Az amerikai George Washington Egyetemen működő Nemzetbiztonsági Archívum kutatószervezet nyilvánosságra hozott több, titkosítás alól feloldott dokumentumot, többek között Vlagyimir Putyin orosz, és Bill Clinton, korábbi amerikai elnök tárgyalásairól – írja a Portfolio. Az orosz Gazeta (Gazeta.ru) kigyűjtötte azokat az információkat, amelyek a két vezető megbeszélésiről szólnak. A leírások szerint az Egyesült Államok első embere arról biztosította Putyint, hogy a NATO keleti terjeszkedése nem fog veszélyt jelenteni Moszkva céljaira. Azt is jelzik, hogy Clinton már a kezdetektől tisztában volt azzal, hogy a posztszocialista országok felvétele szembe fog menni a Kreml érdekeivel, ezért igyekezett megnyugtatni az orosz vezetőt. Az is elhangzott ezeken, hogy a Fehér Ház hajlandó megfontolni, hogy Oroszország is csatlakozhasson az észak-atlanti biztonsági szervezethez.
Komolyan vettem ezt a kérdést, és azt akarom, hogy egyértelmű legyen, hogy a NATO bővítése semmilyen módon nem fenyegeti Oroszországot – mondta el az amerikai elnök 2000-ben a Kremlben. Az is elhangzott Clintontól, hogy elégedetten tekint a két nagyhatalom közötti közeledésre, valamint a NATO és Oroszország között beinduló együttműködésre. Úgy fogalmazott, hogy ezzel „teljesen visszatértek a helyes útra”.
A dokumentumok nyilvánosságra hozása komoly történelmi vitához ad plusz adalékot, Moszkva ugyanis rendszeresen arra hivatkozik, hogy „szóban megállapodott” Washingtonnal a védelmi-biztonsági szervezet keleti terjeszkedésének megállításáról. Ez nem valósult meg, a NATO-nak több kelet-európi tagállama lett. Az orosz-ukrán háború kirobbanását követően a Kreml olyan kijelentést is tett, amelyben megfogalmazta, hogy a csoportnak vissza kellene térnie az 1997 előtti határokhoz, ezzel jóval nagyobb pufferzónát létrehozva a két hatalom között.
Matt Gaetz amerikai kongresszusi képviselő augusztus 21-én kijelentette, hogy amennyiben sikerül békés megállapodást tető alá hozni Ukrajnában, akkor Washingtonnak fel kellene ajánlania az oroszok csatlakozását a NATO-hoz.
Lassan már könyvtárnyi irodalom tárgyalja: becsapta-e az orosz (szovjet) diplomáciát a Nyugat, vagy sem a NATO keleti bővítésével. Ha így lenne, akkor nem történt más, minthogy Ukrajnában az oroszok egyszerűen „bosszút álltak”, mert a Nyugat rászedte őket. Ha így volna is, még ez sem indokolná, hogy Moszkva középkori módszerekkel, eszement rombolással, vágjon vissza.
Alighanem annyi történt, hogy 1990 eufóriájában mindkét fél „benézte” a történelem valóságát, de ahhoz már nincs elég esze, sem ereje senkinek, hogy a mára konvertálva a történteket kollektív biztosági rendszert dolgozzon ki.
Erre momentán nincs is lehetőség, akkora a bizalmatlanság Kelet és Nyugat között. És ez a bizalmatlanság feloldhatatlanná teszi az ukrajnai háborút, amíg Európa fél az orosz fegyverektől, Oroszország pedig a nyugati kultúrától, addig nem lesz béke az ukrán kés élén sem.
A nyugati kultúrának hiányzik az orosz kultúra és viszont. Megint hagyjuk, hogy a napi politika diktáljon a fejünk felett?