vakcina;Egyesült Államok;Donald Trump;Harvard Egyetem;Karikó Katalin;Robert Kennedy Jr.;

Korábbi felvétel

Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, ha jön a következő pandémia

Ifjabb Robert Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza – mondta a Nobel-díjas víruskutató. Szerinte az amerikai kutatók is megtanulják majd, hogy ha ellehetetlenülnek, akkor össze kell pakolni, és maguk mögött kell hagyni az országot.

Az oltásellenes ifjabb Robert Kennedy amerikai egészségügyi miniszter nemrégiben félmilliárd dollár szövetségi támogatást vont meg a covid elleni védekezésben kulcsszerepet játszó mRNS-vakcinák fejlesztésétől, azok ezerszer cáfolt állítólagos ártalmaira hivatkozva. Az mRNS-technológia kifejlesztéséért Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin most a Magyar Hangnak adott interjújában értékelte a döntést.

Még soha nem fordult elő, hogy egy miniszter, aki nem is kutató, hanem ügyvéd, egyszerűen kijelenti, hogy minden pénzt visszavon egy tudományterületről, és ezzel ellehetetleníti a kutatást – állapította meg Karikó Katalin, hozzátéve, ő se szól bele a jogi kérdésekbe, mert nem ért hozzá. Majd leszögezte, köztudott, hogy Kennedy réges-régen oltásellenes, és szerinte az, hogy most miniszter lett, nagy hátrányt okoz az amerikai tudománynak és magának az országnak is.

Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat. Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, nem nézi a tényeket, nem hisz a tudományban 

– jelentette ki. Megjegyezte, január óta azon gondolkozik, hogyan juthatott ide az Egyesült Államok, hogyan válhatott ennyire erőssé a tudományellenesség.

Robert Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter

„Ki hihette azt, hogy a világ első számú egyetemét, a Harvardot szét lehet verni csak azért, mert nem vettek fel oda valakit, aki most hatalmat kapott?” – tette fel a kérdést, és kitért arra is, egyre gyakrabban előfordul, hogy nem adnak vízumot külföldi hallgatóknak, így ők máshova fognak menni.

Mint mondta, a tudósok és ő is sztoikusak, mindig azt nézik, hogy az adott körülmények között mit tehetnek, hogyan végezhetik a munkájukat, és hogyan tudják az adott helyzetből kihozni a legtöbbet. Tájékoztatni kell az embereket, mit csinálnak igazából, el kell mondaniuk nekik, hogy ők is közülük valók, és nem a pénzért vagy a hírnévért kutatnak, hanem azért, mert hisznek abban, hogy amit csinálnak, az jó.

„A kutatók ugyanúgy fognak reagálni, mint én, amikor elmentem Magyarországról, mert ellehetetlenítették a munkámat. Akkor eljöttem Amerikába, majd amikor innen, a Pennsylvaniai Egyetemről is elküldtek, elmentem Németországba. Amikor a Biontechhez mentem, még honlapjuk sem volt, csak véletlenül tudtam egy ismerőstől, hogy egyáltalán léteznek. Ilyenkor összepakol az ember, sok szerettét maga mögött hagyja, és elmegy oda, ahol hagyják kutatni”

– fogalmazott.

Karikó Katalin kiemelte, minden orvosi beavatkozásnak vannak mellékhatásai, ha azt akarjuk, hogy legyen kívánt hatása is. A kérdés csak az, hogy ezek a mellékhatások a kívánt hatáshoz képest tolerálható mértékűek-e, vagy sem. A Covid elleni mRNS-vakcinák esetében pedig a pozitív hatások sokkal nagyobbak, mint az esetleges mellékhatások. Hozzátette, az mRNS-oltás nem okoz más típusú mellékhatásokat, mint a konvencionális vakcinák, csak azért hiszik ezt sokan, mert nem megszokott, hogy egyszerre sok felnőtt és idős embert oltanak be ugyanazzal. „Általában a gyerekeket szokták oltani, akiknek még nincsenek krónikus betegségeik. Amikor idős embereket oltanak, ők gyakrabban betegszenek meg utána, a vakcinától függetlenül is” – mondta, kiemelve, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásairól szóló számos cikket visszavontak már.

Karikó Katalin szerint kizárt, hogy az amerikai állami támogatások megvonása miatt világszerte leálljon az mRNS-oltások fejlesztése.

Az amerikai kutatók is megtanulják majd, hogy ha ellehetetlenülnek, akkor össze kell pakolni, és maguk mögött kell hagyni az országot. Könnyen lehet, hogy ugyanazok a kutatók lesznek a vizsgálatok vezetői másutt is, akik eddig az Egyesült Államokban dolgoztak

– vélekedett. Mint mondta, jelenleg nagyjából 150 különböző klinikai vizsgálat folyik a világban mRNS-vakcinákkal különböző betegségek, de főként különböző típusú rákok ellen. – Napról napra jobban értjük e betegségek és a vakcinák működését, folyamatos a fejlődés. Három évvel ezelőtt kezdtek személyre szabott mRNS-alapú vakcinákat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a betegek fele még ma is él – pedig a hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívebb ráktípus, a legtöbb beteget sajnos nagyon gyorsan elviszi – hangsúlyozta. Karikó Katalin leszögezte, az amerikai forrásmegvonással pillanatnyi zökkenőt okozhatnak, de ahogy ők is kitalálták annak idején, hogyan folytassák a kutatásukat, úgy az amerikai kutatók is meg fogják találni a módját annak, hogyan folytassák a munkát.

Richard Lutz 2017 óta vezette a Deutsche Bahnt, szerződése eredetileg 2027-ig szólt.