Tízből nyolc utas késik, két év alatt jelentősen romlott a MÁV megítélése

Mindennapos késések, kimaradó járatok, klíma nélküli szerelvények, felsővezeték-szakadások és más műszaki hibák – másról sem szólnak a hírek a vonatközlekedést illetően az elmúlt hónapokban, sőt, nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi években. Idén nyáron alig volt olyan nap, hogy ne érkezett volna hír valamilyen fennakadásról, ez pedig az emberek MÁV-ról alkotott véleményén is meglátszik.

Ez nem is tűnik tragikusan rossz eredménynek az elmúlt időszak eseményeinek fényében, ugyanakkor igencsak árulkodóak az adatok, ha összehasonlítjuk a Publicus 2023 augusztusában készített kutatásának adataival. Akkor még ugyanerre a kérdésre válaszolva a vonatot rendszeresen használók körében 68 százalékos volt az elégedettségi mutató, és 31 százalék volt az elégedetlenek aránya. Az idei eredményeket az is tovább árnyalja, hogy a kormánypárti szavazók hajlamosak rózsaszín szemüvegen keresztül figyelni a hazai vasúttársaság teljesítményét – tíz Fidesz szavazóból nyolc inkább elégedett a MÁV-val, míg az ellenzékiek és a bizonytalanok között csupán négy.

„A MÁV-járműparkot és a hazai vasúti pályát nem tudjuk varázsütésre megújítani – 30 év hátrányunk van, de nekiállunk” – magyarázkodott még tavaly szeptember elején Lázár János építési és közlekedési miniszter, amikor a nyári káosz betetőzéseként kisiklott egy vonat a Keleti pályaudvarnál. Akár szorosnak is tűnhet a „verseny” abban a kérdésben, hogy vajon a korábbi évekhez képest a MÁV szolgáltatásának színvonala javult vagy romlott, van-e már nyoma annak, hogy Lázárék „nekiálltak” a munkának, amit akár már másfél évtizede elkezdhetett volna a Fidesz által vezetett kormányzat. Az összes megkérdezett pontosan egyharmada lát javulást a vonatközlekedésben, 39 százalék szerint ellenben romlott a helyzet, további 27 százalék viszont nem tapasztalt változást. Ugyanakkor az emberek ezt a kérdést is politikai meggyőződésük szűrőjén áteresztve vizsgálják. 

A vasutat rendszeresen használók viszont első kézből tapasztalják a MÁV problémáit: tízből legalább nyolc ember tapasztalt kését az elmúlt évben az utazásai során, csupán 17 százalék mondta, hogy nem történt vele ilyen. A vonatozók több mint negyede (26 százalék) arról számolt be, hogy szinte minden alkalommal késett a szerelvény, amivel utazott, 50 százalék pedig több alkalommal élt át ilyesmit. További 7 százalékkal egy esetben fordult elő, hogy késett a vonata. Lázár János még januárban jelentette be, hogy júniustól bevezetik a késési biztosítást, vagyis visszafizetik a menetjegy árát, amennyiben a vonat legalább 20 percet késik. Márpedig a többség ennél nagyobb csúszásokat tapasztalt. Csupán 12 százalék mondta, hogy legfeljebb 10 percet, további 19 százaléknak pedig legfeljebb 20 percet késett a járata. 23 százalék viszont legfeljebb 30 perces, 16 százalék pedig fél és 1 óra közötti késést tapasztalt.

De vannak, akiknek a járata még ennél is jobban kicsúszott a menetidőből: 15 százalék 1 és 2 óra közötti, 14 százalék pedig 2 órát is meghaladó késésről számolt be. Mint azt a MÁV a HVG kérdésére adott válaszából kiderült, sokba kerül ez a vasúttársaságnak. A biztosítás bevezetése, vagyis június 1. és július 23. között összesen mintegy 170 millió forintot fizettek ki az utasoknak a 20 percet meghaladó késések miatt. Azt írták, ez az összeg „megfelel a késési biztosítással kapcsolatos idei költségvárakozásoknak”, úgy tervezik, éves szinten akár 2 milliárd forintot is elkölthetnek erre. Ez azt is jelenti a lap által levont következtetés szerint, hogy a vasúttársaság nem számol a késések gyakoriságának csökkenésével, sőt, akár még a jelenleginél is nagyobb káoszra számít az őszi-téli időszakban.

A legalább havonta vonattal utazók többsége (55 százalék) szerint egyébként a MÁV által nyújtott szolgáltatás a színvonalhoz képest megfelelő árú, 25 százalék szerint pedig olcsó. Csak 14 százalék gondolja, hogy rossz az ár-érték arány. Szintén pozitív az utasok többségének véleménye a jegyvásárlási lehetőségekkel kapcsolatosan – 70 százalék elégedett, további 11 százalék inkább elégedett a rendszerrel. Emellett az utasok tájékoztatása, a tisztaság, és a főtés, légkondicionálás tekintetében is pozitívan értékelte a MÁV teljesítményét a legalább néhány havonta utazók többsége. Ezek mögött a meglepőnek tűnő eredmények mögött is a politikai meggyőződés valóság-torzító hatása állhat. A pártszimpátia szerinti bontásból ugyanis az látszik, hogy a kormánypárt szavazói megint csak jócskán „felülpontozzák” a vasút teljesítményét mindenki máshoz képest. A vonatok tisztaságával például a kormánypárti szavazók 97 százaléka elégedett, az ellenzékieknek viszont csak 48, a bizonytalanoknak 58 százaléka, és hasonlóak az arányok az utastájékoztatás ügyében is. A légkondicionálást és a fűtést tízből kilenc Fidesz-párti pozitívan értékeli, míg az ellenzékiek és a bizonytalanok többsége elégedetlen vele.

Egyedül a pontosság kérdése az, amelyben összességében is többen vannak az elégedetlenek (54 százalék), mint az elégedettek (45 százalék). Két évvel ezelőtt még 53 százalékos többségben voltak azok, akik szerint nem volt gond a pontossággal. A jelenlegi 45 százalékos elégedettségi mutatóhoz is hozzátartozik, hogy a Fidesz szavazóinak 80 százaléka értékeli pozitívra a MÁV teljesítményét a menetrend betartását illetően, az ellenzékiek körében ez csupán 32, a bizonytalanok között 37 százalék.