Negyedszerre is megsemmisítette a fővárosi kormányhivatalnak a Club Aligában épült kikötő kapcsán kiadott használatbavételi engedélyét a Pécsi Törvényszék. A grémium ismét új eljárásra kötelezte a hivatalt, s egyben kikötötte, a kikötő engedélyezésének elbírálásánál nem alkalmazhatja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra érvényes rendelkezéseket, ugyanis a kikötő elválaszthatatlan része a tó, melyre nem vonatkoznak az említett törvényi előírások.
- A bíróság szerint a kikötő használatbavételi engedélyezése kapcsán az általános és helyi jogszabályok szerint kellett volna döntenie a kormányhivatalnak
– magyarázta a törvényszék ítéletét Bukovszki András, a Club Aliga beépítése és a part lezárása ellen tiltakozó civil szervezet, az Aligai Fürdőegyesület (AFE) elnökhelyettese. – Sokatmondó, hogy a kormányhivatal mellett a tulajdonos Pro-Mot Hungária, illetve a balatonvilágosi önkormányzat (a település egyik része Balatonaliga – a szerző) is alperesi érdekeltként vett részt a perben. Vagyis a világosi önkormányzat egyértelműen együttműködik a céggel.
Újabb pert nyertek az aligai civilek, harmadszor is megsemmisítette a bíróság a nyáron felavatott NER-közeli kikötő engedélyétLapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, az AFE hogyan próbálja megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását: a civilek szerint ugyanis a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A beruházó Pro-Mot ugyan erős kormányzati hátszéllel rendre minden engedélyt gyorsan megkapott az illetékes kormányhivataloktól és hatóságoktól, a civilek viszont sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon. Ezek után a kormány 2023 szeptemberében módosította a kiemelt kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik, vagyis szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzőket, hogy jogi úton küzdjenek partjukért.
Birtokvédelmi elutasítással folytatódik a Club Aliga körüli beruházás hosszú történeteA Pro-Mot korábban több Fidesz-közeli oligarcha - Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jellinek Dániel – kezén is átment, jelenlegi tulajdonosa a Bayer Property, mely a szintén a NER-hez erősen kötődő Balázs Attila érdekeltsége. A cég egykori, külföldi – a holland kereskedelmi kamarához bejegyzett – tulajdonosai 2013-ban a helyi építési szabályzat alapján megállapodtak a balatonvilágosi önkormányzattal, s vállalták, hogy a parti sétányt megnyitják a helyiek előtt, a területet önálló helyrajzi számra helyezik, s a Club Aliga esetleges értékesítése esetén a vevőknek is biztosítaniuk kell a sétány közösségi használatát. A cég akkori tulajdonosai végül elmulasztották az önálló helyrajzi számra helyezést, komoly bajt zúdítva ezzel a helyiek nyakába. A hajdani pártüdülő, a Club Aliga területén ugyanis a Pro-Mot jelenlegi tulajdonosa luxusüdülő-komplexumot akar kialakítani. A hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázta és – mint arról a Népszava anno elsőként beszámolt – eladta a tómederig nyúló, vélhetően a Balaton-part legexkluzívabbnak számító telkeit. Jellemzően ingatlanfejlesztő-hasznosító cégek vásárolták a telkeket miután a település mellett az állam sem élt elővásárlási jogával, hozzásegítve ezzel a tulajdonos céget több mint 7 milliárd forintnyi bevételhez.
Zárt körű ünnepségen avatják fel a balatonaligai kikötőt, miközben az építkezés jelenlegi is per alatt állA cég emellett a régi, közforgalmú nagyhajós kikötőt elbontva új kikötőt épített, melynek mólószárait lezárta volna a helyiek elől. Az engedélyek alapján a terület a Pro-Mot birtokába került volna, az AFE azonban hosszas jogi eljárásokkal elérte, hogy maradjon az eredeti állapot, vagyis a magyar állam a tulajdonos, s Balázs Attila érdekeltsége csak kezelője a kikötőnek és a felépítményeknek.
- Így egyelőre bárki használhatja a mólót és előtte a partszakaszt, nem lehet lezárni
– folytatta Bukovszki András, aki megjegyezte: hajlandóak lennének a kompromisszumra, s fel is ajánlották Balázs Attilának, hogy tárgyaljanak, s megegyezés esetén a perektől is visszalépnének, ám a Pro-Mot tulajdonosa érdemben nem foglalkozott velük. – Szeretnénk, ha a móló végére közcélú, személyszállító nagyhajó állomás épülne, mint ahogyan korábban is működött ilyen a parton. Emellett arra kértük, a vitorlások mozgatásához szükséges kerekes bakdarut másutt állítsák fel, ahol nem zavar ennyire a településképbe, ráadásul ennek 100 méteres körzetében nem megengedett a fürdés, vagyis csökkent a strand területe.
Újabb pert nyert az Aligai Fürdőegyesület, a NER-közeli cég nem használhatja az új mólókat és a kikötőépületetTilosban járnak le a Balatonhoz
A Pro-Mot 2023 májusában adta be először használatbavételi engedélykérelmét az aligai kikötőre. A kormányhivatal által kiadott engedélyeket a civilek sorozatban megtámadták a bíróságon, s eddig mindannyiszor – négyszer – nyertek is. A kikötőnek amúgy vízjogi engedélye sincsen, a fejéri katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyező határozatát az AFE szintén többször megtámadta, s eddig háromszor – legutóbb az idén május végén – a bíróság ebben az ügyben is a civileknek adott igazat.
Akik ugyan sorra nyerik a pereket, ám ettől még továbbra is joggal félthetik partszakaszukat, hiszen mint az engedélyeztetési eljárásokból is látszik, a hivatalok láthatóan nem gördítenének akadályokat a gigaberuházás elé, ráadásul az önkormányzat is a befektetővel tart. Utóbbi viszont nehogy érdemben nem tárgyal a civilekkel, inkább még jobban megpróbálja ellehetetleníteni a nyaralókat: megtiltotta a Deák utca végénél kezdődő, a magaspartról a tóhoz vezető lépcső használatát. A lejáratot a helyiek által öt és fél évtizede használt hajdani Kormányőr-lejáró helyén építették 2010-ben, rendes tervdokumentáció készült, s szó volt róla, külön helyrajzi számot kapva az önkormányzat tulajdonába kerül. A folyamatos tulajdonosváltások miatt azonban az adminisztráció elmaradt, ám a Pro-Mot korábbi vezetői természetesnek vették, hogy a több ezer helyi és nyaraló, akik le akarnak jutni a magaspartról a vízhez, ezt a lejárót használja. Éppen ezért éveken keresztül az AFE minden tavasszal kijavította a korlát hibáit, s megtisztították a lépcsőket a törmeléktől. tavalyelőtt azonban Balázs Attila nem engedélyezte a javításokat, feltételekhez, többek között hatósági engedélyekhez kötve a lépcső használatát, így azóta az aligaiak lényegében tilosban járnak le a magaspartról a tóhoz. A jelenlegi helyzet ugyan keveseket zavar, ám ha a Pro-Mot eladja a területet, melyen át a lépcső vezet, az új tulajdonos bármikor lezárhatja a lejárót, s onnantól a helyieknek kilométereket kellene kerülniük, hogy lejussanak a partra.
