Annyi szent lett Magyarországon, hogy kerülgetni is nehéz őket, Ajsa Luna után Arany Jánost is nyugodtan feljelenthetnék

„Hasadnak rendületlenűl, Légy híve, oh magyar! Bölcsődtül kezdve sírodig Ezt ápold, ezt takard” - az idézet nem egy rapper vagy egy könnyűzenei énekesnő, sem valami alternatív színház feldolgozásából, hanem egyik legnagyobb magyar költőnk tollából származik. Arany 1880 körül írta át Vörösmarty Mihály művét, a Szózatot, amelyet a Pesti Hírlap már 1843-ban „a nemzet béke s hadi dalaként” emlegetett és amely a Rákóczi-induló majd később a Himnusz mellett rendszeresen csendült fel nemzeti ünnepeken, politikai rendezvényeken. Aztán annak ellenére, hogy végül 1989-ben a rendszerváltás alkotmánya Kölcsey Ferenc művét ismerte el a magyarok himnuszának, nem kevésbé fontos nemzeti jelkép a mai napig a Szózat is. Bár Arany egy korabeli életszemléletet gúnyolt ezzel, mégsem lett pária, nem kapott a nyakába pert a nemzeti jelkép megsértéséért és egy percig sem kérdés azóta sem, hogy egyik legnagyobb költőfejedelmünkről beszélünk a személyében.

Fontos, hogy egy demokráciában az, hogy az emberek sokféleképpen látnak egy dolgot és vitáznak, kulturált keretek között az egyik legnormálisabb dolog a világon. Isten mentsen meg minket egy olyan társadalomtól, amelyben mindenki mindenről ugyanazt gondolja, mert az olyan lenne, mint egy diktatúra - mondja Katona Csaba történész, mikor Ajsa Luna énekesnő napok óta tartó botrányt kiváltó Himnusz előadásáról és a társadalom nemzeti jelképekhez való viszonyáról kérdezzük. – Egészen hihetetlen az a gyűlöletcunami, amely hasonlóképp zúdul rá, mint amely annak idején Király Lindára, aki belesült a Himnusz szövegébe. Hozott egy döntést, amelyről lehet vitázni, jó volt-e vagy sem, hogy hiba volt-e vagy sem (merthogy ami történt nem bűn, nem vétek), de az döbbenetes, hogy egyesek kriminializálni akarják emiatt. Ilyen egy normális társadalomban nem fordulhat elő – emelte ki a történész.

Ajsa Luna augusztus 20-án, a nemzeti ünnep alkalmából felállított Road Movie Live könnyűzenei színpadán ülve, cigarettával a kezében improvizálta egy saját száma alapjára a Himnusz pár sorát, majd később boldog születésnapot is kívánt az országnak. Az esetről készült videó aztán hamar elterjedt az interneten, előadásáért több közéleti személyiség (politikusok, újságírók, celebek és zenészek) hevesen bírálta. Miután a jobboldali Mandiner megírta, “ennél nincs lejjebb”, elfogadhatatlannak minősítve az esetet, Nagy Feró provokációnak nevezte az előadást, hozzátéve, a Himnusz egy olyan dolog, amellyel nem lehet viccelni. Pataky Attila szerint a hölgy “önmagáról állított ki bizonyítványt” az előadással, megjegyezve, hasonló megnyilvánulásért Szaúd-Arábiában lefejezés járna, Tóth Gabi pedig gúnyosan csak annyit jegyzett meg, úgy látszik, ez az igény a mai rendezvényeken. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház igazgatója, a közösségi médiában intézett nyílt levelet Ajsa Lunához, hosszan kifejtve, mi minden kifogásolható az előadással többek között zeneelméleti szempontból.

Nemcsak a fenti megnyilvánulásokból látszik, milyen heves érzelmeket képes kiváltani és kvázi öngerjesztő gyűlölethullámot indítani, ha valaki a nemzeti jelképekhez nyúl. Kérdésünkre Katona Csaba történész is megerősítette, hosszú idő óta az a tapasztalat, akár a dallamot, akár a szöveget gondolják újra, gyakorta heves társadalmi reakció a válasz - függetlenül attól, hogy a kétszáz éve született mű azért rengeteg átdolgozáson átesett már.

A Horthy-korszakban drámaibb, tragikusabb hangzásvilágot kölcsönöztek neki, Wahorn András a kilencvenes évek elején vetette fel, új Himnuszt kellene írni a jelenlegi búskomor helyett, később az Anima Sound System elektronikus remixet készített belőle, majd Dopeman pár sorát beleköltötte Bazmeg! című dalába, 2013-ban pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megbízásából gyorsítottak rajta (az Erkel Társaság elnökének, Erkel Ferenc szépunokájának, Somogyváry Ákosnak jóváhagyásával). Ajsa Luna pedig most elmondása szerint improvizált, mint mondta “a nemzeti ünnep alkalmából kissé átszellemülve”, saját stílusában adta elő a Himnusz átdolgozását, számára fontos a hazaszeretet, semmiféle rossz szándék nem vezérelte. Csak míg valakinek védőhálót nyújt a politika - mint Tóth Gabinak a Fidesz 2022-es kampányzáró eseményén vagy Muri Enikőnek a Harcosok Klubja megnyitóján idén májusban, a Himnusz előadásával - addig más életre szóló traumát vagy politikusok haragját zúdítja magára. Előbbi Király Lindával esett meg, mikor 2002-ben bakizott bele a Himnusz éneklésébe - amire még egy húsz évvel későbbi interjúban is súlyos traumaként gondol vissza - utóbbi pedig most Ajsa Lunával, akinek a népharagot látva Dunakeszi Önkormányzata mondta le a város közelgő fesztiválján esedékes fellépését (mondván, nem méltó az énekesnő hozzá) és akit Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke nemzeti jelkép gyalázása miatt jelent épp fel. Orbán Viktor miniszterelnök időközben egy TikTok videóval reagált, amelyen egy stadionban éneklő szurkolótábor látható, hozzátéve: "Nálunk így szokás, egyenesen, rendíthetetlenül állva, szinte szilajul és mindig felemelt fejjel."

Mindeközben már sokan vízionálnak az eset mögé egyenesen világnézeti kérdést, jobb és baloldali, liberális és konzervatív értékek ütközését. Többek között Adorján Béla, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke is, aki a közösségi médiában fejtette ki többek között: “A művész szabadsága ott végződik, ahol mások méltósága kezdődik – amely nem tévesztendő össze a hisztérikus „érzékenységgel”, amelyből a politikai korrektség kinőtt.”

Katona Csaba történész szerint mindannyiunknak fontosak a jelképek, de ezeket nem lehet úgy kezelni, hogy büntethető legyen akkor, ha valaki számára az adott formában nem szimpatikus: különbséget kell tenni például egy zászló szándékos megtaposása és egy vitatott sikerű előadás között. Ajsa Luna részéről az ügyet lezártnak tekinti, csak azt sajnálja, a fiatalok most azt vonják le az esetből, “a Himnusz tabu, helytelenül énekelni bűn” és csak bizonyos keretek között lehet valakié. “Véleményem szerint a Himnusz minden magyaré.” - tette hozzá.