Oroszország;Kína;csúcstalálkozó;Vlagyimir Putyin;Recep Tayyip Erdogan;Hszi Csin-ping;

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet éves csúcstalálkozóján a kínai Tiencsinben 2025. augusztus 31-én.

Putyinnal és Erdogannal is tárgyalt Hszi Csin-ping Kínában

A Sanghaji Együttműködési Szervezet éves csúcstalálkozóján az orosz elnök és a kínai államfő jelezte, tovább erősítik az általuk „korlátlan” partnerségnek nevezett kapcsolatot.

A kínai Tiencsinben vasárnap kezdődött Sanghaji Együttműködési Szervezet éves csúcstalálkozóján újra egymásra talált Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin. Az orosz állami média beszámolója szerint a két vezető szívélyesen üdvözölte egymást, majd hosszú beszélgetést folytattak tolmács közvetítésével, jelezve, hogy tovább erősítik az általuk „korlátlan” partnerségnek nevezett kapcsolatot – írja a The Guardian. 

A Kreml egyik tisztviselője megerősítette, hogy a kétoldalú egyeztetésen szó esett Putyin Donald Trumppal nemrég tartott találkozójáról is, részleteket azonban nem közölt. A Sanghaji Együttműködési Szervezetet (SCO) Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.

A mostani csúcstalálkozó a szervezet megalakulása óta a legnagyobb: több mint kéttucat ország vezetői vesznek rajta részt, köztük Narendra Modi indiai miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Hszi Csin-ping az üdvözlő fogadáson a világ „jelentősen megnövekedett instabilitásáról és kiszámíthatatlanságáról” beszélt, és hangsúlyozta: a SCO „fontos erővé vált az új típusú nemzetközi kapcsolatok és a közös jövőt szolgáló közösség építésében”.

A brit lap szerint az SCO kulcsfontosságú szerepet játszik azokban a pekingi törekvésekben, hogy Kína erősebb multilaterális alternatívákat kínáljon a Nyugat vezette blokkok, például a NATO helyett. Putyin a kínai állami hírügynökségnek szombaton úgy nyilatkozott: a találkozó „megszilárdítja a szolidaritást” az eurázsiai nemzetek között, és „hozzájárul egy igazságosabb, többpólusú világrend kialakításához”. Úgy tűnik, hogy ezt a célt elősegítette Trump külpolitikája is, lévén néhánya napja Washington 50 százalékos büntetővámot vetett ki indiai termékekre, válaszul Újdelhi orosz olajvásárlásaira.

Modi és Hszi hét év után találkoznak újra, amire a kereskedelmi kapcsolataik újjáépítése, valamint a Himalájában húzódó határviták rendezése közepette kerül sor. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy kölcsönös tiszteleten, bizalmon és érzékenységen alapuló kapcsolatainkat továbbfejlesszük” – mondta Modi a kétoldalú találkozó után.

Erdogannal való találkozóján Hszi azt mondta, Kínának és Törökországnak meg kell erősítenie az együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem területén. Hszi találkozott a Maldív-szigetek, Azerbajdzsán és Kirgizisztán vezetőivel, valamint Belarusz diktátorával, Alekszandr Lukasenkóval is, aki Putyin szövetségese. Bár Peking hivatalosan semleges álláspontot hangoztat, valójában Moszkva gazdasági mentőöve lett, Kijev pedig azzal vádolja, hogy közvetlen segítséget nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban. 

Az Európai Bizottság elnöke kelet-európai körúton jár. Magyarországra nem jön, de vasárnap Lengyelországban Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatót.