felmérés;közvélemény-kutatás;Publicus Intézet;Harcosok Klubja;Digitális Polgári Körök;

Orbán Tusnádfürdőn hirdette meg a DPK-t. Több ellenzéki hallott róla, mint ahány fideszes

Még a Fidesz szavazóinak nagy része sem tervezi, hogy csatlakozik a Harcosok Klubjához vagy a Digitális Polgári Körökhöz

Nem igazán hozta lázba Orbán Viktor pártjának a szavazóit a digitális harc. Felmérés.

Bár jelenleg ez áll a miniszterelnök kommunikációjának fókuszában, az ellenzékiek körében mégis többen hallottak a Harcosok Klubjáról és a Digitális Polgári Körökről, mint a Fidesz szavazói között, akiknek többsége nem is akar csatlakozni egyik szerveződéshez sem – derült ki a Publicus Intézet reprezentatív kutatásából, amely 1000 fő megkérdezésével augusztus elején készült lapunk megbízásából.

A kutatásban résztvevők körében tízből nyolc ember hallott arról, hogy a Fidesz május közepén elindította a Harcosok Klubja nevezetű közösséget, a júliusban meghirdetett Digitális Polgári Köröket ismertsége 76 százalékos. Ugyanakkor az átlagot az ellenzéki szavazók „húzzák fel”, körükben többen értesültek ezeknek a közösségeknek a létezéséről, mint ahány fideszes szavazó, annak ellenére, hogy éppen őket próbája csatlakozásra biztatni a kormánypárti kommunikációs gépezet, Orbán Viktorral az élen. 

A Harcosok Klubjának létezéséről a kormánypárti hívek 72 százaléka tud, ez az arány az ellenzékiek esetében 95, a bizonytalanok körében pedig 69 százalék.

A kutatásban résztvevőknek mindössze 8 százaléka állította, hogy „teljes mértékben” tudja, hogyan működik ez a közösség, további 39 százalék azt mondta, nagyjából tisztában van vele. Az 53 százalékos többség viszont nem tudja, mi történik a Harcosok Klubjában. A Fidesz szavazói között többen tartják magukat „beavatottnak”, bár közülük is csak 11 százalék állítja, hogy teljes mértékben átlátja a működést, 46 százalék inkább a „nagyjából” válaszlehetőséget jelölte meg. De még körükben is 42 százalék azok aránya, akik nem tudják, hogyan működik a klub. Érdekesség, hogy a legtöbben – 12 százalék – a Tisza szavazói közül állították, hogy teljesen átlátják, mi folyik a harcosok között.

Tízből kilenc ember elképzelhetetlennek tartja, hogy csatlakozzon a Harcosok Klubjához, és ez az arány a kormánypárt hívei körében is több mint kétharmados: 69 százalék. Emellett 2 százalékuk mondta, hogy már csatlakozott a HK-hoz, 7 százalék szeretne, további 17 százalék ugyan még nem gondolkozott ezen, de elképzelhetőnek tartja, hogy belép. Nem jelent meglepetést, hogy az ellenzékiek között nem volt olyan válaszadó, aki akár csak megfontolná a csatlakozást, de a bizonytalanok körében is csupán 2 százalék mondta, hogy szeretne belépni, további 1 százalék pedig nem tartja elképzelhetetlennek.

A Harcosok Klubjára „ráindított” Digitális Polgári Körök (DPK) ismertsége néhány százalékkal alacsonyabb – az emberek kicsivel több mint háromnegyede hallott róluk.

Ez az arány a kormánypártiaknál csupán 68, az ellenzékieknél 89, a bizonytalanok között 65 százalék. 

Ebből úgy tűnik, bőven van még dolga a kormányzati kommunikációs gépezetnek, ha ezzel szeretné mozgósítani a saját szavazóit. Az összes megkérdezett 1 százaléka állította, hogy csatlakozott már egy DPK-hoz, 5 százalék szeretne, 6 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, hogy belép. 87 százalék viszont mindenképp távol marad ezektől az online közösségektől. A Fidesz szavazóinak 6 százaléka állította, hogy már belépett egy DPK-ba, további 16 százalék pedig szeretne csatlakozni. Körükben további 20 százalék tartja lehetségesnek, hogy csatlakozik. Ugyanakkor még a kormánypárti szavazók többsége – 55 százalék – is elképzelhetetlennek tartja, hogy belépjen egy ilyen közösségbe. A bizonytalanok 4 százaléka csatlakozna szívesen, további 3 százalék pedig még megfontolja ezt a lépést.

Erősen szórnak a vélemények arról, hogy vajon miért hozta létre a kormánypárt a Harcosok Klubját és a Digitális Polgári köröket. Azok körében, akik legalább az egyik szerveződésről hallottak, a legtöbben (34 százalék) úgy vélik azért, „hogy elterelje a figyelmet más témákról”. Ebben a kérdésben több válasz is megjelölhető volt, 31 százalék szerint a cél a saját hívek mozgósítása, és majdnem ennyi (28 százalék) szavazatot kapott az a válaszlehetőség, „hogy növelje az internetes jelenlétét” a kormánypárt. 19 százalék gondolja, hogy a fiatalok megnyerése az elsődleges cél, viszont csupán 6 százalék tette a voksát a mellé, hogy a közösségek létrehozásával a bizonytalanok meggyőzése lenne a Fidesz szándéka.

Megoszlanak a vélemények arról is, hogy vajon miben különböznek a DPK-k a Harcosok Klubjától. Még azoknak a 34 százaléka is elkerülte a válaszadást erre a kérdésre, akik hallottak mindkét szervezőséről. 20 százalék szerint az online működés, így a jobb hozzáférhetőség, 12 százalék szerint a hangnem és a stílus minősége a fő különbségek. 11 százalék szerint az interneten szerveződő polgári köröknek más a funkciója, küldetése, mint a Harcosok Klubjának: a közösségformálás és az információterjesztés. Emellett azt is említették, hogy jobban szervezettek, professzionálisabb a működés és értelmesebbek a tagok. 6 százalék szerint más a célcsoport, 17 százalék szerint viszont nincs is semmi különbség a két dolog között.

Abban, hogy a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök alkalmasak lennének arra, hogy a Fidesz növelje a támogatottságát, tízből csupán három ember hisz, 54 százalék ennek ellentétét gondolja, 16 százalék pedig nem válaszolt erre a kérdésre. Azok közül, akik egyáltalán hallottak róla, a Fidesz szavazók 76 százaléka szerint lehet ez jó módszer a párt támogatottságának emelésére, de az ellenzékiek és a bizonytalanok jelentős része szerint nem ez lesz a nyertes húzás a kormánypárt számára.

Hódmezővásárhelynek egy fillér sem jutott a programból, miközben a járáshoz tartozó három kisebb, fideszes polgármester által vezetett település annak ellenére kapott 500 millió forintos támogatást, hogy a rendeletben megfogalmazottakkal ellentétes célokra pályáztak.