Repedezik a Barátság, de szikrákat inkább csak politikusok vetnek

Hétfőre virradóra ukrán dróntámadás érte a Magyarország nyersolajellátásában kulcsszerepet játszó Barátság nevű vezetéknek az oroszországi Nyikolszkoje melletti szivattyúállomását, így a magyarországi irányú szállítások leálltak – közölte hétfőn Facebook-oldalán és az X-en Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyi tárcavezető az „energiabiztonságunk elleni újabb támadást felháborítónak és elfogadhatatlannak” minősítette. Állítása szerint Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszter-helyettes arról tájékoztatta, hogy a vezeték üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen transzformátorállomást az orosz szakemberek a lehető leggyorsabban igyekeznek helyreállítani; az újraindulás lehetséges időpontja azonban egyelőre nem ismert.

Hiába próbálja Ukrajna ily módon is belenyomni Magyarországot a háborúba, az Orbán-kormány ellenáll – rögzítette a fideszes politikus, majd, némiképp „emlékeztette” az ukrán döntéshozókat, hogy a Magyarországról érkező áram Ukrajna energiaellátásában kulcsszerepű. Bár az ukrán támadás tényét egyik érintett fél sem erősítette meg, Andrij Szbiha ukrán külügyminiszter egy, az X-en közzétett üzenetben nem is cáfolta azt. A háborút Oroszország kezdte, amit nem is hajlandó abbahagyni; bár Magyarország évek óta hallja, hogy Moszkva megbízhatatlan partner, orosz-függőségének fenntartására a totális háború kitörése után is mindent megtett; panaszait és fenyegetéseit most már elküldheti moszkvai barátainak – zárta tweetjét az ukrán külügyminiszter. Szijjártó Péter úgy érezte, nem maradhat adós a viszontválasszal; ebben megismételte: szerinte az évtizedes orosz kőolajszállítások fenntartása Magyarország érdeke, míg a vezeték elleni támadás ellentétes azzal; illetve itt se maradhatott el a tőlünk Ukrajnába szállított áramra vonatkozó „emlékeztető”. Andrij Szbihának a jelek szerint ezután akadt fontosabb dolga az amúgy is épületes vita továbbgörgetésénél. Az oroszok ugyanis újból bombázták az Odesszában üzemelő azeri állami olajfinomítót, emellett pedig nemzetközi támogatást kértek sebesültszállító és aknamentesítő robotok vásárlására.

A műszaki helyreállítás zajlik, ami után a nyersolajszállítások újraindulnak – válaszolt tegnapi megkeresésünkre viszonylag gyorsan az oroszolaj-vásárlás és -finomítás mögött álló, magánhátterű Mol. A térség ellátása továbbra is biztosított – tették hozzá. Bár a kiesés lehetséges pótlását firtató kérdéseinkre nem válaszoltak, stratégiai nyugalomból ékes példát mutatva tegnapi egyetlen, hivatalos sajtóközleményük arról szólt, hogy a tűzijátékban elkóborló kutyusok fellelését 350 töltőállomásukon chipleolvasó segíti. A leállást a Reutersnek a szlovák vezetékcégnél is megerősítették. (Más tagállam pedig – zömük már három éve - nem vesz orosz olajat.)

- hívják fel a figyelmet szakértők. Mindemellett a jelek szerint a szállításokat végző Barátság többé-kevésbé fontos részegységei ellen egyre sűrűbben intéznek támadásokat. Így ilyen hírek érkeztek például 2022. augusztusában – amikor rövid időre le is állt a vezeték -, illetve 2023. júniusában, idén januárban és a múlt héten is; bár ez utóbbi esetekben a szállítások zavartalanok maradtak. Mindazonáltal egyértelmű, hogy – a háborúkban külön tabunak számító – közműellátó létesítmények is egyre kevésbé maradnak ki a szembenálló felek célkeresztjéből. (Igaz, Kijevnek korábban jelezték, hogy a Szerbiát, Magyarországot és Szlovákiát gázzal ellátó Török Áramlatból alighanem hozzájuk is tetemes mennyiségű, igaz, szibériai jellegét időközben elvesztő fűtőanyag kerül.) A Molnál idén 2026 végére ígérték, hogy magyarországi és pozsonyi finomítójukat száz százalékban képessé teszik az orosztól eltérő nyersolaj feldolgozására, nem cáfolva, hogy amíg csak tehetik, ezzel együtt is megmaradnának az orosznál. (A pozsonyi egység átállása egyébként több ok miatt jóval előrébb tart, mint a nem orosz kőolaj feldolgozására egyharmadrészt már eddig is alkalmas, a behozatali nyilvántartások szerint a háború kezdete óta mégis szinte teljes egészében orosz nyersanyagra visszaállított Dunai Finomító.) Ebbéli törekvéseiket korlátozhatja, hogy Brüsszel egy 2027 végi, utolsó körben az összes tagnak minden orosz energiahordozó vásárlását megtiltaná (ami ellen az Orbán-kabinet élénken tiltakozik). A kormány és a Mol egyik fajsúlyosnak tetsző érve, hogy az omisalji kikötőt a százhalombattai és a pozsonyi egységgel is összekötő Adria-vezeték jelen állapotában nem alkalmas a két finomító igényeinek biztonságos kielégítésére, ráadásul a horvát fél „többszörös” szállítási díjat kér, ezt a horvátok és független szakértők nyilatkozatai cáfolni látszanak.

Súlyosan megtévesztő az is, hogy Ukrajna kiszolgáltatott lenne a magyar energiaszállításoknak

A Barátság tartós leállása csökkentené a Mol nyereségét, de az ellátás színvonala nem sérülhetne – vélekedett lapunknak adott interjújában Miklós László, az olajcég egykori vállalati kapcsolati igazgatója.

Miként értékeli a Barátság elleni ukrán támadás következményeit?

Mindenekelőtt a miniszterelnök által is hangoztatott fenyegetéseket szeretném véleményezni, miszerint bármely okból „elzárnánk”, vagy „elzárhatnánk” a Magyarországon keresztül Ukrajnába irányuló áram- és gázszállításokat. Ez teljességgel kizárt, avagy lehetetlen, ilyen még a kelet-nyugati szembenállás idején sem történt. Magyarország nem birtokolja a területén keresztülhaladó energiát, hanem élénk kereskedelmi csomópont gyanánt leginkább külföldi kereskedők megrendelésére, szállítási szolgáltatásokat biztosít. Képzeljük el, mi lenne, ha egy állam vélt vagy valós sérelmei okán eltorlaszolná a rajta keresztül vezető utakat vagy elvágná a távközlési vezetékeket.

Súlyosan megtévesztő az a beállítás is, hogy Ukrajna kiszolgáltatott lenne a magyar energiaszállításoknak. Az Átlátszó minapi felmérése szerint például Magyarország nagy mennyiségű áramot vesz Ukrajnából. Sok nyugati kereskedő használja az olcsó ukrán gáztárolókat is. Feltéve, de meg nem engedve, ha mégis elzárnánk az ukránok gázcsapját, megvennék a fűtőanyagot mondjuk Szlovákia felől.

Ön szerint a Mol felkészült a Barátság akár tartós kiesésére?

A Mol már 2014-ben jelezte, hogy fokozatosan megteremti százhalombattai és pozsonyi finomítója Adria-vezetéken keresztüli ellátási lehetőségét. Mostanság egyre sűrűbben nyilatkozzák, hogy 2026 végére mindkét finomítójuk száz százalékban alkalmassá válik az orosz helyett akár „tengeri” olaj feldolgozására is. Ez nem jelenti azt, hogy az orosz vezetékes olajszállítás megszakadásával akár most ne tudnának átállni. Csak ez a hirtelen váltásokhoz híven jelentős költségugrást okozna. Szükséges rögzíteni, hogy a Mol az Oroszország elleni kereskedelmi tilalmak és a cég ez alóli mentessége okán kelet felől mindenképp a Brentnél olcsóbban jut olajhoz, amihez tehát körömszakadtáig ragaszkodni fog. Az Adriáról bizonyosan a Brentnél drágább olaj érkezik, de azért ezt a többletköltséget az elmúlt évek során be lehetett árazni és a bő nyersanyagválasztékot is hasznukra fordíthatják. A Molnál a három éve tartó háború árnyékában nyilván léteznek vis maior-átállási forgatókönyvek is. Így például a Barátság hirtelen leállásának gyors pótlására több hetes tartalék áll rendelkezésükre. És amíg ez elfogy, meg is érkezhetne az új Adria-olaj. Nagyobb lekötött mennyiségre, felteszem, a horvátokkal is a jelenleginél alacsonyabb szállítási díjakban lehetne megállapodni. Ezen felül Magyarországon több mint 90 napnyi biztonsági nyersolaj- és üzemanyagkészlet is rendelkezésre áll. Ha pedig ebből is kifogynánk, az uniós szabályok alapján a környező országoktól már érkezne is a pótlás. Összefoglalva: a Mol nyeresége eshet, de az ellátás biztonsága semmiképp se sérülhetne.