A magyarok mintegy kétharmada szerint helyesebb lenne, ha a nép közvetlenül választana köztársasági elnököt - derül ki a Medián közvélemény-kutatásának eredményéből.
Az intézet honlapján közölt beszámoló úgy indokolta a felmérést magát, hogy napjainkban újra reflektorfénybe került a köztársasági elnök személye, alkalmasságának kérdése, sőt találgatások keltek lábra az esetleges váltásról is, mindemögött pedig tartósan ott lappang az elnökválasztás módjának problémája, az újra meg újra megkérdőjelezett közvetett elnökválasztás - vagyis az, hogy az államfőt az Országgyűlés választja meg, nem pedig a nép, miként az a világ számos demokráciájában történik.
Az intézet nemre, korcsoportra, végzettségre, településtípusra és pártpreferenciára lebontva is vizsgálta a kérdést. A közvélemény-kutató alapvetően két kérdésre összpontosított: az egyik, hogy a magyarok úgy általában tisztában vannak-e azzal, hogy hogyan választják az államfőt Magyarországon, illetve, hogy szerintük egyébként hogyan lenne a helyes.
A Sándor-palota kivizsgálta, mi volt a Sulyok-féle malőr, de az erről szóló közleményben sem sikerült leírnia, hogy Munkácsot az oroszok támadták megA kérdésre, hogy hogyan választják a köztársasági elnököt, a válaszadók szűk háromnegyede (74 százaléka) tudott helyesen válaszolni. 20 százalékuk tévesen úgy vélte, hogy a nép, 6 százalékuk pedig nem tudott választ adni. Nemekre lebontva érdemi különbség nem volt, a férfiak 75, a nők 73 százaléka tudta a helyes választ. A korcsoportok tekintetében már volt némi érdekesség, mert bár a korosztályok nagy része hozta a háromnegyed-körüli szintet, a 30-39 évesek közül csak 65 százalék tudta, hogy az parlament választja az államfőt.
Végzettség szerint a különbségek már jóval intenzívebbek voltak, minél magasabb szintű a végzettség, annál nagyobb eséllyel tudták a helyes választ: míg a legfeljebb 8 általánost végzetteknek csak 45 százaléka válaszolt helyesen, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek 91 százaléka. Településtípusok szerint leginkább a megyei jogú városban élők voltak tisztában a helyzettel (84 százalék). A budapestiek 79, a községben élők 70, az egyéb városban élőknek pedig 68 százaléka válaszolt helyesen. Pártpreferencia szerint a Tisza Párt szimpatizánsai bizonyultak tájékozottabbnak: nekik 82 százalékuk válaszolt helyesen, a fideszesek 68 százaléka tudta a helyes választ. Más pártok szavazói és a pártnélküliek 69 százalékban tudták, hogy az Országgyűlés választ köztársasági elnököt.
Ezt követően következett a kérdés, hogy egyébként milyen választási formát tartanának helyesnek, és ebből az derült ki, hogy a magyarok kétharmada (66 százaléka) inkább azt szeretné, hogy közvetlen államfőválasztás legyen. A nemek között nagy eltérés itt sem volt, a férfiak 69, a nők 63 százaléka választana közvetlenül. Korcsoportok szerint leginkább a 18-29 évesek (70 százalék) és a 30-39 évesek (74 százalék) preferálnák a közvetlen köztársasági elnökválasztást, legkevésbé pedig az 50, illetve 60 év fölöttieket zavarja a jelenlegi helyzet (61-61 százalékuk választana közvetlenül).
Érdekes módon, ami a végzettséget illeti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők tartják legkevésbé problémásnak a mostani állapotot, csak 54 százalékuk szeretne közvetlen elnökválasztást. Ezzel szemben a többi csoportban 70 százalék körüli szintet hoztak, leginkább az érettségivel rendelkezők (72 százalék) támogatják a nép általi államfőválasztást. Településtípus szerint érdemi különbségek nincsenek, minden csoportban kétharmad-körüli a támogatottsága a közvetlen államfőválasztásnak, míg pártpreferencia tekintetében már nem túl meglepő módon nagyok a különbségek: a fideszeseknek csak 32 százaléka tartaná jobbnak a közvetlen voksolást, ezzel szemben a Tisza Párt támogatói 83 százalékban választanának a nép által államfőt. Más pártok és a pártnélküliek körében 74 százalék a közvetlen voksolás támogatottsága.
A felmérést június 3-a és 6-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
Gulyás Gergely nem érti, Sulyok Tamásnak miért kellene lemondaniaSulyok Tamás hivatala a 444-nek: „igen”. Sulyok Tamás hivatala a Telexnek: „nem”Hibát hibára halmoz Sulyok Tamás, amit művel, az már a Fidesznek is kínos