Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kérdése volt a kiemelt téma a NATO vezérkari főnökeinek szerdai virtuális ülésén. A megbeszélésen Alexus Grynkewich, az amerikai légierő tábornoka számolt be a pénteki alaszkai Trump–Putyin-találkozó részleteiről.
Mint ismert, Donald Trump bár elfogadta többek között azt az orosz álláspontot is, hogy a békeszerződésnek tartalmaznia kell, hogy Ukrajna soha nem lehet a NATO tagja, az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyével egyenértékű biztonsági garanciákat ígért Kijevnek. Az amerikai elnök ugyanezt ígérte Volodimir Zelenszkijnek és a vele együtt hétfőn Washingtonba látogatott európai vezetőknek is. Az elnöki ígéret nyomán az amerikai és az európai katonai tervezők máris elkezdték feltérképezni Ukrajna konfliktus utáni biztonsági garanciáit – közölte amerikai forrásokra hivatkozva a Reuters.
Mint ismert, Donald Trump bár elfogadta többek között azt az orosz álláspontot is, hogy a békeszerződésnek tartalmaznia kell, hogy Ukrajna soha nem lehet a NATO tagja, az észak-atlanti szerződés 5. cikkelyével egyenértékű biztonsági garanciákat ígért Kijevnek. Az amerikai elnök ugyanezt ígérte Volodimir Zelenszkijnek és a vele együtt hétfőn Washingtonba látogatott európai vezetőknek is. Az elnöki ígéret nyomán az amerikai és az európai katonai tervezők máris elkezdték feltérképezni Ukrajna konfliktus utáni biztonsági garanciáit – közölte amerikai forrásokra hivatkozva a Reuters.
A brit hírügynökség szerint a Pentagon több forgatókönyvet vizsgál a fegyverszállításokon túlmutató washingtoni szerepvállalásra, de időbe telik, amíg az amerikai és az európai tervezők eldöntik, mi lenne katonailag megvalósítható, ugyanakkor elfogadható is a Kreml számára.
Az egyik lehetőség az, hogy európai erőket küldenek Ukrajnába, de amerikai irányítással. A csapatok nem NATO-zászló, hanem saját nemzetük zászlaja alatt működnének. Moszkva azonnal elutasította a nyugati csapatok ukrajnai jelenlétének lehetőségét, noha Vlagyimir Putyin orosz elnök az alaszkai csúcstalálkozón még azt mondta, hogy támogatja a Kijevnek nyújtott biztonsági garanciákat. Azok mibenlétéről azonban sem Trump, sem Putyin nem nyilatkozott, és a fejlemények azt mutatják, a Kreml addig támogatja a biztonsági garanciákat, míg az nem jelenti külföldi csapatok állomásoztatását Ukrajna területén. Hogy e nélkül milyen garanciák jöhetnek szóba, arról egyelőre nincs hír. Mint ahogy arról sem, hogy hol kerül sor a Putyin–Trump–Zelenszkij hármas találkozóra, amely az első komoly lépés lehet bármilyen békemegállapodás felé.
A Politico ugyan kedden azt közölte, hogy a Fehér Ház első számú opciója Budapest, és az amerikai titkosszolgálat már készül is a magyar fővárosban megrendezendő csúcsra, hivatalos bejelentés még nincs. Putyin Moszkvát ajánlotta, Macron francia elnök Genfet. A svájci hatóságok jelezték is, hogy biztosítják a lehetőséget, és egyeztetnek a Putyin ellen elfogatóparancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) a találkozó zavartalan lebonyolítása érdekében. A Svájchoz hasonlóan semleges Ausztria is kész megrendezni a találkozót. Eddig nyilvánosan csak Donald Tusk lengyel kormányfő emelt szót a budapesti helyszín ellen. Tusk arra hivatkozott, hogy ez rossz ómen lenne, hiszen Oroszország az Ukrajna elleni agresszióval épp az 1944-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit hagyta figyelmen kívül.
Maga Trump is beszélt Orbánnal arról, hogy Budapesten legyen a Putyin-Zelenszkij találkozó Donald Tusk nem tartja jó ötletnek, hogy Budapesten legyen Zelenszkij-Putyin találkozó