (BATÉK), s az ehhez kapcsolódó Vízparti Terv. A propagandasajtó szerint a jövőben szigorúbb szabályokkal óvják a tó ökológiai egyensúlyát és közhasználatú területeit, a szabályozás megakadályozza a vízparti zöldterületek magánkézbe kerülését, visszaszorítja a beépítéseket, növeli a természetes partszakaszok és a parti sétányok hosszát, 70 százalékkal több közhasználatú terület válik elérhetővé, és 1568 hektárnyi partsáv marad beépítetlenül.

Ugyanis például elvileg összeilleszti a területrendezési és építési szabályozásokat, ám azzal, hogy legalább három-négy jogszabályt kell egyszerre értelmezni, lehetőséget ad eltérő véleményekre, magyarán jelentős kiskapukat biztosít. A megannyi településen a tópart beépítése ellen küzdő különféle civil szervezetek javaslatokat fogalmaztak meg a BATÉK-kal kapcsolatban, ám ezeket figyelmen kívül hagyták a döntéshozók. Pedig a civilek jelezték, a Vízparti Terv rengeteg helyen – többek között térképészetileg is – pontatlan, több területet átminősítettek, persze úgy, hogy nőhet a beépítettségük, nem tudni, mi lesz az úgynevezett továbbtervezendőként jelölt területek sorsa, hiszen egyszerűen, egy majdani kormányrendelettel bármikor megváltoztatható lesz a besorolásuk. Új fogalomként pedig megjelent a közhasználatú terület, mely egyfajta plusz védettséget, szigorúbb beépítési korlátot jelent, csakhogy ez a megkülönböztetés nem került rá például állami kempingekre, üdülőkre, ami azt is jelenti, hogy esetleges későbbi értékesítésüknél a beépítettség a korábbi 2 százalékról 10-re emelkedett.

Mindez azt jelentené, hogy a Balatonvilágoshoz tartozó, egyedi panorámája miatt igencsak kedvelt üdülőhely elveszíti valós kapcsolatát a tóval. Noha – ahogyan erről az elmúlt években folyamatosan hírt adott lapunk – a civilek nyertes bírósági pereikkel eddig sikeresen lassították a hajdani Club Aliga magáncélú, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített, s eddig is állami milliárdokkal megtámogatott beépítését – a beruházó Pro-Mot Kft. korábban Mészáros Lőrinc és Tiborc István, majd Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozott, most a szintén NER-csillag Balázs Attila egyik cége a tulajdonosa –, Bukovszki szerint a BATÉK elveszi a településtől az eddig bejárható mólóját, parti sétányait, közút szakaszait, közforgalmú személyszállításra alkalmas nagyhajó-állomását, a kijárást és kilátást a szabad vízfelületre, csökkenti a zöldterületeit, megfosztva attól a lehetőségtől, hogy valaha közpark legyen.

- A Vízparti Terv egyáltalán nem jeleníti meg a közterületeket, kizárólag az alacsonyabb jogállású közhasználatú területeket tünteti fel, utóbbiak azonban nem jelentik automatikusan a közterületi kötelezettségek teljesülését, vagyis nem biztosítják, hogy az adott terület bárki számára, bármikor szabadon használható legyen – magyarázta. – Így a hajdani Aliga II-n, vagyis a pártvezetők egykori villasorán zárt magánvillák épülnek majd a parton közhasználatú parti sétány nélkül. A Vízparti Terv nem jelöli a közforgalmú, vagyis menetrend szerinti személyszállító nagyhajó-kikötőt sem, elvették a mólószárak közötti terület közút jellegét, a mögötte vezetett parti sétány jelölése hibás, mivel nem közvetlen a parton halad és a magánutat lezárhatják kerítéssel, s a kikötő mögötti zöldterület esetében a közstrand funkció sem jelentik már meg.

Az AFE elnökhelyettese hozzátette, a törvény által csonkítottan meghagyott, önkormányzati elővásárlási joggal érintett területek nincsenek jelölve a Vízparti Tervben, sem felsorolva a mellékletben, az országos jelentőségű társadalomtörténeti emlékű Kádár-szigeten megszüntették a közhasználatú szárazföldi zöldterületi jelölést, így, mint mederlétesítményt, magánbérlő használja. Mindez teljes mértékben szemben áll a BATÉK alkotói által előzetesen hirdetett szándékkal: éppenséggel nem megakadályozza a vízparti zöldterületek magánkézbe kerülését, a beépítéseket, s növeli a természetes partszakaszok és a parti sétányok hosszát, hanem mindent magánkézbe ad.