- Dehogy érezzük a szagot, a telep ide legalább egy kilométer – legyintett az újvárfalvai Kossuth utca egyik kerítésén ücsörgő, középkorú férfi, amikor a falu és nadalosi része között nagyjából félúton található mangalicatelepről kérdezzük. – Hát hol az istenben tartsanak állatokat, ha nem ott? – vette át a szót szintén pihengető társa. – Ha nem írja le a nevem, kimondom: ez bizony szimpla kicseszés a Judittal, a polgármester asszony nagyon megorrolt rá, hogy vagy 15 év után tavaly el mert ellene indulni valaki a választáson, ráadásul alig kapott kevesebb szavazatot nála.
Újvárfalva apró, 250 lakosú, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet mellett az erdőben megbújó zsákfalu. Itt egészen pontosan 30 voksnyi különbséggel nyert a települést 1998 óta vezető Kiss Péter Pálné a kihívója, Fülöp-Sági Judit ellenében. Az első három ciklusában még független, a 2010-es fülkeforradalommal fideszessé átlényegülő faluvezető és riválisa viszonya – utóbbi állása szerint - már akkor megromlott, amikor először felmerült, hogy elindul a faluvezetői posztért. S miután a polgármester posztján maradt, szerinte most megpróbálja teljesen ellehetetleníteni, konkrétan a megélhetésüket jelentő mangalicatelepet akarja felszámoltatni.
- Őshonos állatot tartunk, tagjai vagyunk a Magnalicatenyésztők Országos Egyesületének, szakmai kapcsolatban állunk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a kaposvári mezőgazdasági középiskolával, része vagyunk az Ízek, borok, találkozások programsorozatnak, több helyen piacozunk a megyében, de rendszeresen szállítunk árut Budapestre is
– sorolja Fülöp-Sági Judit, hová jutottak az elmúlt 12 évben. Kassai Lajos, a lovasíjászat megalkotójának filozófiáját vallva – tartsd a jószágot természete szerint! – vágott bele 2014-ben, frissen végzett agáregyetemistaként férjével a mangalica-szabadtartásba. Egy településsel arrébb, Judit szülőfalujában, Somogysárdon kezdték három anyakocával és egy kannal, aztán miután néhány év alatt kinőtték az ottani kereteket, új terület után néztek. Somogysárdtól Újvárfalva csak néhány kilométer, befelé a boronkai erdőségbe, a nadalosi falurész pedig még újabb néhány perc, aztán a házak végénél véget ér az út. A zsákfalut eddig hajdani szülöttje, Noszlopy Gáspár 1848-49-es honvédőrnagy, kormánybiztos, a szabadságharcot követő szervezkedések egyik 1853-ban, 33 évesen kivégzett vezetője tette ismertté, manapság a Somogyi Mangalica termékek miatt tudnak róla egyre többen.
A mindkét falurésztől legalább egy kilométernyire, egy három oldalról erdősávval határolt másfél hektáros területen 2022 óta már ötven kocát gondoznak, többet nem is terveznek, az állatoknak így jut elég hely. A szaporulat állandó, ennek egy részét választási malacként értékesítik, a többiek hízókorban lényegülnek át házi füstölt termékekké: kolbásszá, szalonnává, sonkává, disznósajttá, hurkává, töpörtyűkrémmé, májkrémmé, burgerhússá, grillkolbásszá, sőt, szarvas-mangalica kolbász is készül. Ismertségükben az igazi áttörést a koronavírus-járvány jelentette, mivel vállaltak házhoz szállítást, hirtelen megnőtt a forgalmunk, a Covid múltával a kiszállítás megmaradt, emellett kézműves piacokra járnak. Kérdés, meddig tart ez az idilli, persze dolgos állapot?
- Amikor megvettük a területet, a földhivatali lapon legelő/árokként szerepelt a nyilvántartásban – magyarázta Fülöp-Sági Judit –, s csak a helyi szabályozásból derült ki, hogy a hivatalos besorolás szabadidő park, ugyanis a közeli vadászház régi tulajdonosa még valamikor 20 éve valami attrakcióban gondolkodott. Eleinte senkit sem zavart, mit is csinálunk, de tavaly valaki feljelentett bennünket, elindult egy NAV-eljárás, ami kimondta, el kell bontanunk a könnyűszerkezetes tárolónkat, benne a hűtőkamrával.
A tárolóval már korábban is problémájuk akadt, a polgármester a megépítése után azonnal az építésügyi hatósághoz fordult, ugyanis szerinte engedélyköteles lett volna a könnyűszerkezetes, vászontetős építmény. A hatóság két lehetőséget javasolt: elbontás, engedélyeztetés és újraépítés vagy fennmaradási engedély kérelmezése.
- Mindkettőhöz az önkormányzat hozzájárulása kellett volna, persze nem kaptuk meg – legyintett Fülöp Dániel. – Miután minden jogi utat végigjártunk, hogy ne vesszen el több, mint egy évtized munkája, befektetései, végül halasztást kaptunk, június végén jár le, addig kellene megoldást találnunk.
- A legegyszerűbb az lett volna, ha a képviselő-testület módosítja a helyi építési szabályzatot, s átminősíti mezőgazdasági területté szabadidő parkot – vette vissza a szót Judit. – Persze a polgármester javaslatára elutasították a kérelmünket, azzal, hogy nem szolgálná a lakók érdekeit, noha hivatalosan senkit sem kérdeztek meg róla. Kiss Péter Pálné arra hivatkozott, ez a hely nem való állattartásra, a telep zavarja a település fúrt kútját, illetve elértéktelenedik miatta a szomszédos, 0,6 hektáros önkormányzati terület.
Meg is mutatják a két veszélyeztetett részt, a telep és a nyolcvanas években fúrt, majd lezárt, amúgy emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított vízű kút távolsága lelépésre legalább duplája a jogszabályban előírtnál, az önkormányzati terület pedig egy csalánnal, iszalaggal, benőtt-átjárhatatlan csalitos, nehéz elképzelni, kilométernyire a két falurésztől milyen hasznosítása lenne lehetséges.
- Korábban felajánlottuk, hogy megvennénk, de a testületi ülésen valamelyik képviselő bedobta, várjanak egy jobb ajánlatra – jegyezte meg Fülöp-Sági Judit. – Ami érthető álláspont lenne, csakhogy mi nem tettünk konkrét árajánlatot, vagyis nem is volt viszonyítási alapjuk.
Az ügyben megkerestük Kiss Péter Pálnét, aki szóban nem volt hajlandó kommunikálni, a kérésére írásban elküldött kérdéseinkre pedig csak úgy válaszolt, ha teljes terjedelemben közöljük álláspontját. A többi között arra voltunk kíváncsiak, miért zavarja a mangalicatelep, miért nem támogatták mezőgazdasági területté átminősítésre a HÉSZ-ben, s ezt miért zárt ülésen tárgyalták az ügyet. Miért állítja, hogy a terület nem alkalmas állattartásra, tényleg a személyes ellentét miatt vitte a testület elé az ügyet, illetve, ahogyan a faluban beszélik, jelentette-e fel a házaspárt, miért jó, ha egy iparűzési adót fizető vállalkozás megszűnik egy olyan, gazdaságilag hátrányos helyzetű településen, mint Újvárfalva? Arra is kíváncsiak voltunk, mi az önkormányzat célja a telep melletti területtel?
„Sajnálom, de kérdései alapján nem a valós helyzetről tájékoztatták, ezért azokra nem kívánok reagálni, az engedély nélküli építkezés kapcsán azok nem relevánsak”
– felelte a polgármester asszony, kitérve, minden kérdés elől, amely a képviselő-testület és az ő szerepét firtatta. „A tulajdonos a területet 2020-ban vásárolta meg, arra engedély nélkül építkezett és állattartótelepet hozott létre, mely tényről, az állattartótelep létezéséről hivatalosan önkormányzatunknak tudomása nincs. Az érintett terület vonatkozásában az építésügyi előírásokat a helyi építési szabályzat 2011 óta szabályozza. Az építésügyi hatóság 2022. 11. 14-én kelt határozatában kötelezte a szabálytalan állapot megszüntetésére (sic!). A tulajdonos a kötelezést nem teljesítette, így annak végrehajtását rendelték el. A végrehajtás ellen bírósághoz fordult, melyet elutasítottak, helyben hagyva az építésügyi hatóság döntését. Az elsőfokú bíróság döntését nem fogadta el, ezért a Pécsi Törvényszékhez fordult jogorvoslatért, ami helyben hagyta a járásbíróság döntését. Újvárfalva településen a panaszosnak bejelentett telephelye nincs, iparűzési adót az önkormányzatnak nem fizet! Az e-mail-jében írt »a faluban a helyiekkel beszélgetve többen állították« személyemet érintő rágalmakat, rossz színben való feltüntetésemet, valótlan állításokat elutasítom!”
- Elkeserítő a helyzet, de úgy néz ki, marad egy kiskapu, amit nem használtunk volna ki, ha látunk bármilyen kompromisszumkészséget a faluvezetés részéről – mondta a jövőjükről Fülöp-Sági Judit. – Már korábban csatlakoztunk a Falusi vendégasztal programhoz. Minden feltételnek megfelelünk, saját állatból készült saját termékeket tudunk árulni. Ha máshogy nem megy, majd szervezünk különféle gasztroeseményeket, látvány-mangalicafeldolgozást, s ezzel megfelelünk a szabadidő parkos előírásoknak. Ebben az esetben a felépítmények is maradhatnak, kivéve a tárolót, melyet megoldunk ponyvával vagy egy kisebb épülettel, ami nem engedélyköteles a mérete miatt. Olyan előírás pedig nincs, hogy napi vagy heti szinten kell falusi vendégasztal, a minimum pedig bele fog férni az időnkbe.
