szegénység;fordítás;könyvek;egyenlőtlenség;

Angus Deaton könyvének a címe a
hasonló című világháborús filmre utal

Felcsuti Péter: Az emberiség nagy szökése

Bevezető helyett

Tizenöt évvel ezelőtt értelmes elfoglaltságot keresve – 40 évnyi bankszakmai pályafutással a hátam mögött – úgy döntöttem, megpróbálkozom szakfordítással, pontosabban: angol nyelven kiadott társadalomtudományi, ezen belül főként közgazdasági könyvek magyarra történő fordításával (és persze megjelentetésével). Nem számítva az igyekezetet az értelmes elfoglaltság felkutatására, a motivációm hármas volt: nagyon szeretek olvasni, szeretem az angol nyelvet és nem utolsó sorban azt is gondoltam, hogy ezeknek a könyveknek a többsége „magától” nem fog eljutni a hazai közönséghez, így a munkámnak lehet valamennyi szélesebb értelemben vett haszna is. E könyvek többsége ugyanis valóban első osztályú, sőt a feletti; Nobel-díjas és másképpen ünnepelt szerzők műveiről van szó, amelyeket a szerzők nem elsősorban a szakma, inkább a szélesebb olvasóközönség számára szántak.

Az elmúlt hónapokban rövid ismertetőket írtam mindegyik kötetről, amelyeket feltettem a Facebook-oldalamra. Ezek közreadásával a Népszava jóvoltából most egy szélesebb olvasóközönséget is elérhetek.

Angus Deaton: A nagy szökés – Egészség, gazdagság, és az egyenlőtlenségek eredete. Corvina Kiadó, 2017

A brit-amerikai szerző 2015-ben elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat a fogyasztással, a jóléttel és a szegénységgel kapcsolatos kutatásaiért. 2020-ban nagy visszhangot váltott ki a feleségével, Anne Case-zel, a szintén kutató-közgazdásszal közösen írott könyve, aminek a címe kicsit szabad fordításban: A halál oka: kétségbeesés. A téma az amerikai fehér munkásosztály körében elszaporodó öngyilkosság, kábítószer- és alkoholfogyasztás és más devianciák. Mindezek következtében az USA-ban az utóbbi években csökkent a születéskor várható élettartam, ami példa nélküli a fejlett világban. Az ok, ahogy Anne Case fogalmaz: „(...) a társadalom nem biztosít egyes tagjai számára keretet, hogy méltó és értelmes éljenek”.

Deaton itt bemutatandó könyvének a címe a hasonló című filmre utal, amely megtörtént történelmi eseményt dolgoz fel: a II. világháború idején amerikai és más hadifoglyok elképesztő erőfeszítéssel és ügyességgel megszöktek egy szigorúan őrzött német fogolytáborból. Bár három embert nem számítva a németek végül az összes szökevényt elfogták, a film az ember elfojthatatlan szabadságvágyának állít emléket, amelyet még a legnehezebb körülmények között sem lehet elnyomni.

Könyvében Deaton az emberiség nagy szökését mutatja be a szegénység, a rossz egészség és a korai halál elől. Ez a szökés nagyjából 250 évvel ezelőtt kezdődött és mind a mai napig tart. Deaton jólét alatt az összes dolgot érti, amelyeknek köszönhetően az emberek élete valóban jó lesz: az anyagi, a testi, a mentális jólétet, a tanulás lehetőségét, továbbá a képességet, hogy a sorsunkat alakítsuk és részt vegyünk a közösség ügyeinek az intézésében. A fő hangsúlyt a könyvben mindenesetre az anyagi jólét, az egészség és a várható élettartam kapja.

A szerző fontos gondolata, hogy a haladás elkerülhetetlen velejárója a kezdeti egyenlőtlenség; sok ok miatt vannak, akik induláskor elől haladnak, vannak, akik a derékhadat alkotják és vannak, akik lemaradnak. Ez igaz egyénekre, társadalmi osztályokra és országokra is. Érdekes táblázatban mutatja be például az angol arisztokrata családok és a „pórnép” születéskor várható élettartamát a XVI-XVIII. század folyamán. A kettő egy darabig együtt haladt, majd a XVIII. századtól kezdve az olló az arisztokrácia javára szétnyílt (jobb táplálkozás, új és drága gyógyszerek, himlő elleni oltás). Aztán a XIX. századtól kezdve az olló újrazárult, ahogy egyre több ember számára váltak elérhetővé azon dolgok, amelyeknek köszönhetően tovább élünk. Ugyanez a jelenség az országok között is megfigyelő. A XVII. századtól kezdődik a Nagy Széttartás, amikor Nyugat-Európa és az Egyesült Államok, illetve a többi angol nyelvű terület, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland elhúznak a világ többi részétől és ez így maradt nagyjából egészében a XX. század végéig. Ám azóta, elsősorban Kína és India gyors növekedésének köszönhetően, az olló zárul, miközben az országokon belüli egyenlőtlenségek – ahogy arról már sokszor szó volt – növekednek.

A legnagyobb szökést a globalizáció jelenti, ám az eredményei ellentmondásosak: egyfelől emberek százmilliói kerültek ki a mélyszegénységből, másfelől különösen a fejlett országokban növekedtek a vagyoni és a jövedelmi különbségek. Ez utóbbi ma már Deaton szerint is azzal fenyeget, hogy „azok, akik korábban sikeres szökést hajtottak végre, elzárják az utat maguk mögött”. A szerző mindenesetre óvatosan optimista, ahogy fogalmaz: „akadhatnak olyanok, akik eltorlaszolják az alagutat maguk mögött, de nem áshatják el a tudást, ami az alagutak megépítéséhez kell”.

Az első mifelénk örök és nem igazán hálás téma. Hogy kezdődött régen egy mese? Volt egyszer egy aranycsapat. Aranycsapat? Nem inkább ezüst? És hogy végződött? Marseille… Valamikor egy ország szurkolt nekik, aranylábú hőseinknek. Ha győztek, ujjongott, ha veszítettek, gyászba borult. S az érzelmi hullámzásban elfeledkeztek valami fontosabbról. Nem először és nem utoljára, mert nincsen új a nap alatt.