– Megmaradt az esély, hogy ne rabolják ki teljesen a települést kiemelt kormányrendelettel, ne zárják le a partunkat magánlakóparkokkal, s visszaszerezzük a közfunkciókat a Club Aligában – kommentálta a Népszavának a bírósági verdiktet Bukovszki András, az AFE elnöke. – A kikötő kapcsán például szeretnénk elérni, hogy a beruházó építse vissza az elbontott közcélú nagyhajó-kikötőt, mely a turisztikai fejlődés egyik alapja.
Mint arról sokszor írtunk, az egykori kormányüdülő területén a NER-közeli Pro-Mot Kft. kezdett óriási munkába. A kormány kiemelt beruházássá tette a projektet, amely során lakópark, szálloda épülne. A helyiek egy része a kezdetektől támadja a beruházást attól tartva, hogy kiszorulnak a Balaton partjáról, mint az előző rendszerben. A beruházó később egy kikötő építésébe is belekezdett, a Pro-Mot Kft. tavaly májusában adta be először használatbavételi engedélykérelmét az aligai kikötőre. A kormányhivatal kiadta az engedélyt, majd, amikor a civilek megtámadták a döntést, a hivatal visszavonta a határozatot, és egy újabb eljárásban megint kiadta. Ezt ismét megtámadta az AFE, s a Pécsi Törvényszék – ahogyan erről korábban a Népszava beszámolt – visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, s új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt.
Club Aliga: kis győzelmet könyvelhetnek el a civilek, a bíróság elhalasztotta a döntést a kikötőről– Az idén márciusban a hivatal harmadszor is megadta az engedélyt, melyet az AFE újfent megtámadott – magyarázta Bukovszki András. Többek között arra hivatkoztak, hogy a kormányhivatal a kiemelt beruházás státusszal indokolta az engedély megadását, miközben a kikötőépítés nem része az eredeti projektnek. Az engedély szállodára, komplex ingatlanfejlesztésre vonatkozik. Ráadásul a kikötőt egy részét egy olyan ingatlanon építik, amelyre nem érvényes a kiemeltséget biztosító kormányrendelet.
Jellemző, hogy a harmadik perhez a beruházó cég mellett a balatonvilágosi önkormányzat – Balatonaliga a település része –, pontosabban a polgármester a testület tudta nélkül is csatlakozott alperesi érdekeltként, vagyis a civilek ellenében, kérve a kereset elutasítását és az eljárás megszüntetését. A kormányhivatal utóbb módosította az engedélyt, ám a bíróság, egyetértve a civilek indítványával mindezt törvénytelennek minősítette, s visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az engedélyt. Így újabb, immáron negyedik eljárásra kötelezve a fővárosi grémiumot.
A civilek a kikötő vízjogi üzemeltetési engedélyét is megtámadták. A bíróság júniusban megsemmisítette a határozatot, s új eljárásra kötelezte az illetékes, Fejér megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amely azonban július végén ismét kiadta az engedélyt.
– Ismét megtámadtuk a határozatot – jegyezte meg az AFE elnöke. Hozzátette, eddig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számított másodfoknak, ám változtattak az illetékességen, most a kormányhivatalhoz kell fordulni.
A per alatt álló kikötőt amúgy nem sokkal a választások előtt – amint erről a Népszava beszámolt – május végén zártkörű ünnepségen avatta fel a polgármester és a Club Aliga-tulajdonos Pro Mot.
Birtokvédelmi elutasítással folytatódik a Club Aliga körüli beruházás hosszú történeteLapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, az AFE hogyan próbálja megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását: a civilek szerint ugyanis a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A beruházó Pro Mot ugyan erős kormányzati hátszéllel rendre minden engedélyt gyorsan megkapott az illetékes kormányhivataloktól és hatóságoktól, a civilek viszont sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon. Ezek után a kormány tavaly szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik, vagyis szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzőket, hogy jogi úton küzdjenek partjukért.
Megy a harc a Balaton talán legértékesebb ingatlanáért, a NER kiszolgálása miatt feloszlatnák a balatonvilágosi képviselő-testületetA kiemelt beruházásokkal kapcsolatos kormányrendelettel szemben – mely többek között lehetővé teszi a Fertő-tavi vagy balatoni gigaberuházásokat – a nyáron az LMP népszavazást kezdeményezett, ám november elejére kiderült, az előírt négy hónap alatt nem sikerült összegyűjteni a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást. Az Alkotmánybíróság pedig a júliusban elutasította az AFE és ellenzéki országgyűlési képviselők panaszát, kijelentve, szerinte nem sérti az alaptörvényt a Club Aligába tervezett Aligaliget luxuslakópark-építkezés. A polgármester írásban kérte az grémiumtól a panaszok elutasítását, mivel szerinte egy szűk érdekcsoport, akik jelentős része nem is helyi lakos próbálja akadályozni a település fejlődését.