Szép ez az ünnep, kár, hogy egy öt kilométeren elterülő tűzijáték sem tud jó fényt vetni rá, ha vannak, akik a nemzeti összetartozásba nem férnek bele

„Nincs itt semmi látnivaló” – hangzik az Irie Maffia színpadáról, és már ontják is az erősítők augusztus 19-én este, a Műegyetem rakparton az együttes egyik legnagyobb slágerét, amelyben egy drogkereskedéssel gyanúsított taglalja részletesen kifogásait a rendőri túlkapással, hatalmukkal visszaélőkkel szemben. Amit Horváth László drogügyi kormánybiztos keres, azt tényleg nem találná itt, „csak” az ország húsz éve egyik legnépszerűbb zenekarát a Szent István-napi programsorozat könnyűzenéért felelős Road Movie Live színpadán.

Mindez annak a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek (NRÜ) a jóvoltából, amelyik pár nappal korábban még indoklás nélkül mondta le ByeAlex és a Slepp és a Margaret Island zenekar fellépését, aztán pedig tematikus változásokra hivatkozva, az utolsó pillanatban törölte a Magashegyi Underground, valamint Grecsó Krisztián író és Hrutka Róbert közös koncertjét az összművészeti programokért felelős Művészkertben.

A tematikus változást a jelek szerint a Hunor programhoz kapcsolódó beszélgetős programok adták, űrturizmusról, csillagászatról – de a frissen, a Magyar Szent István-renddel az állami ünnep alkalmából díjazott Kapu Tibor és Farkas Bertalan jelenléte nélkül. Grecsó a hírre úgy reagált a Telexnek: sosem történt olyan, hogy tematikus okokra hivatkozva mondanák le, ráadásul utolsó pillanatban a koncertjét. A körülményekhez hozzá tartozik: nemrég megjelent Grecsó Apám majorsága című írása az Élet és Irodalom hasábjain, amelyben a hatvanpusztai birtokról fogalmazza meg gondolatait, továbbá zenésztársa, Hrutka Artisjus- és Fonogram-díjas magyar zenészként felkerült a Deutsch Tamás által a közösségi médiában augusztus közepén publikált, szerinte „mocskos fideszező” előadóművészek listájára. Kerestük a Magashegyi Underground menedzsmentjét az együttes fellépése mögötti lemondás okairól, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Anga Kis Miklós menedzser egy korábbi nyilatkozatában viszont megjegyezte: politikai okokat sejt a háttérben.

Az NRÜ a napokban világossá tette: a programszervezésben kiemelt jelentőségű, hogy az esemény politikamentes maradjon, amely a nemzeti egység jelképeként is élő államalapítás ünnepén természetes kívánalom. Ezt a korábbi években is megszokott, a magyar történelmet és kultúrát bemutató színvonalas hagyományőrző programok, vagy épp a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) által szervezett rangos népművészeti fesztivál, a Mesterségek Ünnepe támasztja alá, de a könnyűzenei programok lemondása jóval kevésbé. Különösen, hogy a Magyar Ízek Utcáján, a Várkert Bazárnál viszont felléphetett DJ Jeszy, alias DJ Hobbista, alias a Magyar Lemezlovasok Szövetségének elnöke, alias Jeszenszky Zsolt, aki nem utolsó sorban magát politikai hobbistaként aposztrofálva a közösségi médiában hasonlította Majkát Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz, vagy szállt bele nemrég a fideszes szavazókat véglényező Azahriahba, és egyúttal kikérte magának, hogy akkor bárkinek bármi gondja legyen a poloskázással.

Bár évről-évre viták részét képezi, azért állandó része a tűzijáték az állami ünnepnek, ezt a XX. században hosszabb időre csak a két világháború szakította meg anyagi okokból, ahogyan most tette Cegléd, Győr, Esztergom, és teszi évek óta Gyöngyös. A tűzijátékot idén is megelőzte a híre azzal, hogy „minden eddiginél nagyobb lesz” – öt kilométer hosszan, drónshow és fényfestés bevonásával. Ez nemcsak a produkcióért felelős Budapest Playhouse marketingje, hagyományosan az eseményhez tartozik, ugyanis 1829 óta – mióta az első írásos emlékek elérhetőek a tűzijátékról – a szervezők láthatóan mindig valami nagyobbra törekedtek. Ez híresen sikerült is például az 1930-as években, akkor az ország leglátványosabb tűzijátékával, hajófelvonulással és egy 50 méter magas bengáli tűzzel megvilágított kereszttel a Gellért-hegyen (ekkoriban kapott zenei aláfestést is az esemény). Ezt 1966-ban überelték, mikor egy évtizedes betiltás után olyan látványelemek egészítették ki a tűzijátékot, mint a vízi- és légiparádé. Réti Barnabás, a produkció művészeti konzultánsa az állami médiában már előzetesen lelőtte a poént a tematikát illetően, amely szerint a fényjáték a Szent István király megkoronázása utáni évtizedeket, a fiatal Magyarország első néhány évtizedét mesélte el. Amely alatt, mint mondta, rengeteg cselszövés, háború és „a magyar szabadságot gáncsoló” alak tépázta az országot.