Az Orbán-kormány minden kampányban megígérte, most csaknem 3 milliárdot szán a csurgói sportszálló befejezésére

– Újabb kampányígéret. Állítólag nem is lenne szükség ennyi pénzre a befejezéshez, csak a harmadára – jegyezte meg a Népszavának Ilia Csaba Csurgó polgármestere, miután a kormány a következő tíz évre szóló építési beruházási-programjában 2,96 milliárdos tételként szerepel a helyi sportszálló és gyógyfürdő „komplexé tétele”. Azaz: a lassan nyolc éve tartó, az eredeti összegnek már most több, mint a duplájába kerülő építkezés befejezése.

Már az alapötlet is kérdéseket vetett fel annak idején. Gazdasági szempontból nehéz ugyanis megmagyarázni, miért van szükség egy alig több, mint négy és félezres településen egy szállodára gyógy- és élményfürdővel. Főleg, hogy a nagyjából 20 kilométerre fekvő, tízezres városban, Nagyatádon mindkettő akad. Igaz, miután a szomszéd a NER-korszakban egészen 2024-ig rendre ellenzéki vezetőket választott, így a régóta ígért és remélt fürdőfelújítási projektjére nem kapott állami támogatást. Miután a tavalyi helyhatósági voksolás előtt mégis nagy csinnadrattával beígérték a szükséges összeget, a szavazást követően a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium sok száz más projekt mellett ezt is sztornózta.

Csurgó viszont éppen ellenkező utat járt be a 2010-es fülkeforradalom óta. A kisvárosban a rendszerváltás óta Szászfalvi László KDNP-s honatya volt a főnök, az első szabad önkormányzati voksolástól öt cikluson át polgármesterként, 1998-től pedig a térség országgyűlési képviselőjeként uralta a vidéket. Az elmúlt másfél évtizedben az államtitkárságba is belekóstoló honatya a kormányzati hátszelét kihasználva igencsak jelentős állami és uniós forrásokat csatornázott városába. Csurgó felülreprezentáltságát jól mutatja, hogy a választókerület két, tízezresnél nagyobb városa, Nagyatád és Barcs összesen nem kapott annyi pénzt, mint Szászfalvi szűkebb pátriája.

Más kérdés, hogy a 2026-os választáson már nem induló KDNP-s politikus renoméján egy idő után már ez sem segített. A tavalyi önkormányzati voksoláson elvéreztek emberei, így októbertől helyi civilek, a Csurgó Város fejlődéséért Egyesület (CSVFE) kezébe került Csurgó irányítása.

Azóta – mint megannyi településen, ahol szoros kisebbségbe kerültek a kormánypártok – fordult a kocka, képviselői pálfordulásoknak köszönhetően kisebbségbe szorultak a civilek, az új többség pedig feloszlatta a testületet. Így szeptember 21-én időközi voksolást kell tartani a településen, amely a 2024-ig regnáló vezetésnek „hála” igencsak komoly anyagi nehézségekkel küzd.

Az ismét hatalomról álmodozó helyi kormánypártiaknak tehát kifejezetten jól jött a beígért újabb támogatás, hiszen hosszú és kínos történet végére lehetne pontot tenni.

A csurgói sportszálló építése hét és fél éve kezdődött a város turisztikai projektjének harmadik ütemeként. A fejlesztések első részében, 2013-tól átépítették az elsőosztályú férfikézilabda-csapatnak otthont adó sportcsarnokot és felújították a Festetics-parkot. Második lépcsőben épült meg a sportuszoda, e mellé tervezték a sportszállót. 42 szobás létesítményt álmodtak 160 férőhelyes étteremmel 2,66 milliárdból, jellemzően állami támogatásból. Az akkori ötlet szerint így a város edzőtáborozó csapatoknak is otthont adhat, a hotelhez épülő wellness részleg és élményfürdő pedig növelheti a turizmust. Ráadásul a komplexum a foglalkoztatás szempontjából is fontos mérföldkőnek számít majd Csurgó életében, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű, gazdaságilag mindinkább leszakadó Dél-Somogyban egy 40-50 főt foglalkoztató intézményt igencsak meg kell becsülni.

Az avatóünnepséget 2019 augusztusára tervezték, az építkezés azonban csúszott, a 120 fős hotel – amely a tervezés után 44 szobásra bővült, emellett hat lakosztályt is kialakítanak benne – munkálatai a vártnál lassabban haladtak. Hamarosan már 2022 tavasza szerepelt átadási dátumként. A munkálatokat a koronavírus is megakasztotta, így két és fél évvel a tervezett átadás után, 2022 elején még csak 65 százalékos készültségről szóltak a hírek, ami szerkezeti váz elkészültét jelentette. A pénz azonban elfogyott, s noha a kormánypárti városvezetés, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség is sikerjelentéseket adott ki a projekt kapcsán a 2022-es választások előtt, a kevéssé elvakultak-elfogultak számára már akkor egyértelműnek tűnt: a beruházás beleállt a földbe.

A munkálatok persze valamelyest folytatódtak, a projektet újra és újra áttervezték. Ennek köszönhetően Szászfalvi László rendre ki tudott sírni plusz állami támogatásokat. Hogy pontosan mennyit, a városházán sem tudják, az eddigi bekerülési összeg nagyjából 6-7 milliárd körül járhat, vagyis már bőven túl az eredeti ár dupláján.

– jegyezte meg Ilia Csaba, aki hozzátette: a heteken belül esedékes időközit nem számítva 2018 óta az ötödik választás jön, melynek kampányának egyik ígérete a sportszálló.

– A visszatérni akaró kormánypártiak arról beszélnek, hogy majd nekik sikerült befejezni a projektet, s általában is: megmentik a várost. Ők, akik ide juttatták.

A polgármester szerint a szálló jelenleg úgy 95 százalékos készültségű lehet, a gyógyászati részleg, a fürdő, a kül- és beltéri medencék helyzete viszont siralmas, de egymilliárdból valóban le lehetne zárni a projektet.

– Örülnénk, ha végre tényleg átadhatnánk, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy működjön – tette hozzá a polgármester –, ezért sem nyúltunk semmiféle szerződéshez, vagyis, ha a beruházó végre befejezi a projektet, 20 évig üzemeltetheti.