Budapest;Lengyelország;Donald Tusk;Vlagyimir Putyin;Budapesti Memorandum;Volodimir Zelenszkij;

Donald Tusk nem tartja jó ötletnek, hogy Budapesten legyen Zelenszkij-Putyin találkozó

Egyszer már volt a magyar fővárosban egy Ukrajnáról szóló megállapodás, amelyet nem igazán sikerült a realizálni. 

Kételyeit fejezte ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök, hogy Budapest megfelelő helyszíne lenne egy Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin közötti találkozónak.

A kormányfő álláspontját nem a jelenlegi magyar vezetéssel, vagyis a vele szemben nyílt ellenszenvvel viseltető Orbán-kormánnyal szembeni fenntartásaira alapozta, hanem egy történelmi eseményre hivatkozott: 1994-ben Budapesten kapott Ukrajna biztosítékot területi integritására az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és az Egyesült Királyságtól. „Lehet, hogy babonás vagyok, de ezúttal inkább más helyszínt választanék” – fogalmazott.

Donald Tusk ezzel a 31 évvel ezelőtt aláírt budapesti memorandumra gondolt, amelyet senki nem tartott be. 1994. december 5-én írtak alá. A megállapodásban három nukleáris nagyhatalom, az Egyesült Államok, Oroszország és az Egyesült Királyság vállalta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna területi sérthetetlenségét, függetlenségét és szuverenitását.A nagyhatalmak vállalása fejében az ukránok, de a kazahok és a belaruszok is csatlakoztak az atomsorompó-szerződéshez, vagyis vállalták, hogy vagyis vállalták, hogy megsemmisítik a Szovjetuniótól örökölt atomarzenáljukat, nem tárolnak, illetve fejlesztenek ki nukleáris fegyvereket.

A washingtoni csúcstalálkozót követően merült fel annak a lehetősége, hogy a magyar fővárosban találkozhatna a háború kezdete óta először az orosz és az ukrán államfő. Az Egyesült Államok is Budapestben is gondolkodik az esemény lehetséges helyszíneként.

Más kérdés, hogy miért jönne Budapestre az a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek az arcképével az Orbán-kormány teleszórta Magyarországot ráadásul úgy, hogy a magyar miniszterelnök következetesen ellenzi Ukrajna EU-tagságát, olyannyira, hogy nemrég gyakorlatilag azt is kimondta, a kelet-európai ország az ő életében nem fog csatlakozni. Ebből a kérdésből még támadhat feszültség Magyarország és a többi EU-tagország között, Ukrajna EU-csatlakozása ugyanis része azoknak a biztonsági garanciáknak, amelyeket a nyugati nagyhatalmak adnak annak érdekében, hogy a 2022 óta zajló háború vége után Vlagyimir Putyin soha többé ne támadhasson újra. 

Aljakszandr Lukasenka szerint a szuverenitás és a függetlenség kapocs a két ország közt.