Orbán-kormány;Kárpátalja;lista;orosz-ukrán háború;

A munkácsi gyár megtámadása óta Kárpátalja is háborús célpont lett

Az Orbán-kormánynak szóltak, frissítse Kárpátaljával a listát, hogy esetleg az onnan menekülők is kaphassanak magyar állami lakhatási támogatást

A Magyar Helsinki Bizottság felszólította az Orbán-kormányt, hogy „a szeptember 10-ig esedékes felülvizsgálat során vegye fel Kárpátalját is a „a háború sújtotta területek” listájára. Ez ugyanis megfelel a tényleges helyzetnek – fogalmazott a Magyar Helsinki Bizottság azzal kapcsolatban, hogy múlt héten orosz rakétatámadás érte a kárpátaljai nagyvárost, Munkácsot.

 2024. augusztus 21-től már csak azoknak a menedékeseknek jár az állami lakhatási támogatás, akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, ahol konkrét harcok dúlnak. A támogatás összege napi bruttó 5000 forint, amit az érintettek szállásadója kap meg.

Az Orbán-kormány, pontosabban Pál Norbert az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi- és Szijjártó Péter külügyminiszter dönti el, hogy mely megyékből érkezettek után járhat ez az összeg, Az így elkészült listát minden hónap 10-ig a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium oldalára kell feltölteni. A jelenleg érvényes dokumentumban továbbra is ugyanaz a 13 ukrán megye szerepel, mint a tavaly július 1-én először feltöltött listán. Pedig azóta új lendületre kapott az orosz–ukrán háború.

Beszámoltunk róla, a múlt heti munkácsi támadás az amerikai Flex vállalat üzemét érte. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov azt mondta, „a célpontok között csak hadiüzemek, katonai létesítmények, illetve olyan ipari vállalatok vannak, amelyek közvetlenül állítanak elő katonai felszerelést az ukrán hadsereg számára”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ennek épp az ellenkezőjét állítja, miszerint a gyárban nem zajlik haditevékenység, ott háztartási kávéfőzőket állítanak elő. Egyébként a helyszíni riportokban megszólaló gyári dolgozók is az ukrán elnök verzióját támasztották alá. A támadásban több tucatnyian megsérültek. A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elárulta, hogy a kormány nem tárgyalt arról, hogy Kárpátalját fel kéne venni a háború sújtotta területek listájára, és reméli, hogy nem lesz újabb támadás a térségben. Gulyás nem változtatna az ominózus listán, amelytől az ide érkező, vagy már itt élő menedékesek lakhatási támogatásai is múlik.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Gábor Győző lapunknak elmondta, hogy a lista önkényesen határozza meg mely terület minősül háborús övezetnek. Semmilyen módon, jogi úton nem kikényszeríthető, hogy Ukrajna más része felkerülhessen rá.

– Még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy milyen kritériumok mentén állítják össze ezt a listát, nincs egy objektív, megfogható definíció – magyarázta Gábor Győző, aki hozzátette, ha az ördög ügyvédje volna, maga is azzal érvelne, hogy remélhetőleg egyszeri esetről van szó. – Ugyanakkor mindenki döntse el, hogy ez megalapozott-e vagy sem, miközben az ott élők ezek után nyilván félnek, és joggal gondolhatják, innentől bármikor újabb rakéta csapódhat be Kárpátalján – szögezte le a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Ha mégis felkerülne Kárpátalja a listára az azt jelentené az egyébként már itt élő menedékeseknek, vagy a későbbiekben ide menekülők számára, hogy újra alanyi jogon járna a lakhatási támogatás a számukra egészen addig míg a havonta „frissülő” listán szerepel az adott terület neve. Kértük a kormány álláspontját is az ügyben, de eddig nem kaptunk választ.

Sokan várnak még a sorsukra

A tavalyi kormányrendelet – mely szabályozta a lakhatási támogatás feltételeit - életbe lépése előtt a már Magyarországon élő menekültek 2024. július 10-ig mindössze hatnapos határidővel (mivel a területi lista július 4-én került nyilvánosságra) nyújthattak be méltányossági kérelmet, hogy augusztustól is fennmaradjon a lakhatási jogosultságuk. A kérelem elbírálásáról Pál Norbert kormánybiztos egy személyben dönthetett. A kormánybiztos 1486 méltányossági kérelemből 1202-t utasított el. Ennek következtében sokakat tettek az utcára, többek közt Kocson, ahol főleg nők és gyermekek laktak, akik ezután az utcán éjszakáztak. A Magyar Helsinki Bizottság viszont nem hagyta annyiban az ügyet, bíróságon akarta elérni, hogy az állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. Az eljárás végén a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma megsemmisítette Pál Norbert méltányossági kérelmét elutasító határozatokat és új, tényszerű és tételes indoklást tartalmazó döntés kihirdetésére kötelezték a politikust. Győző Gábor szerint az eredetileg 72 fős csoportból páran lemorzsolódtak, de még így is „jelentős számú felperes” vár arra, hogy Pál Norbert döntsön a sorsáról. 

A Munkácsról szóló államfői bejegyzés után ismét előkerült a felvetés.