Szeptember 21-én időközi választást kell tartani Csurgón, miután a képviselő-testület a legutóbbi ülésén feloszlatta magát. A héttagú grémiumból négyen döntöttek a közös munka befejezése mellett, ketten ellene szavaztak, s akadt egy tartózkodó képviselő is.
A dél-somogyi kisvárosban a rendszerváltás óta Szászfalvi László KDNP-s honatya volt a főnök, az első szabad önkormányzati voksolástól öt cikluson át polgármesterként, 1998-től pedig a térség országgyűlési képviselőjeként uralta a vidéket. A legutóbbi helyhatósági választáson, tavaly júniusban viszont elvéreztek emberei, így októbertől helyi civilek, a Csurgó Város fejlődéséért Egyesület (CSVFE) kezébe került Csurgó irányítása. Füstös János korábbi kormánypárti polgármesternek 14 év után kellett távoznia októberben, miután Ilia Csaba közel 20 százalékkal legyőzte, a testületbe pedig három civil és egy független mellett mindössze két fideszes képviselő került be.
A helyi vállalkozóból városvezetővé avanzsált Ilia Csaba – aki korábban, Szászfalvi polgármestersége idején fideszes alpolgármesterként is dolgozott, ám később eltávolodott a párttól – nehéz örökséget vett át:
Csurgó tavalyi költségvetését már eleve 10 százalékos hiánnyal fogadta el az akkor még kormánypárti többségű testület, s már az októberi átadás-átvétel előtt kiderült, költségvetéséhez képest irdatlan adósságállományt görget maga előtt a kisváros.
Talán ebből lett elege a helyieknek, no és persze az sem tetszett a többségnek, hogy az elmúlt másfél évtized nem a csurgóiakról szólt, hanem a nagypolitikáról és a beruházókról. Szászfalvi ugyan rengeteg beruházást intézett, jóval többet, mint a szintén a választókörzetében lévő, kétszer akkora Barcsnak vagy Nagyatádnak, ám az is kiderült, egy alig ötezres településen nincs szükség gigaberuházásokra. Mint például a hosszú évek óta épülő, eredetileg 2022-es átadással meghirdetett sporthotel, melyre eredendően 3 milliárdot kapott Csurgó, ám a költségek azóta nagyjából megduplázódtak, a befejezésre azonban még mindig semmi remény. Hasonlóképpen úsztak el és drágultak meg a befejezett projektek is, mindez persze súlyos százmilliókkal terhelte meg a városi kasszát. A korábbi városvezetés azonban mindent ráhagyott a beruházókra, ráadásul az üzemeltetésnél is következetlennek bizonyult, a 1,5 milliárdból épült uszoda például sokáig csak péntektől vasárnapig fogadott vendégeket. A gazdasági gondok mellett komoly demográfiai problémák is sújtották a várost, a gazdaságilag halmozottan hátrányos dél-somogyi térségben – az ország egyik legfejletlenebb vidékéről van szó – nehéz a megélhetés, így nem meglepő, hogy rendkívüli az elvándorlás: tíz év alatt több, mint 10 százalékkal csökkent a lakosságszám.
Ilyen előzmények után kellett átvennie a város vezetését a civil többségnek, s hamar kiderült, megannyi csontváz dőlt még ki a szekrényből.
A 70 milliós likvid hitelt felélte az előző vezetés, cserébe hátrahagyott egy 50 milliós hitelvisszafizetési-kötelezettséget, melynek nem volt fedezete a kasszában. Cseppet sem mellékesen a hivatalból 15-en távoztak, köztük a jegyző, az aljegyző és a pénzügyi vezető, vagyis az apparátus is erősítésre szorult. Az idei, valamivel több, mint 2 milliárdos büdzsé komoly megszorításokat tartalmazott a működőképesség megőrzése érdekében, s természetes, hogy az ellenzék megpróbálta kihasználni a nehézségeket. A két fideszes képviselő, valamint a kezdetektől velük tartó független társuk azonban magukban kisebbségben lettek volna, ám ahogyan már több településen, ahol tavaly júniusban minimális különbséggel nyert az ellenzék, Csurgón is sikerült átcsábítani az egyik képviselőt, aki eredendően az új vezetés csapatában került a testületbe, így tavasz közepe óta a városvezetés kisebbségbe került, s csak idő kérdése volt, mikor próbálkozik meg a testület feloszlatásával a kormányhű csoport.
Úgy tűnik, a fideszes polgármesternek nem elég a választási győzelem, tönkre is akarja tenni az egykori ellenfelétA négyek nevében Kozmáné Radák Edina független képviselő nyújtotta be a legutóbbi közgyűlésen a feloszlatásról, s időközi választás kiírásáról szóló indítványt. Indoklásában a polgármester és a képviselők, illetve egyes testületi tagok között kibékíthetetlen ellentétre hivatkozott. Állította, Ilia Csaba nem hajlandó együttműködni a testülettel, nem veszi figyelembe a képviselők véleményét, önkényes, indokolatlan döntéseket hoz, s szerinte a lakosság bizalmatlanná vált a jelenlegi vezetéssel szemben. A név szerinti szavazáson Ilia és a CSVFE-s Ulrich Róbert nemmel voksolt, egyesületi társuk, Bedő Tamás alpolgármester tartózkodott, Kozmáné és a két fideszes igennel szavazott, ahogyan a testületbe még a civil szervezet színeiben bekerült Tukszár János is.
– Várható volt, hogy kezdeményezik a feloszlatást, hiszen hónapokkal ezelőtt többségbe kerültek a testületben, amikor megtalálták a csapatunkban a leggyengébb láncszemet – mondta lapunknak Ilia Csaba –, s azt hiszik, ezzel felülírhatják a választók akaratát, emiatt elég komoly a felháborodás a városban. Ráadásul arról beszélnek, hogy egy év alatt mi történt, elhallgatva, hogy mi csak októberben vettük át a város vezetését, vagyis cirka fél évet dolgozhattunk a saját terveink alapján: előtte a fideszes vezetés döntött, az elmúlt három hónapban pedig kisebbségben voltunk, s nagyjából mindent megakadályoztak a négyek.
Az ellene felhozott vádakat a polgármester finoman szólva sem tartja valósnak, hiszen 9 hónap alatt tucatnyi testületi ülést tartottak, szerveztek két lakossági fórumot és egy közmeghallgatást, vagyis elég lehetőség adódott, ha valaki az álláspontját ismertetni, megvitatni akarta. Más kérdés, hogy mostani ellenzékéből többen nem mindig jelentek meg ezeken az eseményeken.
Újabb földet vesznek Tiborczék, már közel egymilliárdot költöttek Somogyban– A legutóbbi lakossági fórumon úgy százan vettek részt, rengeteg kérdést kaptak a képviselők, de érdemi válasz nem hangzott el a részükről – folytatta Ilia Csaba. – Az állandó nem szerintem nem vélemény, pláne, ha nincs mellé alternatív javaslat. Pedig próbálkoztam, még magasabb szinten is, többször kértem Szászfalvi Lászlót, mint a térség parlamenti képviselőjét, üljünk le egyeztetni, vagy legalább vegyen részt a rendezvényeinken, ám mindössze egyszer sikerült beszélnünk, akkor is csak szemrehányást tett, hogy elindultam a Fidesz és az ő jelöltje ellen a választáson.
A polgármester kijelentette, újraindul a szeptember 21-i időközi voksoláson – a jövő évi parlamenti választás miatt a törvény szerint október elejéig mindenképpen meg kellene tartani –, melynek csaknem 10 milliós összköltsége nagyon nem hiányzott az idei büdzsének, addig pedig azon dolgozik majd, hogy a városlakók megértsék: óriási problémákkal kell szembe néznie Csurgónak a korábbi városvezetés felelőtlen gazdálkodása miatt.
- A korábbi években rendre normatíva-túligényléssel próbáltak életben maradni, amit most nekünk kell visszafizetni – magyarázta – ez az idei évre 80-100 milliós kiadást jelent még 2023-ból, A felrótt elbocsájtásokról csak annyit, noha hivatalosan 27 fős létszámmal kellett volna működnie az önkormányzatnak, mégis 44-en vettek fel fizetést a fideszes időkben. A költségvetés egyensúlyban tartása miatt szükség volt elbocsájtásokra, s racionalizálni kell az önkormányzati intézmények, cégek működését is, ugyanis nagyon közel állunk a csődhöz. A túligénylések miatti tartozásunk úgy 300 millió, ehhez jön még ugyanennyi hosszú lejáratú hitel, s még összesen több, mint százmilliónyi más adósságállomány, ami óriási összeg a költségvetésünkhöz képest. Remélhetőleg az emberek megértik, ez mind az előző vezetés sara, s a város érdekében nem engednek a nagypolitikai nyomásnak.
