„Olyan változásokkal nézünk szembe, mint amilyeneket száz éve nem láttunk. Mi vagyunk azok, akik ezeket a változásokat együtt hajtjuk végre”, mondta Hszi Csin-ping kínai elnök 2023 márciusában, miután Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. Az új, többpólusú világrend kialakításának egyik eszköze a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) vasárnap kezdődött és hétfőn záruló tiencsini csúcstalálkozója. Földrajzi kiterjedését és lakosságát tekintve a világ legnagyobb regionális szervezetéről van szó, amely Eurázsia területének körülbelül 60 százalékát, a világ népességének 40 pedig százalékát adja.
Az esemény margóján vasárnap Hszi Csin-ping kínai elnök Narendra Modival találkozott. Az indiai kormányfő hét év után először látogatott el Kínába. Közben a két állam viszonya rendkívül feszültté vált egy határviszály miatt, ami a két ország hadseregének 2020-as, halálos áldozatot is követelő összecsapásában csúcsosodott ki. A vasárnapi megbeszélések során mindkét vezető a kapcsolatok elmélyítése mellett foglalt állást. Önmagában már kézfogásuk is jelentős fejlemény és bizonyos tekintetben Donald Trump kül- és vámpolitikájának csődje. India a régió legfontosabb amerikai szövetségesének, egyfajta Kínával szembeni védőbástyának számított. Washington azt is elnézte Újdelhinek, hogy fokozta oroszországi nyersanyagexportját. Trump azonban hátat fordított Indiának és 50 százalékos importvámmal sújtotta az országot. A hivatalos indoklás szerint ennek oka az, hogy India jelentős mennyiségben importál orosz kőolajat, valójában azonban az amerikai mezőgazdasági termékekre vonatkozó indiai korlátozások is szerepet játszanak. Trump kiszámíthatatlansága azt is jelenti India számára, hogy Washingtonra már nem támaszkodhat szövetségesként egy esetleges Kínával szembeni konfliktus esetén. Ezért Narendra Modi változtatva külpolitikai prioritásain közeledni kezdett Kínához. A döntés mögött persze gazdasági megfontolások is állnak, Kína India második legfontosabb kereskedelmi partnere, Újdelhi a kínai importtól, különösen az ottani ritkaföldfémektől függ. A két ország közötti enyhülés nyomán a kereskedelem még erőteljesebben virágzik majd.
Annak tehát, hogy Kínának sikerült elérnie az indiai kormányfő részvételét a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján, nagy világpolitikai jelentősége van.
De nem csak emiatt tekinthető rendkívül fontosnak a tanácskozás, amelyen egyebek mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök, Maszúd Peszeskján iráni és Recep Tayyik Erdogan török államfő is részt vesz, továbbá tiszteletét teszi António Guterres ENSZ-főtitkár.
Putyin többnapos kínai útjával meg akarja erősíteni a tengelyt Kínával. Az orosz elnök szerdán részt vesz a nagyszabású pekingi díszszemlén is, amelyet a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából tartanak. Kína ezen szintén kivételes erejét kívánja demonstrálni: korábban nem látott fegyvereket és haditechnikai eszközöket mutatnak be.
A Kreml már Putyin Kínába utazása előtt leszögezte: Oroszország és Kína kapcsolata „kiváltságos stratégiai partnerséget” jelent, amelynek lehetőségeit messze nem használják ki teljes mértékben. Alexander Gabuev, a Carnegie Russia Eurasia Center munkatársa a Guardiannek adott interjújában úgy vélte, Moszkva tudni akarja, számíthat-e további támogatásra Kínától, és hogyan reagálna Peking, ha az Egyesült Államok arra kérné, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése érdekében. A háború „kapcsolatuk egyik legfontosabb pillérévé vált”, és ennek megfelelően össze kell hangolni a háborúval kapcsolatos álláspontjukat – véli a szakértő.
Kína az háború idején Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere lett. A kétoldalú kereskedelem 2024-ben több mint 245 milliárd dollárra (mintegy 209 milliárd euróra) emelkedett – ez mintegy kétharmadával több, mint Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt. A tranzakciókat elsősorban rubelben és jüanban bonyolítják le. Kína nélkülözhetetlenné vált Putyin számára, különösen az orosz olaj és gáz fő vásárlójaként. Szakértők szerint ez a függőség az ukrajnai háború befejezése után is folytatódna.
Szintén fontos az orosz elnök számára a katonai együttműködés elmélyítése Kínával. Az Egyesült Államok szerint Peking a háborús termeléshez szükséges alapvető alkatrészekkel látja el Oroszországot. Moszkvai kommentátorok Putyin kínai tartózkodását az ázsiai óriással való „határtalan barátság” új bizonyítékának nevezték. Moszkva és Peking azt is megmutatta, hogy az Egyesült Államoknak nem sikerül éket vernie a két szomszéd közé, mutattak rá. A két ország 2022-ben „határok nélküli” stratégiai partnerséget hirdetett.
