Júliusban az államháztartás hiánya mindössze 12,8 milliárd forint volt, vagyis a hetedik hónapban a bevételek és kiadások közel egyensúlyban voltak - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium adataiból.
A helyzet csak első látásra biztató, mert ha hozzátesszük, hogy a július általában többlettel szokott zárni – tavaly például 213 milliárd forintos plusz keletkezett az államháztartásban –, akkor már kevesebb ok van az ünneplésre. Így összesen az első hét hónapban 2786 milliárd forintos deficit keletkezett,
amely 343 milliárd forinttal magasabb a tavalyi júliusi adatnál.
A 2025-ös költségvetés szerint az év végéig 4123 milliárd forintnyi hiánnyal gazdálkodhatna az állam, ám a kormány már bejelentette, hogy az idei költségvetési ígéreteket sem tudja betartani a vártnál lassabb a gazdasági növekedés miatt, ezért a év végi hiánycélt 4774 milliárd forintra emelte. Így július végéig a megemelt terv 58,3 százaléka jött össze.
A NGM beszámolója szerint „Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés továbbra is stabil lábakon áll. A kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben változatlanul elkötelezett a fiskális fegyelem fenntartása, az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett”. Ám ezen mondatok és a valóság között csekély átfedést láthatunk.
Ennek ellenére az elmúlt évek költségvetési trendjeit figyelembe véve jelenleg akár teljesíthető is lenne a megemelt hiánycél elérése, ám ehhez az kellene, hogy a kormány ne kezdjen választási osztogatásokba. Azonban a kormány ezt már meglépte, az idei költségvetésben nem számoltak azzal például,
hogy a háromgyerekes nők októbertől életbe lépő adómentessége önmagában 80 milliárd forint kiesést jelent, de például a 3 százalékos lakáshitel kamatterhei is kimaradtak a tervezésből.
A kormány szerint így tartható lesz GDP 4,1 százalékára rúgó 4774 milliárd forintos hiány, azonban a kormánytól független elemzők nem ilyen optimisták, ők 4,5 százalékos – 5000 milliárd forint körüli – deficittel számolnak.
Az NGM költségvetési beszámolójából kiderül, hogy a cégek adóbefizetései kis mértékben növekedtek tavalyhoz képest, ami főleg különadók emelésének köszönhető. A fogyasztási adók vegyesen teljesültek: a fontosabb és nagyobb súlyú áfabevételek már 12,5 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet, ami jó hír a büdzsének, ezzel szemben a jövedéki adóbevételek még csökkentek is. A személyi jövedelemadó-bevételek az első hét hónapban 10 százalékkal emelkedtek a béremeléseknek köszönhetően.
Az Európai Unió az első hét hónapban mindössze 181 milliárd forintot utalt magyar államnak uniós támogatásként, ez az egész évre várt 2235 milliárdos összeg 8 százaléka. Tavaly mindössze 1267 milliárd forint érkezett Brüsszelből egyelőre kérdéses, hogy ezt az alacsony összeget az idei utalások elérik-e. A várható választási költekezések mellett az uniós pénzek elmaradása jelenti a legnagyobb kockázatot a költségvetési folyamatokra. Ez azért kockázatos, mert ha elszállna az idei hiány, akkor az a választások utáni költségvetési kiigazítás mértékét növeli.
Hamisak az Orbán-kormány érvei, az EU új hétéves költségvetése csak a legnagyobbaknak fájhatOrbán Viktor: Amíg nem kapjuk meg a pénzünket, nem lesz EU-s költségvetés sem