„A sport mindig fontosabb bármilyen politikai érdeknél, ezért soha nem válhat politikai küzdelmek színterévé” – hangsúlyozta csaknem tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. Ha úgy vesszük, akkor politikai küzdelemről valóban nincs szó. A Fidesz ugyanis egyeduralmat épített ki a sportban, nem kell senkivel küzdenie. A kormánypárt – néhány kivételtől eltekintve – minden jelentősebb fociklub és sportági szövetség élére beültette a saját embereit.
A sport és a politika közötti összefonódásokra jó példa az elhíresült fideszes Kubatov-listák névadója, Kubatov Gábor, aki egy személyben az FTC elnöke, a Fidesz pártigazgatója és alelnöke. Ennek fényében megmosolyogtató volt, amikor a közelmúltban éppen ő figyelmeztette Csányi Sándort, az MLSZ elnökét arra, hogy van egy régi szabály: „a sportpályára, a labdarúgásra nem vetül rá a politika”. Továbbá „a politikát távol kell tartani a sporttól, amennyire csak lehet”. Kubatov azzal vádolta Csányit, hogy megszegte ezt a régi szabályt.
Csányi Sándor Kubatov Gábornak: Ez a klubja és a politikai közössége szégyene is„Így vagy úgy, de ki fogja fizetni az FTC az MLSZ-büntetést”Ugyanez a Kubatov Gábor a minap bejelentette, hogy a vezetésével elindul a „Fradi Digitális Polgári Kör”. Aligha vitatható, hogy az úgynevezett digitális polgári körök mozgalma pártpolitikai termék, hisz létrehozását Orbán Viktor hirdette meg Tusványoson. Kubatov Gábor tehát – feledve a Csányi Sándornak címzett üzenetét – újabb formát próbál találni arra, hogy az FTC-t bekösse a kormányhoz. Kubatov mellett a megafonos Bohár Dániel vagy például Dibusz Dénes labdarúgó, a Ferencváros válogatott kapusa, Guller Zoltán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lékai Máté szintén válogatott kézilabdázó és Petrás János, a Kárpátia énekese is alapító tagja lett a fradista Digitális Polgári Körnek.
A hírt kommentálva Somogyi Zoltán politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor által életre hívott Digitális Polgári Körök tagjai között vannak olyanok, akik közfunkciót látnak el. Nekik kétszer is meg kellett volna gondolniuk, hogy csatlakozzanak-e ehhez a kezdeményezéshez. Példaként említette Parragh László utódját, Nagy Eleket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét.
Minden egyéni vállalkozó köteles tagdíjat fizetni az MKIK számára, ezért teljesen vállalhatatlan és összeférhetetlen, hogy a szervezet vezetője politikai szerepet vállal, beáll egy párt mögé.
Ehhez képest szinte már másodlagos, hogy az FTC elnöke is alakított egy fradista digitális polgári kört – jegyezte meg Somogyi Zoltán. A Fidesz – állapította meg – mindent a politika áldozatává tett, azon belül a sportot és a FTC-t is. A fradista körrel erősödik az a negatív kép, ami miatt sokan elfordulnak a labdarúgástól, vagy legalábbis a magyar futballtól.
Orbán Viktor bejelentette az első huszonöt Digitális Polgári Kör vezetőjét, Dopeman is köztük vanA politikai elemző nem tartja véletlennek, hogy a sportklubok közül pont a zöld-fehéreknél jött létre az első Digitális Polgári Kör. Bár saját elmondása szerint a miniszterelnök – amúgy Somogyi Zoltánhoz hasonlóan – Újpest-szurkoló, politikai okokból fontosnak gondolta, hogy létrehozza a „nemzet csapatát”, amelyet úgy hívnak: Ferencváros.
Közben pedig mintha mindenki más kezdene a FTC ellen fordulni. Somogyi Zoltán felidézte egy másodosztályú csapat kapitányának nyilatkozatát. Amikor kupameccset játszottak az FTC-vel, megkérdezték tőle, nem izgult-e, hogy ilyen nagy támogatottságú klub az ellenfél. A válasza így szólt: – Ddehogy izgultam, nekünk többen drukkoltak, mint a Fradinak.
A Fidesz korporatív rendszert működtet, a társadalom minden területén lennie kell egy kijelölt tárgyalópartnernek, amellyel a kormány meg tud állapodni. A futballban ezt a szerepet osztották ki az FTC-nek. Sok fideszes politikus, aki korábban nem járt meccsekre és azt se tudja, hogyan kell egyenesen belerúgni a labdába, most úgy érzi, neki az FTC-t is kötelessége képviselni – mondta Somogyi Zoltán, akinek meggyőződése: nem jó, hanem kifejezetten kontraproduktív modell, ha a politika kinevez a „nemzet csapatának” egy klubot.
Miközben az FTC tábora valóban messze a legnagyobb az országban, az összes többi szurkolóhoz viszonyítva a fradisták kisebbségben vannak. Somogyi Zoltánnak nincs információja arról, hogy a szervezett ferencvárosi szurkolói csoportok részéről – amelyek máskülönben jórészt Kubatov Gábor befolyása alatt állnak – van-e bármifajta ellenállás a Fidesz törtetésével szemben. Az viszont biztos, hogy a legfőbb rivális Újpest „kemény magja” már évekkel ezelőtt markáns politikai véleményt fogalmazott meg. Az egyik FTC elleni meccsen kifeszített transzparensen az újpestiek NERencvárosnak titulálták a Ferencvárost, és egyebek között azt írták ki, hogy a „párttagkönyvetek még a Holdról is látszik”.
Nem telt el sok idő, és bejelentették, hogy a MOL megveszi az Újpestet a belga tulajdonostól – emlékeztetett Somogyi Zoltán. Összegzése szerint a rendszer általában sem képes elviselni a kritikát, a futballban pedig, ami a miniszterelnök szívügye, végképp megengedhetetlennek tartja, hogy súlyos bírálatokat kapjon a Fidesz.
Kormánypárti többség a Ferencváros táborában
Magyarországon a felnőtt népesség csaknem fele, 45 százaléka néz évente több alkalommal focimeccset. Közülük mintegy 400 ezerre tehető azok száma, akik csak a külföldi foci iránt érdeklődnek – derült ki az IDEA Intézet tavaly ősszel készült felméréséből. A Ferencvárosnak mintegy 1,3 millió (felnőtt) szurkolója van, ami azt jelenti, hogy az FTC tábora több mint kétszer akkora, mint a népszerűségi listán utána következő Újpestnek és Diósgyőrnek együttvéve. Ennek a két csapatnak összesen nagyjából 500 ezren szurkolnak. Az IDEA Intézet adatai alapján a felmérés időpontjában a fradisták 59 százaléka a Fideszre szavazott volna, 17 százaléka a Tisza Pártra, 15 százaléka a Mi Hazánkra.
