Az ukrán és európai tisztviselők elutasították Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatát, amely szerint tűzszünetért cserébe Ukrajnának át kellene adja Oroszországnak keleti területeit. Az amerikai Wall Street Journal (WSJ) szombati beszámolója szerint ehelyett ellenjavaslatot tettek Donald Trump amerikai elnök és orosz kollégája augusztus 15-ére tervezett alaszkai találkozója előtt.
A WSJ és a Bloomberg hírügynökség tudomása szerint Vlagyimir Putyin szerdán azt mondta Steve Witkoff amerikai különmegbízottnak, hogy Moszkva kész elfogadni a teljes tűzszünetet, ha Kijev elismeri, a Krím Oroszországhoz tartozik, és átadja Donbász még általa ellenőrzött részét is, amit az orosz hadsereg nem tudott elfoglalni az Ukrajna ellen három és fél éve indított invázióban.
Cserébe leállítaná offenzíváját a szintén csak részben megszállt Zaporizzsja és Herszon megyében.
Bár az orosz erők a front minden szakaszán előrenyomulóban vannak, az ukrán elnök szombaton határozottan elutasította ezt az elképzelést, rámutatva, hogy az ország alkotmánya nem engedi a területekről való lemondást. A Telegram-csatornáján Volodimir Zelenszkij kijelentette: „Természetesen nem fogunk Oroszországnak jutalmat adni azért, amit tett...”
J. D. Vance amerikai alelnök és David Lammy brit külügyminiszter még aznap sürgős találkozót tartott Lammy kenti rezidenciáján, európai, amerikai és ukrán nemzetbiztonsági tanácsadók részvételével, hogy megvitassák a megállapodás kilátásait. Két, a tárgyalásokat ismerő európai tisztviselő a WSJ-nek elmondta: Európa és Ukrajna a találkozón „vörös vonalként” húzta meg, hogy az EU-nak részt kell vennie minden Moszkvával folytatott béketárgyalásban, és Ukrajna jövőjéről nem lehet nélküle tárgyalni. A Trump-kormányzat illetékes vezetőihez eljuttatott ellenjavaslat szerint bármilyen további lépés előtt tűzszünetet kell hirdetni, és területeket csak kölcsönös alapon lehet cserélni – jelentette az amerikai lap.
A brit miniszterelnök szombaton beszélt Zelenszkijjel, és kijelentette, üdvözlik Trump „vágyát, hogy véget vessen ennek a barbár háborúnak”, de egyetértenek abban, hogy ennek érekében „továbbra is nyomást kell gyakorolni Putyinra”.
Zelenszkij egész nap európai vezetőkkel tárgyalt és bevonták az egyeztetésbe az Európai Bizottság elnökét is. Ursula von der Leyent késő este a brit, német, francia, olasz, lengyel és finn vezetőkkel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezték: elkötelezettek amellett, „hogy a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni”. Emmanuel Macron francia elnök X-bejegyzésében azt írta: „Az európaiaknak is szükségszerűen részt kell venniük a megoldásban, mivel saját biztonságuk forog kockán.”
Volodimir Zelenszkij: Oroszország megpróbálja félrevezetni az Egyesült Államokat, e Ukrajna ezt nem fogja megengedniTrump pénteken az Örményország és Azerbajdzsán vezetőivel közös sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Moszkva és Kijev megállapodása valószínűleg „némi területcserét” fog tartalmazni, és Ukrajnának területeket kellhet feladnia a harcok leállítása érdekében. Trump azt is jelezte, hogy csak a Putyinnal tartandó első találkozója után fogja bevonni Ukrajnát a tárgyalásokba. A New York Times két EU-tisztviselőre hivatkozó beszámolója szerint az európai vezetők egyre inkább attól tartanak, hogy Trump és Putyin olyan megállapodást fogalmaznak meg, amelyet aztán Ukrajnára kényszerítenek. Egy európai tisztviselő a WSJ-nek aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az USA kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat Putyin javaslatának kereteiről, és kétségét hangsúlyozta egy így létrejövő tűzszüneti megállapodás betartásával kapcsolatban.
Miközben Európa elutasította az eredeti javaslatot, Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője, Putyin tanácsadója a Telegramon kijelentette, hogy meg nem nevezett európai országok „hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy megakadályozzák Putyin elnök és Trump elnök tervezett találkozóját”, s ezek az erőfeszítések „provokációnak és dezinformációnak” tekinthetőek.
A kaukázusi befolyásvesztés kijózaníthatja Moszkvát
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője Putyin elnök jól ismert követeléseivel szemben egyelőre inkább Donald Trumpnak az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatos szándékait és lehetőségeit tartja "szürke zónának". Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója lapunknak nyilatkozva ugyanakkor úgy vélte, hogy Alaszka elfogadása kettejük csúcstalálkozójának helyszínéül "megalázó az orosz elnök számára", s már ez sokat elárul arról, hogy az oroszoknak engedniük kellett az újabb szankciókkal fenyegető amerikai elnöknek.
A Putyin által felajánlott csúcs lehetőségén kapva kapó amerikai diplomácia szerinte Trump személyes karizmájára és üzletemberi stratégiájára alapozza reményeit. "Még mindig azt remélik, hogy valamiféle win-win megoldással, kölcsönösen előnyös kereskedelmi ajánlatokkal rá tudják bírni Moszkvát" a tűzszünetről való megállapodásra. "...hogy meggyőzhetik a másik felet arról, hogy sokkal jobbat tud kihozni az ország helyzetéből, hogy ha nem háborúzik, hanem együttműködik."
Szerinte Ukrajna és európai szövetségesei (akik a hét végén elvetették Putyin tárgyalási feltételeit) "joggal tarthatnak attól, hogy a ravasz orosz dipomácia immár sokadszorra meg tudja győzni Trumpot arról, hogy ők készek bizonyos kompromisszumokra, és valójában Ukrajna a rendezés gátja". Ezzel Moszkva tovább húzhatjja az időt és folytathatja ukrajnai offenzíváját.
Bendarzsevszkijnek az európai szövetségesek Ukrajna mögötti újbóli felsorakozásával kapcsolatban "vegyes érzései" vannak, mert az elmúlt fél évben Trump újbóli hatalomra kerülésével nagyot változott a világ, de szerinte Európa nem tudott kialakítani egy Ukrajnát valóban segítő tervet. Ezért azokat a minapi bírálatokat, amelyek Trumpot a müncheni paktumot egykor aláíró Chamberlain brit miniszterelnökhöz hasonlítják, "nem tartja helyénvalónak". A kérdés most már sajnos úgy vetődik fel, ha a realitásoknál maradunk, hogy Oroszország mivel elégszik meg? "Mi az, amivel meg tudjuk győzni őket arról, hogy a háború folytatása helyett nekik is érdemes belemenni egy kompromisszumba, mert különben gazdaságilag, politikailag hosszú távon rosszul járnak".
Ugyanakkor a Trump által minap tető alá hozott örmény-azeri békemegállapodás, a Zangezuri-folyosó megvalósításában szerzett masszív amerikai befolyással szerinte nagyon jó érv lehet a washingtoni diplomácia kezében, mert azt mutatja, hogy az Ukrajnában háborúzó "Oroszország kezéből kezdenek kicsúszni az érdekszférájához tartozó országok – Szíria és Irán után most a Dél-Kaukázus". S ezzel kapcsolatban a Putyinnak szóló üzenet az lehet, hogy „ha folytatjátok a háborút Ukrajnában, akkor ez a befolyásvesztés folytatódni fog".
